Délmagyar logó

2017. 11. 21. kedd - Olivér 1°C | 8°C Még több cikk.

Lehet védekezni a jégeső ellen

Szeged - Egyre többször sújtja jégeső Csongrád megyét; a védekezés drága lenne, de többszörösen megtérülhetne.
Bár megyénk nem tartozik a jégeső által gyakran sújtott területek közé, a hétvégi csongrádi pusztítás azt mutatja, hogy ez a helyzet változóban van. A csongrádi falugazdász 2000 hektárra becsülte a jégkárt szenvedett terület nagyságát, a károk felmérése jelenleg is folyamatban van. Csongrád megyében nem működik jégelhárító rendszer, tőlünk délre, a Vajdaságban viszont rakétákkal próbálják csökkenteni a jég által okozott kárt. Horvátországban egyaránt alkalmaznak rakétás és talajgenerátoros rendszert.

A Dél-Dunántúlon 17 éve váltotta fel az elavult és költséges rakétás védekezést a francia technológiával, talajgenerátorokkal működő jégelhárítás. Amióta üzembe helyezték, több mint kétharmadával csökkent a jég által elpusztított termény mennyisége. Három megyében – Somogy, Baranya és Tolna – 141 talajgenerátorral és egy időjárást figyelő radarral működő hálózat éves fenntartási költsége 108 millió forint. A befektetés megtérül: a védekezésre költött minden 1 forint nagyjából 21 forint értékű terményt menthet meg.


Egy új rendszer kiépítése nagyjából 1 milliárd forintba kerül, és eredményes védekezést biztosít – mondta Huszár István, a pécsi székhelyű NEFELA Dél-magyarországi Jégeső-elhárítási Egyesülés igazgatója. – Talajgenerátorokat kell telepíteni egymástól 10 kilométerre, szükség van kisegítő és karbantartó személyzetre, valamint meteorológusokra, akik figyelnek, és döntenek a beavatkozásról, amennyiben ez szükséges.

Az agronómus hozzátette, a közvetlen kárcsökkentés mellett kedvező hatásai vannak a védekezésnek: a dél-dunántúli régióban csökkentek a mezőgazdasági biztosítási díjak.

Működési elv

A jégeső-elhárítás során a talajfelszínen működő generátorok rengeteg ezüstjodidkristályt (AgI) juttatnak a légkörbe (1 gramm AgI-ból kb. 100 billió darab aktív kristályrészecske keletkezik). A zivatarfelhők kialakulásuk idején felszippantják a talajközeli meleg-párás levegőt és az ezüstjodidkristályokat. A részecskék a zivatarfelhőkbe jutva a természetes jégmagvakkal versenyezve gyűjtik össze a még folyékony halmazállapotú túlhűlt vízcseppecskéket. A folyamat nyomán ugyan több jégszem képződik, de ezek kisebb méretűek, ezért lassabban zuhannak. Szerencsés esetben eső formájában érnek földet, de legalábbis jóval kisebb és lazább szerkezetű jégszemekként érnek le, kevesebb kárt okozva.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kedden Pusztaszeren a Délmagyarország

Pusztaszer - Folytatjuk a Délmagyarország és a Délvilág megyejáró sorozatát, amikor is… Tovább olvasom