Szeged - delmagyar.hu

– Miró művészete nem volt más, mint maga a tiltakozás a berögzött szokások, a társadalom viszonyai ellen – fogalmazott Gyenge Zoltán egyetemi tanár, az SZTE Filozófiai Tanszékének vezetője pénteken a szegedi REÖK-ben, ahol megnyitotta a világhírű katalán képzőművész grafikáiból és plakátjaiból rendezett tárlatot.

Miért van a művészet? Mi az igazi célja? – ezek a kérdések is felvetődnek Gyenge Zoltán szerint Miró munkássága kapcsán. A filozófus elmondta: a művészet már magával a létével provokál, és ezt ki kell emelni egy olyan művész esetében, mint Joan Miró, aki a kanonizált művészetet támadta. A sors különös fintora, hogy az idő őt magát is kanonizálta – fűzte hozzá. A kiállítás május 5-éig látható.

Joan Miró munkáiból nyílt kiállítás a REÖK-ben. Fotó: Frank Yvette (képgaléria)

Korábban írtuk:

A világhírű katalán képzőművész, Joan Miró grafikáiból és plakátjaiból nyílik kiállítás ma 17 órakor Szegeden, a REÖK-ben. Az 1983-ban elhunyt festő, grafikus és szobrász azok közé a modern művészek közé tartozik, akiknek a munkái a legkeresettebbek a műtárgypiacon. Kék Csillag című festményéért tavaly 8,4 milliárd forintnak megfelelő összeget fizetett egy gyűjtő a Sotheby's aukciósház londoni árverésén. Miró világmércével mérhető nemzetközi formanyelvet tudott létrehozni, nem ragadt le a helyi tradíciók mellett – mondja Nátyi Róbert, a kiállítás kurátora. Miró száz grafikai munkáját tekintheti meg a közönség.

A Szegeden kiállított alkotások zömét a 60-as, 70-es években készítette a katalán művész. Fotó: Segesvári Csaba - galéria

Az egyetemes képzőművészet legnagyobb alakjainak grafikai munkásságát bemutató sorozat részeként már három éve készült Nátyi Róbert művészettörténész vezetésével a REÖK csapata egy Joan Miró-tárlatra. Az 1983-ban elhunyt világhírű katalán festő, grafikus, szobrász és keramikus mintegy száz grafikáját és plakátját a bambergi Böttingerhaus galériából kölcsönözte a szegedi galéria.

Tavaly 33 milliárdot adtak érte Joan Miró – éppúgy, mint Andy Warhol, Picasso, a kínai Qi Baishi és az ír Francis Bacon – azok közé a modern képzőművészek közé tartozik, akiknek a munkái a legkeresettebbek és a legmagasabb árat érik el a nemzetközi műtárgypiacon. 2012 júniusában a Kék Csillag (Étoile Bleue) című 1927-ben készült festményéért – amelyet legfontosabb munkái közé sorolnak – 23,6 millió fontot (8,4 milliárd forintnak megfelelő összeget) fizetett ki egy gyűjtő a Sotheby's aukciósház londoni árverésén. 2012-ben összesen több mint 155 millió dollár értékben cseréltek gazdát Miró-alkotások a műkereskedelemben – ez átszámítva több mint 33 milliárd forint, majdnem annyi, mint Szeged idei költségvetése.

– Miró egy olyan 20. századi mester, aki a modernizmus egyik legfontosabb alakja; nehezen beskatulyázható az életműve. Sokan kedvelik, szeretik. Olyan művész, aki az erős katalán érzelmeit, hagyományait fölülírva nemzetközi színvonalú életművet hozott létre. Ha Szegedet európai kulturális központnak tekintjük, akkor fontos, hogy az európai művészet itt is meg tudjon jelenni. Miró nem a katalánizmusával kérkedett, hanem egy világmércével mérhető nemzetközi formanyelvet tudott létrehozni, nem ragadt le a helyi tradíciók mellett – hangsúlyozza Nátyi Róbert, a REÖK művészeti vezetője, a kiállítás kurátora.

„Én nem találok ki semmit, én mindenre rátalálok" – Miró nevezetes mottójáról a művészettörténész azt mondja: nem ő szabadította ki a szellemet a palackból. – A dadaisták kezdték el, hogy a természetben megtalálható fantasztikus formákat – például uszadékfákat – fölhasználták, átültették a művészetbe. Miró úgy szürreális, hogy a valóságot ábrázolja – azt a valóságot, ami az ő fejében létezik. Olyan értelemben tényleg nem talál ki semmit, hogy az álomképeit, vízióit fogalmazza meg a képein. Fantasztikusnak tartom, hogy már a 20-as években rátalált erre az útra, és egészen az 1980-as évekig, időskoráig így alkotott. Mindegy, hogy festményt, grafikát, kerámiát vagy murális munkát készített, ugyanazt a gyermeki könnyedséget, a mediterrán archaikus ember szellemiségét és könnyed derűjét érezhetjük az alkotásaiból. 2004-ben a Szépművészeti Múzeumban volt legutóbb Magyarországon Miró-kiállítás, akkor a domináns grafikai anyagot ki tudták egészíteni néhány festménnyel, plasztikával is. Mi most zömmel a legtermékenyebb időszakából, a 60-as, 70-es évekből származó grafikákat, plakátokat mutatunk be. Ez nem egy életmű-kiállítás, nem is azzal a céllal készült, ugyanakkor nagyon egységes anyagot láthat a közönség. A most kiállítottakhoz hasonló komolyabb Miró-grafikák a nyugati aukciós házakban darabonként 10-40 ezer euróért találnak gazdára. Bemutatjuk a katalán költő, Rafael Alberti verseskötetéhez született 1975-ös színezett litográfia-sorozatát és a párizsi UNESCO-központ falára készített nagy muráliájának, a Hold falának a litográfiaváltozatát is – ajánlja a május 5-éig nyitva tartó Miró-tárlatot Nátyi Róbert.