„A vaksi pók legyekre vadászott, a hálójába viszont egy jókora lódarázs repült be. A háló tulajdonosa a rángások erejéből arra következtetett, hogy ritka zsíros példány lesz az ebéd, azonnal futott is a zsákmány felé. Na, ezt nem kellett volna."

Ki gondolná, hogy e szellemes tanmese a zseniális polihisztor műve? Leonardo da Vinci (1452–1519) meséire egy angliai antikváriumban bukkant rá Igaz Iván belgyógyász, a könyv ötletgazdája. A reneszánsz alkotó meséi először jelennek meg magyarul, Szálinger Balázs kitűnő műfordításában. A közel fél évezrede született, tömör, humorral fűszerezett tanmesékből soha el nem évülő bölcsesség árad.

A kötet 28 állat- és növénymeséjéhez 28 illusztráció készült. Mivel Leonardo da Vinci maga nem illusztrálta a meséit, a kötet művészeti vezetője, Rofusz Ferenc Oscar-díjas rajzfilmrendező fiatal magyar grafikusokat kért fel e munkára. A kortárs művészek nevét helyszűke miatt nem sorolhatjuk fel, pedig megérdemelnék, hiszen grafikáik önmagukban is jelentős művészi értékkel bíró alkotások.

Fotó: DM/DV

Szemet gyönyörködtető képek születtek, amelyek méltón emelik a mesék örök érvényű igazságait életről, halálról, kapzsiságról, együgyűségről. A mesét felolvasó felnőtt, és az ölében ülő gyermek cinkosan mosolyoghat össze a befagyott tavon elalvó szamár, a telhetetlen barackfa, az önzetlen hófolt kalandjain.

A kiadvány eredeti grafikáit 2010 novemberében Budapesten elárverezték, és az aukción befolyt összeget a Bethesda Gyermekkórház javára fordították. Aki szereti a mesét, aki szereti a mai magyar képzőművészetet, aki kíváncsi Leonardo da Vinci általunk eddig ismeretlen, új oldalára, feltétlenül olvasson bele e műbe, és tekintse meg a könyv „falain" a kortárs képgalériát.

Mosonyi Helga könyvtáros