Délmagyar logó

2017. 09. 24. vasárnap - Gellért, Mercédesz 12°C | 18°C Még több cikk.

Ma nyílik a Munkácsy-kiállítás

Szeged - Valóban rabszolgahajcsár volt Munkácsy felesége? Hogy kerül aszfalt az Ásító inasra? Ezekre a kérdésekre is választ kaptunk a ma nyíló Munkácsy-tárlat rendezőjétől.
Ma 18 órakor, a Munkácsy-kiállítás szabadtéri megnyitójával kezdődik a Móra-múzeumban és másik kilenc szegedi intézményben a Múzeumok éjszakája. Az október 14-éig látogatható, több mint 7 milliárd forint értékű Munkácsy-tárlat kurátora, Bakó Zsuzsanna rendezés közben néhány tévhitet oszlatott el a festővel kapcsolatban.

Hét új Munkácsy-képet lát a közönség. Fotó: Schmidt Andrea (galéria)

Eltűnt az Ásító inas lábfeje

Munkácsy düsseldorfi tanulmányai során, az úgynevezett pszichologizáló iskolában megtanulta, a realizmus lényege abban áll, hogy a szegénységet, a nyomort a legkifejezőbben kell bemutatni. Ehhez nagy kontrasztokat használt, a sötét fekete lett, a világos pedig vakító fehér. A vásznakat ismeretlen összetételű anyaggal alapozta le, és csak később derült ki, hogy fény, hőmérséklet hatására a képek elsötétednek. Az Ásító inas részletei is eltűntek, de leszedve a lakkot, ismét világosabbá vált. A nyolcvanas években kimutatták: a sötét anyag propoliszt és aszfaltot is tartalmaz.  

Helyére kell tenni a művészettörténész szerint, hogy az 1880-as évektől kezdve Munkácsy Mihály biedermeier hangulatú szalonképeket festett – megrendelésre. Arra használta ezt a műfajt, hogy biztosítsa a hátteret az olyan nagy anyagi befektetést igénylő produkciókhoz, mint a Krisztus-trilógia. A Munkácsy házaspár péntekenként teadélutánon látta vendégül az ország prominenseit, ahol írók, költők, zeneszerzők mutatkoztak be, és ahol a festő találkozhatott a megrendelőivel. Sokan megrótták érte, hogy aprópénzre váltja a tehetségét, holott ezeket a képeit ugyanolyan műgonddal és kitartással készítette, mint a nagy festményeit.

– Szó nincs róla, hogy a feleség, Cecile Papier korbáccsal állt volna a festő mögött, de tény, ellenőrizte, hol tart a munkákkal – tette hozzá a művészettörténész. – Szerelmi házasságot kötöttek, és annak ellenére, hogy előnytelen anyagi helyzetből indultak, a levelezésükből az derül ki, hogy évtizedek múltán is szerették egymást. Az asszony jó menedzser volt, de műkereskedelem nélkül a művész nem él meg. Szervezte a pénteki fogadásokat. Munkácsy munkamániás volt, rémálmok gyötörték, rettegett a nyomortól, ezért még el sem készült egy képpel, már hozzáfogott egy másikhoz. Megbecsülte a munkát, ami valószínűleg onnan ered, hogy szegény sorból indult, tizenéves korában napi 10–12 órát dolgozott, éhezett, ütötték-verték.

Olvasóink írták

  • 3. klj-54 2012. június 23. 22:21
    „Noch einmal!
    *
    Naszóval, az onokám fellépett a múzeum előtt megnéztem.
    A rettegett Gyurcsány alatt a múzeumok éccakája INGYENES volt, ez az átkozott Orbán ezt is eltörölte!
    *”
  • 2. klj-54 2012. június 23. 20:48
    „Naszóval, az onokám fellépett a múzeum előtt megnéztem.
    A rettegett Gyurcsány alatt a múzeumok éccakája INGYENES volt, ez az átkozott Orbán ezt is eltörölte!”
  • 1. klj-54 2012. június 23. 18:43
    „Roppant érdekelheti a becses kommentelőket, ha senki nem ír ide kommentet!
    Valószínűleg összefutok velük a múzeumban :)”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hálapénz: ha a főnök engedi

Július elsejétől csak a felettesük engedélyével fogadhatnak el hálapénzt az orvosok – ez szerepel a munka törvénykönyvének módosításában. Tovább olvasom