Délmagyar logó

2017. 11. 23. csütörtök - Kelemen, Klementina 3°C | 13°C Még több cikk.

Magyar jellem, magyar sors – Juronics szemével

Szeged - Egy ártatlan szerelem kibontakozásával kezdődött és a megváltó eljövetelének a víziójával végződött a Homo Hungaricus. Juronics Tamás legújabb műve a magyar sorsot, a magyar jellemet boncolgatja. A megfejtésre váró motívumokkal teletűzdelt darabban a szex, az erőszak és a humor is helyet kapott.
A Homo Hungaricusnak többféle értelmezése lehetséges. Ha valakinek nincs kedve gondolkodni, egy szerelmi történetet lát a színpadon: az elválással, ármánykodással és a boldogságról való lemondással járó szerelem történetét. Egy kicsit továbbgondolva egy magyar falu egy évét kísérhetjük végig az egyfelvonásos műben: a tavaszi párválasztástól az aratóünnepségen és a szüreti mulatságon keresztül a karácsonyig. Még magasabbról nézve az ország történelmi szeleteit láthatjuk. A szombat este bemutatott darabban mindennek több jelentése van.

Juronics Tamás legújabb alkotása a magyar sorsot, a magyar ember jellemét mutatja be. A színpad jobb oldalán végig jelen vannak a statikus szülők, akik a konyhában ülve várják, hogy elteljen felettük az idő. A bálával körbekerített faluban egymás után mesélik a táncosok a történetet.

A koreográfia nem bonyolult, a karakterek jól megkülönböztethetők, a mesének van eleje, közepe, vége. A néptáncelemekkel teletűzdelt balett nekem tetszett, ahogyan az élő zene és az ének is jó választás volt.

A bálák közé benyomuló kisgömböc elnyeli, majd kiköpi a szegénylegényt (Czár Gergely). Fotó: Frank Yvette (galéria)

A vörös kisgömböc az első jelzés a nézőnek: itt bizony gondolkodni kell. A bálák közé benyomuló, erőszakos hatalom elnyeli, majd kiköpi a magára maradt, segítséget váró szegénylegényt – Czár Gergely plasztikusan mutatta a hatalomra és nőre vágyó, majd a mindkettőt kihasználó figurát.

A mindenkori politikai rendszer segítségével bármilyen erőszakra képes legények a darab végére kiüresedett, depressziós alkoholisták lesznek. Finta Gábornak jól áll a hetyke bajusz, Haller Jánosnak a kalap. Ellenszenves a karakterük, olykor mégis mosolyt csalnak a nézők arcára. A cigánylány (Szarvas Krisztina) viszont lehetne egy kicsit tüzesebb.

A szex természetesen nem maradt el: a romantikus összebújás után minden nőt megerőszakolnak, majd a lakodalomban a cigánylányt is magáévá teszi a főhős. Kétséges, hogy ki az apja a végén megszülető, megváltást ígérő kisdednek: vagy a szerelem, vagy az erőszak nemzette az utódot – nem mindegy, mi lesz a jövő.

Az irónia végig jelen van a darabban. A játékmikulás Jingle bells dallama zárja az előadást. Ezzel a fricskával ad a rendező feloldást a nézőknek, akik hálásan és hangosan nevetnek.

Olvasóink írták

  • 2. rökkmarika 2009. december 10. 01:00
    „Kellemetlenül közhelyes, sztereotíp (rosszféle) előadás, bántó berögződések (a cigánylány kurva, a magyarok isznak és sírva vigadnak, a disszidált magyar legény Che arcképét viseli pólóján) bátorítója. Csak remélni lehet, hogy a homo hungaricus ennél összetetteb és tájékozódásában is differenciáltabb ember, nem a fokos-csikós-disznóölés szentháromságában tengődő fajta. Mi volt ez, tréfa? Annak is gáz.
    (a zenekarnak elismerés, bár még mindig nem értem, hogy a gyimesi csángó dallamok miért szolgáltatnak alapot a karszalagos gyerekek erőszaklós jelenetéhez. hacsak a szikárság nem, de megsúgom, hogy ez a szikár gardon nem arról szól)
    Vissza a Sárembert!”
  • 1. abcdef 2009. december 08. 18:42
    „A Juronics társulat engem a hajdani szovjet műkorcsolyára emlékeztet, amelyben nagydarab fickók dobáltak-cibáltak aprócska leányzókat a jégen.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nyelvtudásban a nyolcadikos lekörözi az egyetemistát

A két tannyelvű általános iskolában tanulók mintegy 60 százaléka szerez nyelvvizsgát nyolcadikig – erről a végzős egyetemisták negyede még csak álmodik tanulmányai befejezésekor. Tovább olvasom