Délmagyar logó

2018. 01. 17. szerda - Antal, Antónia -1°C | 8°C Még több cikk.

Küldjön egy fotót karácsonyfájáról!

Szeged - Luc? Nordmann? Esetleg kék duglász? Az izzókban hisz vagy a gyertyákban? Küldjön egy fotót karácsonyfájáról!
Kedves olvasóink!

Elnézésüket kérjük, de egy sajnálatos adatbázishiba miatt elvesztek a már korábban feltöltött képeik! Épp ezért arra kérjük önöket, töltsék fel újra a fotókat! A határidőt meghosszabbítottuk, december 28-áig várjuk a felvételeket!

A delmagyar.hu szerkesztősége



A karácsonyfa-állítás szokása Skandináviából származik, a harmincéves háború (1618–1648) idején jutott el Németországba, a svédek európai hadjáratai során. Később német közvetítéssel terjedt el Európa többi országában, így Magyarországon is.

Az örökzöldek tisztelete már a germán, a római, az egyiptomi vagy a kelta kultúra hagyományvilágában is ismert volt, olykor örökzöld ág, esetleg koszorú vagy fagyöngy formájában. A középkori szokás szerint egy fiatal fát vágtak ki, ez az ifjú élet feláldozását jelképezte, hasonlóan Jézushoz, aki szintén fiatalon áldozta fel életét. Sok legenda kötődik a karácsonyfához, például hogy Luther Márton állított gyermekének először karácsonyfát.

Az első feljegyzés karácsonyfáról Sebastian Brant német írótól származik, Strasbourgból a XV. század végén. Ekkoriban almával, ostyával díszítették. A gyertyás karácsonyfát elsőként 1660-as évekre emlékezve Lisolette pfalzi grófnő említette 1708-ban írt levelében. Bécsben az első karácsonyfát a Berlinből áttelepült Arnstein bankárcsalád házában állították 1814-ben, ami akkoriban olyan furcsa volt, hogy még a titkosrendőrség is jelentést készített róla.

Karácsonyfák a világ minden tájáról. Fotó: MTI (galéria)

A karácsonyfa-állítás szokása Magyarországon a XIX. század második felében jelent meg, kezdetben főleg a német ajkú városi lakosság körében. Az első „magyar" karácsonyfát valószínűleg Brunszvik Teréz állította Aszódon, 1824-ben. A magyar szépirodalomban a karácsonyfa első említése 1854-ből, Jókai Mór A koldusgyermek című, karácsonyi tárgyú elbeszéléséből van.

A magyar hagyomány szerint a fát december 24-én állítják, és vízkeresztig (január 6.) áll.

Egy 1554-ből származó történelmi jegyzet alapján Magyarországon karácsonyfának nevezték a a földesúrnak karácsonyi adóként beszállított tüzelőt.
(forrás: Wikipédia)



Olvasóink írták

  • 10. s3307 2010. december 28. 10:10
    „Az idén volt az első,hogy mű fenyőt állitottunk,sajnos nem tudom hogyan lehet feltölteni nem tanúltam,de nagyon szép a telefonomom le fotóztam,ha megjön vizkereszt el tesszük jővőre,ma már illó olajjal lehet a fenyő illatát helyetesíteni”
  • 9. pinksugar 2010. december 27. 21:24
    „Kik vannak ebben a szerkesztőségben? Cipészek,kazánkovácsok? merthogy nem hozzáértő újságírónak nem nevezhető emberek az tuti. Itt úgy látszik nemcsak az újságíráshoz nem ért senki,de az informtikai ismeretek is elég foghíjasok. Adatbázis hiba?? Ja,persze.”
  • 8. flexsnake*** 2010. december 27. 20:48
    „alkoholmentes sör, gumibaba, műfenyő-.....”
  • 7. kiokushyn 2010. december 27. 19:06
    „Mindenki olyan fát vesz, amilyet szeret. Nem mindegy?”
  • 6. szeti 2010. december 27. 15:16
    „1. én nem értek egyet, sztem a nordmann nem éri meg az árát. szabályos kúp alakja a lucnak van, azok tényleg szépek. a nordmann ellenben alul terebélyes, felül kopár, az összes, amit láttam (Mars tér, Napfény park). tavaly azt vettem, de pont az előbbiek miatt idén visszaváltottam a lucra, és sokkal elégedettebb vagyok. szabályos, szép zöld, nem hullik, és nem pofátlanul drága.”
  • 5. KamuNeni 2010. december 27. 11:24
    „Aztan meg jon az apeh hogy mibol van a sok ajandek alatta.”
  • 4. meki55 2010. december 27. 10:46
    „Mi műfenyőt használunk , legalább 7-éve !!”
  • 3. flexsnake*** 2010. december 25. 15:14
    „karácsonyfuck képet?”
  • 2. bzoli-41 2010. december 24. 21:12
    „Én már beküldtem 2 fotót. Mi műfenyőt használunk sok, legalább 7-8 éve. Nagyon jól bírja, és nem olyan szörnyű. Igaz, nincs fenyőillata de az pótolható mesterségesen...”
  • 1. na_mit_talaltam 2010. december 24. 19:47
    „Normann helyett Nordmann!!
    A Nordmann fenyő (Kaukázusi jegenyefenyő)

    Sok néven hívják, van, ahol normann fenyőnek van írva, de egy biztos egyre kedveltebb fenyőfa karácsonyra, hiszen nem hullik, és nagyon tartós. Ez a növény a Kaukázusokból indult el, ám Normandiához semmi köze sincs. Nevét Alexander Nordmann finn botanikus nevéről kapta, hiszen ő fedezte fel ezt a fajtát. Gyönyörű nagy termetű szabályos kúp alakú fenyő, fényes zöld 2-3 cm tűlevelekkel. Kitűnő és kedvelt karácsonyfa, tűit nem hullatja, azok rászáradnak az ágakra. Formás, tartós, viszont nincs illata. A közönséges jegenyefenyőnél gyakoribb, igen népszerű fajta. A többi fajtához képest lassabban nő, nyolc év alatt éri el a méteres magasságot. Ezért akár kétszer drágább is lehet az ezüstfenyőnél.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

267 ezer forint gyűlt össze a gyerekeknek

A hátrányos helyzetű röszkei gyermekek megajándékozására szervezett jótékonysági koncertet karácsony előtt Kozmáné Vastagh Judit, a Röszkei Általános Iskola nevelője. Tovább olvasom