Szeged - delmagyar.hu

A megyei intézményfenntartó központ (MIK) január elsején kapta meg átmenetileg az egykori megyei oktatási, szociális és kulturális intézmények fenntartását. A MIK a kormányhivatalhoz tartozik, párhuzamosan mellé integrálódtak az olyan szakigazgatási szervek, mint az egészségbiztosítási pénztár, az élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi igazgatóság, a fogyasztóvédelmi felügyelőség vagy a földhivatal. A MIK-hez tartozik az összes iskola, szociális intézmény, levéltár és múzeum, valamint a fenntartást koordináló megyei hivatalok 2000 dolgozója és a 9000 ellátott. B. Nagy László kormánymegbízottól megtudtuk, az volt a MIK feladata, hogy átvilágítsa az intézményrendszert – ez megtörtént.

B. Nagy László

A szaktárcák közben azt a feladatot kapták, tegyenek javaslatot, hova kerüljenek az intézmények. Vagyis minden, a minisztériumi irányításról és az önkormányzati fenntartásról keringő információnak van némi valóságtartalma. A kormány várhatóan május közepéig dönti el a kérdést, és szeptember végéig kell végrehajtani az összes intézkedést.

– Eldőlt, hogy május 1-jétől a levéltár a Magyar Országos Levéltárhoz csatlakozik. A többi, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium alá tartozó intézmény egyéb döntésig a MIK-hez tartozik – mondta a kormányhivatal vezetője.

Kis bizonytalanság, hogy a tárcánál minisztercsere lesz májusban, hiszen Réthelyi Miklós miniszter két évre vállalta a megbízatást. Nem jelentették még be, de Balogh Zoltán (a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára – a szerk.) erős várományosa a posztnak – tette hozzá a kormányhivatal vezetője. – Az átalakuláskor minden lehetséges. Elképzelhető az a variáció, hogy a MIK egy az egyben átkerül a NEFMI-hez, de az is lehet, hogy bizonyos részei mennek, mások pedig nem. Azt nem gondolom, hogy a MIK megszűnik, mert a feladathalmaz még megmarad.

A MIK-nek minden intézményével együtt 8,9 milliárd forint az éves költségvetése. Ebből a megyei múzeumoké hozzávetőleg 838 millió forint, a hálózathoz csatolt kisebb városi intézményekkel együtt. Az igazgatók pályáztatása körüli márciusi hercehurcáról a kormánymegbízott elmondta: a különböző intézmények vezetőinek kinevezését különféleképpen szabályozza a törvény. A pályázatokat elsősorban az oktatási intézményekre kellett kiírni, de különböző okok miatt nem volt érvényes a pályázat, nem neveztek ki vezetőket. Ezeket a beosztásokat július 31-éig meghosszabbították. Az új kiírás megtörtént. A látszólagos zavar abból adódik, hogy a márciusi határidejű pályázatok kiírása óta elfogadta a parlament a közoktatási törvényt, ami egy teljesen új rendszert indít el jövőre. Ehhez kellett hozzáigazítani az új kiírásokat.
Ide tartozik a múzeum is, ennek az intézménynek a hovatartozását nagyban befolyásolták a március végi, április eleji kormánydöntések. Ezért a múzeumról az a döntés született, hogy ameddig végleges megoldás nincs, nem változtatnak a jelenlegi vezetői rendszeren a minél zavartalanabb működés érdekében. A kormánymegbízott kiemelte: ebben semmilyen személyi, politikai vagy egyéb megfontolás nincsen.