Délmagyar logó

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -5°C | 3°C

Megjelent Hász Róbert ötödik regénye

Szeged - A könyvhétre jelent meg a Márai-díjas szegedi író, Hász Róbert ötödik regénye. A Vénusz vonulásában két jezsuita tudós 1768-as északi sarkköri utazását meséli el a Tiszatáj főszerkesztője, akinek korábbi kötetei már E-bookon is kaphatók francia fordításban.
– Attól, hogy valami kétszáz évvel korábban játszódik, még nem biztos, hogy történelmi regény. Bár A Vénusz vonulása is régebben játszódik, nem a történelmi események adják a mozgatórugóit, hanem a két jezsuita tudós utazása, viszonya egymáshoz és a világhoz. A regény főhőse, Sajnovics János Bécs császári csillagászával, Hell Miksával a dán király meghívására indult el 1768. április 28-án az északi sarkkörön lévő Vardö szigetére, hogy ott megfigyeljék a Vénusz átvonulását. A történet tulajdonképpen ez az öt hónapon át tartó utazás. Miután megérkeztek, nyolc hónapot töltöttek ott, de ezzel a regény már nem foglalkozik. December 21-én, a téli napforduló idején zárul, amikor a leghosszabb a sötétség. Sajnovics Jánost ott, a sarkköri sötétségben éri a felvilágosodás. Két utat mesél el a regény: a fizikai, földrajzi utat – városokat járnak be, Jánost háromszor is megkísérti a földi Vénusz –, és a másikat, a belső utat, amit időközben megtesz. Az expedíció további történéseit az epilógus mondja el – ebben a valós történeti tényeket foglaltam össze: megfigyelték a Vénuszt, majd hazajöttek – ismerteti a könyvhétre megjelent ötödik regényét Hász Róbert. A Márai-díjas szegedi író, a Tiszatáj főszerkesztője hat évvel ezelőtt találkozott a témával.

A Tiszatáj főszerkesztője két jezsuita tudós északi sarkköri utazását meséli el legújabb könyvében. Fotó: Karnok Csaba
A Tiszatáj főszerkesztője két jezsuita tudós északi sarkköri utazását meséli el legújabb könyvében.
Fotó: Karnok Csaba

E-bookon is – franciául

Hász Róbert negyedik regényének – Júliával az út – francia fordítása már elkészült, a kötet megjelenésre vár. Korábban kiadott regényei franciául már E-bookként is kaphatók. Abban bízik, mire A Vénusz születését lefordítják, csillapodik annyira a gazdasági válság, hogy mernek kockáztatni a francia kiadók.

– 2008-ban akadt a kezembe Sajnovics naplója, amit az utazásukról írt. Fölsejlett belőle a sok viszontagság, egymáshoz való viszonyuk. Akkor még nehéznek, soknak, túl nagy volumenűnek éreztem a témát. Egy szikár napló egy írónak már elég ahhoz, hogy kitöltse az üres tereket, kiszínezze a történetet. Bizonyos értelemben egyfajta János evangéliuma ez a regény: Sajnovics János fejlődéstörténete. A 18. század végén az egész európai tudós társadalom összefogott, hogy megfigyelje a Vénusz átvonulását. A bolygó különleges helyzetéből ugyanis mérések alapján pontosan meg tudták határozni a Föld és a Nap közötti távolságot. A világ minden tája felé expedíciók indultak. James Cook Tahitire hajózott, onnan továbbhaladva fedezte fel Ausztráliát. Volt, aki Szibériába, Polinéziába, más Elő-Indiába utazott. Királyi udvarok versengtek egymással, hogy ki ad többet a tudományra, kinek a kegyeit sikerül elnyerniük. A dán király Hell Miksát választotta, aki pedig Sajnovicsot vitte magával, elsősorban azért, mert akkoriban terjedtek el azok a hírek, hogy valahol északon él egy olyan népcsoport, amelyik olyan büszke, mint a magyar. Sajnovics feladata tehát elsősorban az volt, hogy a lappokat felkeresse – ez a regényemben csak mellékszál maradt. János lelki története a fontosabb. Mi keresnivalónk van a Földön? A jezsuita rendet akkoriban tervezték feloszlatni, ezért a protestáns vidékekre álruhában mentek: háromszög kalapot vettek, fekete kabátot, fehér zoknit. Hírük azonban megelőzte őket, így hol ellenségesen, hol pedig fölmagasztalva fogadták őket. A skandináv hegyeken való átkelés is izgalmas kaland volt. Mivel a téma már évek óta foglalkoztatott, nem napi nyolc órában kutattam, hanem mindig fölcsipegettem hozzá valamit. Igazán babramunkának a korszak megismerése bizonyult, mert a felvilágosodás kora kicsit homályos volt számomra. Hogyan öltöztek, mit ettek, hogyan pipáztak? – mesél a regény születéséről Hász Róbert. Az író felesége a Facebookon akadt rá Caspar David Friedrich nevezetes festményére, a Naplementére. A Kortárs kiadónak annyira megtetszett, hogy a borítóra is ezt tették: a két távolba néző férfi tökéletesen illusztrálja a történetet.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Álbűncselekményekkel kábítják a rendőröket

Kreált bűncselekményeket jelentettek be többen is az elmúlt néhány hétben a Szegedi Rendőrkapitányságon. Tovább olvasom