Délmagyar logó

2017. 09. 22. péntek - Móric 11°C | 17°C Még több cikk.

Mérnök informatikusok lehetnek 2-es matekkal?

Szeged - Sokan kerültek be idén a Szegedi Tudományegyetem mérnök informatikus szakára középiskolából hozott 2-es matematika érdemjeggyel is. Ennek az az oka, hogy szinte minden jelentkezőt felvettek a felsőoktatásba.
A természettudományi és műszaki szakokon idén annyi diákot és olyan eredménnyel vehettek fel a felsőoktatási intézmények, amennyit csak tudtak. A maximálisan elérhető 480 pont helyett a Szegedi Tudományegyetem különböző karain voltak olyan szakok, amelyekre be lehetett kerülni 160-nal is. A 200 pont alatti teljesítmény márpedig azt jelenti, hogy az egyik felvételi tárgyból becsúszhatott egy 2-es is.

A természettudományi és informatikai kar mérnök informatikus – államilag finanszírozott – szakán például elegendő volt 163 pontot összehozni, a felvettek matematikajegyeinek átlaga 3,31 volt. Olyan informatikushallgatókat kezdtek el nagy tömegben képezni, akiknek a középiskolai matematikai tudása a közepes szintet sem éri el.

Hogyan lehet 2-es tanulókat egyetemi szintű matematikára, fizikára oktatni? Szabó Gábor fizikus, akadémikus, egyetemi tanár egy olyan munkabizottság tagja, amelyik országos felmérést készít a természettudományi tárgyak oktatásával kapcsolatban. Elmondta, az az alapvető probléma a középiskolákban, hogy a lezajlott modernizáció miatt egyre absztraktabb tananyagot próbálnak átadni a tankönyvek, olyan dolgokat tanítanak, amelyeket a fiatalok nem tudnak felfogni. Mivel nem értik, és csak bemagolják a törvényeket és a fogalmakat, megutálják a természettudományi tárgyakat.

Most túl alacsony pontszámmal is lehet valakiből egyetemista. Fotó: Frank Yvette
Most túl alacsony pontszámmal is lehet valakiből egyetemista.
Fotó: Frank Yvette

A következmény: bekerülnek az egyetemre, és a tanár azt veszi észre, nem egy nyelvet beszél a diákjával. Szerinte a természettudományi tárgyakban a gyerek életkorának megfelelő tananyagot kell összeállítani, a játékra, a kísérletezésre való képesség kifejlesztésével.

Az SZTE mérnöki karán élelmiszer-mérnöki szakra 173 ponttal vettek fel hallgatókat, de agármérnöki szakra költségtérítésesként elegendő volt mindössze 166-ot összegyűjteni. Bajúszné Kabók Katalin oktatási dékáni megbízott, főiskolai docens a témával kapcsolatban elmondta: a középiskolából hozott rossz matematikajegyek lehúzzák az összpontszámot. A diákok tudása is alacsony, nemcsak a matematikát, fizikát, de a mérnöki tárgyakat oktatókat is próbára teszi az, hogy eredményt érjenek el.

Nem méltó így bejutni

A jelenlegi minimum ponthatárt 160-ról 200-ra szeretnék felemelni – erről Szabó Gábor, az SZTE rektora, a Rektori Konferencia társelnöke tájékoztatta lapunkat. Elmondta, ez a 160 pontos küszöb alacsonyabb, mint a régi rendszer szerint kiszámolt 72 pont volt. Jelenleg saját hatáskörükben ugyan felemelhetnék a ponthatárt a felsőoktatási intézmények, de nem teszik, mivel nincs elegendő „minőségi" jelentkező – tette hozzá. Szabó Gábor szerint nem méltó 2-essel bejutni az egyetemre, mégis országosan egy főiskolányi hallgató ilyen eredménnyel vált hallgatóvá idén. Személy szerint szeretné elérni, hogy tegyék kötelezővé az emelt szintű érettségit azoknak, akik be szeretnének jutni a felsőoktatásba, leszámítva a felsőfokú szakképzésre jelentkezőket. Természetesen ezt lépcsőzetesen vezetnék be, hogy az elsős középiskolások felkészülhessenek az elvárásokra.

Olvasóink írták

58 hozzászólás
  • 58. szederszem 2008. november 04. 09:51
    „tanyabarbi:
    Kiderülne mi a valóság. Esetleg nőne a fiatalkori bűnözés is - mint azt máshol már kimutatták USA-ban - jobb beterelni őket egy kicsit okosodni,addig is el vannak foglalva. Érdekes, hogy régen ettől nem kellett ennyire tartani. A 90-es évek elején - a nagy munkanélküliségi robbanás idején is, az akkori 17-18 éveseknek volt munkája általában.

    fikuszkukisz:
    A tíz évbe mindenről írtam, az államról, a másokról, ami a szüleit is jelenti.
    És ezalatt valóban nem állít elő semmit - és ezzel nemcsakhogy se GDP-t, se adót,se tb-vel nem járul hozzá a nagy közös kasszához, de még saját jövedelme jogán vásárlóerejével sem. Mert ugye a szülő pénzének a költése nem ugyanaz. Azt másra is el lehetne...
    Szóval ezt is hozzá lehet tenni a nagy-nagy hiányhoz.
    Nem lényegtelen az sem, hogy miattuk kell azután a nyugdíjas évek előtt is már azoknak is hozzátenni még plusz tíz évet, akik már az elején is hozzátették azt,a plusz tízet, a maiaikhoz képest - azaz a mai harmincasok, negyvenesek.”
  • 57. tanyabarbi 2008. november 04. 00:51
    „jesszuskám, ha így is döbbenetesen nagy a munkanélküliek aránya, mi lenne, ha még az egyetemen "lébecolók" is ezt a számot erősítenék?”
  • 56. fikuszkukisz 2008. november 04. 00:43
    „"Aki 2-es matekból és infós állásra jelentkezik, az valószínűleg nem csak matekból felejtett el szorgalmasnak lenni az iskolában, hanem a nyelvórákon is"
    A kettes, az gáz. A hármas so-so, de négyessel könnyen lehet valaki jó programozó ill. informatikus. Nem is ugyanazon képességeket követeli a kettő, ez az egyetemen világosan kiderült.
    Ez persze nem változtat annak káros mivoltán, hogy ha nincs, vagy nagyon gyér a szűrés, annak felhígulás a következménye, csak én nem elsősorban jegyre szűrnék...”
  • 55. fikuszkukisz 2008. november 04. 00:39
    „"És sokaknak tíz év munkaviszony hiányzik, amikor is másokon élnek, és az állam, a Mi pémnzünkön "tanulnak"
    Tíz évig biztos nem, mert az államilag finanszírozott félévek száma korlátozott (tíz féléves képzésben 13, BSc-nél nem tudom, hogy van).
    Aki az ilyen diákot eltartja, az a saját szülője, aki a korlát elérése után fizeti a költségtérítést.”
  • 54. szederszem 2008. november 03. 22:52
    „Kedves antiszederszem!

    Ugye válaszoltam előbb. A cselekvőkészséget keveslem a máris meglévő sok-sok diplomásból. Alkotó értelmiségi emberek - nem panaszkodhatnak, mert azért értelmiségiek, hogy találjanak ki valamit, amivel aztán lesz munka - és nem feltétlen kell így tenni mindenkinek, de ha csak egy része, már a többinek is állást teremt vele.
    És vajon miért nem teszik? A gazdasági recesszió miatt-e vagy mert a valódi tudásuk mégsem ér fel egy valódi diplomáséhoz.
    Persze, hogy hasznosabb így eltölteni éveket, de még hasznosabb lenne, ha azután használnák is tudásukat, bárhova is kerüljenek.
    Még az EU is ezt támogatja..ennél több esélyt...?! Megannyi szakember mit kezd vele? Elméletileg jól használják fel, és munkahelyeket teremtenek. - és a gyakorlat?
    Nyertes pályázók közzé vannak téve, megkeresi őket a friss diplomások? Mert ahol fejlesztés van, ott létszámbővítés is. És van mindenhol az országban, tehát mindenki lakóhelyéhez közel találhat ilyet. Ez csak egyik tipp. És hol a saját ötletek, és hol van az, hogy akit felvettek valahova, az ott bárminek is alkalmazták, de megmutatja mit tud és teremtenek, még munkahelyeket is, másoknak. Vagy vegyenek példát Kínáról...nyelveket beszélnek, világot látnak - hát itthon semmit nem lehet megvalósítani abból,amit már tudnak, láttak -ennyire elveszett lenne minden?
    Ezért lenne nagyon-nagyon fontos a gyakorlatszerzés már a felsőoktatás évei alatt, mert hiányzik a cselekvőkészség - sose tanulták azt. És ne mondják, hogy nincs hova - csak meg kellene próbálni - a túlterhelt munkavállalók nagyon örülnének sok helyen nekik.”
  • 53. szederszem 2008. november 03. 22:22
    „A nyolcvanas években még 4-5 millió dolgozó tartott el összeen 100 ezer egyetemistát. Most kevesebb, mint 3 millió dolgozó a 400 ezer egyetemistát.De legyen csak 250 ezer államilag finanszírozott. Látjuk-e az arányokat? 2-es matekkal is?
    Régen 2 % volt az eltartandó egyetemista a dolgozókhoz képest. Ma pedig 10%!
    És sokaknak tíz év munkaviszony hiányzik, amikor is másokon élnek, és az állam, a Mi pémnzünkön "tanulnak" vegyük hozzá ennek az összegét is az általuk ezidő alatt meg termelt 10%-nyi költségvetési hiányhoz - mint tudjuk a felsőoktatás igen költséges, lehet az összes, általuk okozott hiány eléri a 20%-ot is!!!
    Ahhoz képest, amikor még legtöbben a középiskola után munkába álltak és színvonalas munkát végeztek. Színvonalasabbat, mint ma sok diplomás. Mert az érettségizett még komoly tudással rendelkezett - válogatottabb társaság volt, mint ma a diplomásoké - méghozzá jóval! És tegyük hozzá, hogy ez a régi generáció fizetett is aztán, hogy tanulhasson!
    A szakmunkások pedig szintén kvalifikált, értéket képviselő munkát végeztek - már 17 évesen! Hány fiatal diplomás mondhatja ezt el magáról? Akik csak hangoztatják, hogy megéri őket képezni, mert nagyobb hozzáadott értéket képvisel majd munkájuk. Hát hol van az a munka, amit már a tíz éve ontott diplomások végeztek? Nem másokon kell számonkérni, hogy hol van, hanem csinálni kellene!

    És még az EU normás esélyegyenlőségek hangoztatása közepette is arról kellene, hogy szóljon, hogy aki bizonyít, annak van esélye, aki pedig nem, annak nincs! Legalábbis annak máshol.”
  • 52. antiszederszem 2008. november 03. 22:02
    „szederszem! abba is gondolj már bele, ha teljesülne a vágyad, s hirtelen megjelenne 300 ezer új munkát igénylő, vajon találnának-e munkát? van-e ipar stb., amelyik felvenné ezt az embertömeget? esetleg csak a segélyen nyomorgók széles táborát erősítenék? mekkora is most a munkanélküliségi ráta?”
  • 51. benq11 2008. november 03. 21:26
    „http://mrahalom.myminicity.com/”
  • 50. maci52 2008. november 03. 21:08
    „Ezekből lesz a matek zseni,számtalan pohár szeszt megtudnak inni.Szegeden a kocsmák esténként ezekkel van tele,tanuljon a tanár,ne legyen kíváncsi,a fater majd fizet,lesz diploma.Az így diplomázott orvosok műtsenek falovat.”
  • 49. szederszem 2008. november 03. 20:36
    „Így van, irány dolgozni!
    És akkor majd nem látnék olyan táblát a tüntető diák kezében, hogy "megnégyszereztétek az államadósságot!" - meg ám ti! - a létszámban megnégyszereződött hallgatói tömeg, akik feleannyi gyerekseregből kerülnek ki.
    A mi korosztályunk még nagyrészt 17-18 évesen munkába állt, ma meg már egészen általános, hogy 27-28 és 30 évesen kezdik első állásukat keresgélni, próbálgatni. Ez tíz évvel kevesebb Termelés a gazdaságban, a 3 millió munkavállalóból ma 300 ezerrel többen vannak ingyen és sok éven át a felsőoktatásban. Ez a GDP és adó és tb-járulékoknak 10%-a, amivel kevesebb van miattuk a kasszában. Tehát kit kell okolni? Akkor,amikor érettségi után ugyanúgy elmehetnének dolgozni - mert diplomával se konyítanak jobban semmihez se, kevés kivétellel - és miután sokan megtettük már, megtehetik, ha éreznek rá valódi ambíciót, simán lehet munka mellett is tanulni és diplomákat szerezni - nem is egyet - én magam is megszereztem néhányat már így.

    Csak semmi lépcsőzetes emelt szintű elvárásnak bevezetése kedves rektor úr! Aki valóban alkalmas a felősoktatásra, az bármikor alkalmas, mert folyamatosan jól teljesít. Hogy a végén egy kicsit ráhajt az emelt szintre, az ugyanúgy természetes ha beharangozták évekkel előtte, ha nem.
    Így is túl sok az ingyenélő, meg nem érdemelten hallgatói tömeg. Bezzeg a régebbi valóban jó tanulók jelentős részével nem foglalkoztak egy dekát sem, hogy ingyen vagy pénzért tanulnak-e.Vagy tanulnak-e egyáltalán, eljutottak-e a felsőoktatásba!?

    Értékrendünkben máris meredeken zuhantak a tömegképzésben résztvevő hallgatók.Nem e cikkel kezdődött. A diplomást már sokkal jobban szemügyre kell venni, mit is érhet! Sőt, nem is annyira, mert minden megnyilvánuláson meglátszik az.”
  • 48. Raptor 2008. november 03. 20:29
    „Eléggé mélyre süllyedt ezzel a felsőoktatás is, úgy látom. Ezt is sikerült "lqrni". Bár nem volt kedvem végigolvasni az előttem szólókat, és lehet ezt más is említette már, de hiába kerül be 2-es matek eredménnyel informatikusnak és végzi el (!) a főiskolát/egyetemet a delikvens (mert hidjétek el, elvégzi), szerencsére a versenyszférában az informatikai állásoknál a diploma megléte és származása általában nem a legelső a precedencia rendszerben.

    Sok informatikai állásnál (pl. szoftverfejlesztés) nem is feltétlen követelik meg a diplomát. A munkáltatók azért már réges rég rájöttek arra, hogy rengeteg "selejt" kerül ki az egyetemekről/főiskolákról és nem azzal kezdik, hogy milyen fejbélyegző van a csóka diplomáján, vagy hogy van-e egyáltalán diplomája. (Bár ez más téma és sok diplomás talán meg is sértődik rajta, de vannak páran infósok, akik elfelejtették befejezni az egyetemet és ma ők határozzák meg a napi aktualitású számítástechnikai trendeket: John Carmack, Steve Jobs, Bill Gates, and so on, hogy csak párat említsek.)

    Nos, informatikai állásokon nem a diplomát kérik el legelőször, hanem legtöbbször angolul kell tudni megszólalni, majd élesben győződnek meg a leendő kollega szakmai kompetenciájáról. Aki 2-es matekból és infós állásra jelentkezik, az valószínűleg nem csak matekból felejtett el szorgalmasnak lenni az iskolában, hanem a nyelvórákon is. Az, hogy ilen ponthatárokkal vesznek el emberkéket az csak az oktatási rendszert minősíti. Azért ettől függetlenül létezik sok olyan ambíciózus kollega-jelölt is, akik nem csak azért jelentkeznek egy-egy ilyen szakra, mert jól cseng a neve a CV-ben, hanem azért is, mert érdekli az adott terült. Az sajnos valós trend, hogy a másik oldal felé billen folyamatosan a mérleg.”
  • 47. mosómasa 2008. november 03. 19:56
    „Én már semmin sem csodálkozom. Ha a matek érettségin adhattak alsó tagozatosoknak szóló feladatot ( kb. ilyet: ha 3 kg alma 150Ft, akkor 5 kg alma mennyibe kerül?), akkor a 2-es matek érettségi mennyit érhet?!! Persze némely diploma sem sokkal többet. Ezért van az, hogy ha munkára jelentkezel, első kérdés az, hol- melyik főiskolán, egyetemen végeztél? Muszáj az állam ( a MI!!) pénzét ilyen ócska felsőoktatási intézményekre pazarolni?? Utána meg a sok munkanélküli "diplomást" eltartani?
    Tanuljanak szakmát, s irány dolgozni!”
  • 46. szederszem 2008. november 03. 17:03
    „A kérdés feltevése talán mindent eldöntő: ,,Mérnök-informatikusok lehetnek 2-es matekkal?"

    Nem lehetnek. Ha lehetnek az társadalmilag elfogadhatatlan, morálisan romboló, a jobb képességűek igazságérzetét sértő (főleg azon régebbi motorosokét, akik sokkal jobb eredményeikkel is maguk fizettek tanulmányaikért)gazdaságilag pedig károkat okoz többszörösen. Már azzal, hogy az ilyeneket az állam támogatja, azután a munkájukban lesznek kontárok - és még ez csak jobbik eset, ha nem okoznak nagyobb károkat.

    A HR-eseknek is fel van adva a lecke a mai diplomákat megítélni.

    Meg lehetnek jogászok is kettes matekkal.
    Nem engednék jogásznak se egy kettes matekost. Merthogy a gondolkodási, logikai képesség fokmérője a matek, és ha ez nem megy, akkor hogyan is menne a logikus jogászi gondolkodás.

    Úgy, mint ahogyan biológusok is vannak már kettes középiskolás jegyekkel és biológia érettségivel. Sőt, még a végén Phd-ra is mehetnek.

    Emelt szint és szakképzettség - én ezt írnám elő belépőként a felsőoktatásba. Sőt, ezzel együtt gyakorlat sem ártana már előtte. Én bizony tapasztaltam hasznát ennek is.
    Akkor nem esne olyan rosszul a diplomásnak, ha a ranglétra alján kell kezdeni, (szakképzetten már szakmai munkát végezhet, ne feledjük!) mert addigra ezen már túl volna és akkor várhatná csak el jogosan az őt és végzettségét megillető helyet magának. És akkor már nemcsupán elvárás, de már annak, aki megdolgozott érte, magától értetődik, hogy hol a folytatás.

    A túl alacsony pontokkal sem a ma olyannyira hiánynak számító szakképzéseket támogatják. Egyszerűen elveszik az egyetemek a szakképzés elől az utánpótlást, azzal, hogy mindenkit elhalásznak, mert kell a fejpénz. A szakképzésekre ugyanúgy kapnak - miért nem alakítják annak megfelelően a ponthatárokat, hogy oda kerüljenek az alsóbb színvonalú startolók. Talán a bennmaradásuk is biztosabb - tehát az értük járó pénz is lehívható hosszabb távon, mint ha ki kell őket rugdosni félév után (ha megteszik).

    Virtuális világban élnek a gyerekek és nem is hajlandóak onnan a földre szállni - mert nem is bátorítja erre őket senki. Bármit megtehetnek - felelősség nélkül. Mintha már senki nem állna a valóság talaján. Felelőtlenség ilyen jegyekkel ilyen képzéseket választani. És felelőtlenség fel is venni az ilyen eredménnyel rendelkező hallgatókat. Aztán másokat okolnak, ha egyszercsak a földre huppannak és nagyot koppannak, hogy hoppá: ébresztő!
    No és ha az ilyenek végül diplomát kapnak - milyen hírét keltik az egyetemnek? Jó hírnév rontása - büntetendő cselekmény. Ma még büszke erre az egyetem. Mi lesz holnap? A jövőben is a múltra fog hivatkozni, hogy akkor voltak kiemelkedő emberei? A stratégia feltételezem nem ez.
    Már a TTK-s is végül éppolyan halvány lesz, mint az egyre több bölcsész??
    Ma boltos helyett bölcsésznek mennek, autószerelés helyett mérnöknek mennek. Végülis komputerizáltak már a modern autószervizek is, már ilyen tudás kell oda is. Csak az a baj, hogy az emberek képességei nem emelkedtek ennek megfelelően.És vajon tényleg erre van szükség?
    Bár informatikus zseni ugye sok gyerek - mert jól tud játszani a számítógépén..

    Valaki írta, hogy hagyjunk helyet a képzetlenebbeknek, ne vegyék el előlük a takarítói állásokat. Lassan már mindenki diplomát kap - nem is lesz képzetlen ember. Az emberiség szellemi fejlődése drámaian felgyorsult az utóbbi tíz-tizenöt évben!? Ellentmondanak ezzel a szövegértési nehézségekről szóló hírek.”
  • 45. szederszem 2008. november 03. 16:45
    „Herkéné

    A SzÉF csak többedik példa a cikkben. A TTK-n volt a legalacsonyabb a ponthatár, derül ki a cikk első részében.
    A matekkal kapcsolatban igaza van.”
  • 44. lelketlen 2008. november 03. 16:38
    „hello mai.
    én is a BME-n végeztem igaz gépészként és viszonylag régen.no a matekot,a fizikát-a kismillió részterületével-és bármi meglepő az elektrotechnikát -ugyancsak rengeteg részterület-kaptuk rendesen "nem középiskolás fokon",a többi szakmai varázslat követelményeiről nem is beszélve.megszenvedtem a diplomáért,de megérte.ja és "államköltségen"végeztem.
    üdv.”
  • 43. Herkéné 2008. november 03. 16:14
    „Kedves greg! Itt a SZÉF-ről van szó nem a TTK-ról.
    ( Bár a SZÉF-en a matek kivételesen nem egy link tantárgy)”
  • 42. egydiák 2008. november 03. 15:26
    „majd kiesik... :D
    és legyen emelt szint!! én is meg tudtam csinálni :) ez valmai színvonalat hozna (vissza) a felsőoktatásba... talán ...”
  • 41. Mil 2008. november 03. 15:19
    „NA és? MAjd az egyetemen lemorzsolódnak. Vagy nem? Átrugdalják őket a vizsgákon?”
  • 40. BK 2008. november 03. 15:18
    „Nyugi! Aki kettes volt matekból, az cirka két kreditet is fog összeszedni... De hogy diplomás nem lesz belőle, az biztos!

    Azzal meg csak hajrá, hogy az egyetemi felvételi tantárgyak legyenek kötelezően emeltszintű érettségiből számítva! Ez az egyetlen igazságos módja a dolgok elrendezésének. Egyéges követelmények, központi helyeken, központi bizottságok előtt, csak ebből lehetne komolyan felmérni egymáshoz képest a diákok tudását.”
  • 39. szederszem 2008. november 03. 14:23
    „geysa

    SZÉF-et én is elvégeztem. Tovább is mentem, egyetemet is. Ma már a következőt is, mérnök-közgazdász vagyok mondhatom. És mindezek előtt is két felsőfokú szakképzettséggel és négy középfokúval rendelkeztem.
    EZ utóbbiból hármat a közg. érettségivel kaptam meg. És azóta, érettségi óta munka mellett végeztem mindent. Nekem így állt össze a napi 24 óra + éjszaka sok éven át.
    Ja, és mellesleg meglehetősen sokat fizettem is mindezekért folyamatosan. Mert nekünk nem volt tömegképzés.

    Ezért még a legcsóróbbakat sem kell sajnálni, hogy értük is van, hogy bejuthassanak. Nekem se fizette senki se a tanulmányaimat, se a megélhetésemet. Általában volt is tisztességes munkám mindvégig - amit szintén minden esetben magam szereztem.

    Hát ezekkel a kettesekkel mindezt munka mellett biztosan nem tudnák végigcsinálni - de ha nincs más dolguk, akkor hátha - úgy vannak vele.
    Végülis - akinek több talentumot adott az ég, annak többet is kell bizonyítania, teljesítenie - akinek meg kevesebbet, attól nem várhatunk többet.
    De legalább mindenki reálisan mérné fel képességeit. De az emberek ma szeretnek tovább nyújtózni, mint ameddig a takaró ér - csakhogy kilátszik a lóláb aztán meg!
    Amit szintén nem hajlandók tudomásul venni gazdáik!
    Azt kiáltják, akinek fizetnie kell, megérdemli - míg ugyanők csak azért jutottak be, mert meg lettek szánva, hadd tanuljanak, rájuk fér még, hogy boldoguljanak.”
58 hozzászólás

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kétszer kétsávos lehet a Vásárhelyi Pál utca

Szeged - Ha a pénteki közgyűlés igenekkel, a Dél-alföldi Regionális Tanács pedig pénzzel támogatja. Tovább olvasom