Délmagyar logó

2017. 09. 19. kedd - Vilhelmina 13°C | 25°C Még több cikk.

Mária 86 országban járt

Szeged - Alaposan melléfog, aki azt hiszi, a statisztikus élete íróasztal mellett telik, kockás papírral és rengeteg számmal. Kőszeginé Kalas Mária nemzeti jövedelmet számolt, és közben keresztül-kasul bejárta a világot.
Kőszeginé Kalas Mária nyugdíjas közgazdász–statisztikus azok közé a kivételes interjúalanyaim közé tartozik, aki – miután egy szegedi előadása után felhívtam – ide vonatozott Pestről. Beszélgetni. Korát – nem engedi leírni – meghazudtoló frissességgel a legnagyobb hőségben még egy spontán élménybeszámolót is megtartott egy gyerekcsoportnak a Móra-múzeum tajvani lepkekiállításán. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemzetközi osztályán dolgozott és országtanulmányokat készített, többek között Tajvanról. Úgy fogalmaz, mindennek a miértjét kereste, lehetőleg a magyar viszonyokkal összevetve. 14 év után elcsábította az akadémia világgazdasági kutatóintézete, ahol előbb a KGST-országokat kutatta, majd ENSZ-megbízásból bejárta a világot. 53 országban tartott előadást, 86 országban járt az Egyesült Államoktól Argentínáig, Kínától Botswanáig. Mi is lehet szebb feladat annak, akinek elemi iskolától fogva kedvence volt a földrajz, és elvégezte a gazdaságföldrajz szakot? Vágyott célállomásai közül Izlandra sikerült eljutnia, Új-Zéland és Ausztrália viszont kimaradt. Bekapcsolódott a jövőkutatási világszövetség vezetőségének munkájába; ma is foglalkozik hosszú távú megfigyelésekkel, és egyre biztosabb abban, hogy a jövőt nem lehet a múlt ismerete nélkül kutatni.

A magyar statisztikus a zambiai piacon is  gyűjtötte az adatokat. Fotó: DM/DV

A magyar statisztikus a zambiai piacon is gyűjtötte az adatokat.
 Fotó: DM/DV


– Két évig dolgoztam egyedül Fekete-Afrikában a hetvenes évek derekán, Kenyában és Zambiában. Sosem voltam vakmerő, csak merész. Sosem féltem, annak ellenére, hogy nemegyszer kolerás vidékeket kellett felkeresnem egy helyi nyelvet beszélő tolmáccsal – meséli Kőszeginé Kalas Mária. A feladatát pedig közérthetően úgy foglalja össze, hogy a két ország fejlettségét kellett az Egyesült Államokéval összevetnie, ehhez legegyszerűbben nemzeti jövedelmet számolt. Vagyis megvizsgálta: annyit fogyaszt-e a lakosság és beruház az állam, amennyit megtermel. Ehhez országszerte szinte minden fontos terméknek és szolgáltatásnak begyűjtötte az árát az élesztőtől a hadihajóig, hogy átlagot állapíthasson meg. Gyárakat, piacokat és üzleteket járt végig. Nem ismert fáradtságot, hiszen mindig azt szerette, amit éppen csinált. Napközben jegyzetelt, este adminisztrált, futárpostával továbbította az adatokat a New York-i ENSZ-hivatalba.

Kőszeginé Kalas Mária munkában Fekete-Afrikában.
Kőszeginé Kalas Mária munkában Fekete-Afrikában.
Fotó: DM/DV

Máriát meghívta osztályvezetőnek az ENSZ-központ, hogy ezt a rendkívül alapos és megbízható módszert továbbfejlessze és alkalmazza az egész világra. Ez alapján differenciálták például az ENSZ-alkalmazottak fizetését a világ minden táján. A New York-i életszínvonalhoz képest kapott több fizetést a „vidéki" munkatárs a drága Japánban vagy a veszélyes háborús övezetnek számító Szomáliában. A statisztikai társaság tagjaként Mária most már minél többet meg akar osztani a tapasztalataiból a fiatalokkal, és szívesen utazik a cél érdekében, ha meghívják.

Finn példa

A közgazdász–statisztikus jövőkutatásaiban is a statisztikai adatokból következtet. Finnországgal kapcsolatban például megjegyzi: legalább annyit szenvedtek, mint mi, túléltek több száz évnyi megszállást kemény feltételek között. Mégis eltanulandó tőlük, hogy néhány dolgot – fa- és papíripar, hajógyártás – emeltek ki, amiben ők jobbak tudnak lenni másoknál. Nem másolnak, hanem újítanak, fejlesztenek az elektronikában. Ehhez képest nálunk rengeteg energia, innovatív gondolat vész kárba, mert gyökerét veszti.

Olvasóink írták

  • 4. gróf 2010. augusztus 11. 14:57
    „"Két évig dolgoztam egyedül Fekete-Afrikában a hetvenes évek derekán, Kenyában és Zambiában. (...) - meséli Kőszeginé Kalas Mária. A feladatát pedig közérthetően úgy foglalja össze, hogy a két ország fejlettségét kellett az Egyesült Államokéval összevetnie, "

    Szép, hasznos és értelmes munkája volt, ahogy azt megszokhattuk a 70-s évekből. Pártkönyvlobogtató vén szipirtyó!”
  • 3. mj52, 2010. augusztus 10. 18:03
    „Igen, nem ártana példát venni az északi rokonainktól sokmindenben.
    1, -2,- Szerencse a lottóötöshöz kell, varadipal- nak inkább szorgalomra, kitartásra, némi nyelvtudásra ( a felsorolás nem teljes, meg egy méretes kamionra gondolom én) lehetett szüksége.”
  • 2. pt 2010. augusztus 10. 11:15
    „1: Szerencsés vagy ;)”
  • 1. varadipal 2010. augusztus 10. 09:51
    „Bizony nem rossz dolog munkávall a világot bejárni. Én az Atlanti- óceántól az Északi sarkig tekeregtem dologidőben, pénzt keresve magamnak és a kenyéradó gazdámnak.Van mire visszagondolnom vén koromra.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fektetik a síneket a vértói kiserdőnél

Kevesli a város a munkásokat az új rókusi 2-es villamos vonalán. Látni az első síneket a vértói kiserdőnél, de szemlátomást nem készül el a körúti vágány a szeptemberi póthatáridőre. Tovább olvasom