Délmagyar logó

2017. 12. 15. péntek - Valér 6°C | 13°C Még több cikk.

Milyen év volt 2012? Mit vár 2013-tól?

Milyen év volt 2012 - és mit vár a 2013-as esztendőtől? – kérdeztük szegedi vagy Szegedhez kötődő művészektől.
Szecsődi Ferenc: Telt házasak a koncertjeim. – Jó volt a 2012-es évem, mert sokat koncerteztem. Az ősszel Brüsszelben léptem fel, és Budapesten, a Művészetek Palotájában két hangversenyem is volt egy évad alatt, ami nagy dolognak számít. Fontos, hogy a szegedi egyetem rettenetes helyzete ellenére a zeneművészeti kar áll még. 58 évesen szerencsésnek mondhatom magam, mert sokfelé hívnak fellépni, és jól megy a hegedülés. Ez a vonósoknál ilyen korban már nem mindig természetes; nehezebb a dolgunk, mint a zongoristáknak. Büszke vagyok arra is, hogy a Magyar Művészeti Akadémia tagjává választottak, még akkor is, ha most politikai felhanggal emlegetik a Fekete György vezette testületet. A kortárs zene népszerűsítéséért végzett több évtizedes munkám elismeréseképpen idén Artisjus-díjat kaptam.



Erre az utcánkban viccelődve azt mondták az ismerősök: pályát tévesztettem, díjbeszedőnek kellett volna mennem – mondja Szecsődi Ferenc érdemes művész, Liszt-díjas hegedűművész, az SZTE ZMK tanszékvezető professzora, aki 2013-ra azt kívánja mindenkinek: ne legyen rosszabb év, mint amilyen az idei volt. – Az egészség és a szeretet a legfontosabb; túl kell élnünk ezeket a nehéz éveket! Mindig bizakodó és optimista voltam, most nagyon nehéz annak maradni, de ahogyan eddig is volt valahogy, ezután is lesz. Amikor kevesebb a felkérésem, akkor is ki szoktam találni magamnak olyan programokat, amelyek vonzzák a közönséget. Szerencsére jó híremnek köszönhetően a koncertjeim mindig telt házasak. Sajnálom, hogy Szegeden szinte nem létezik komolyabb művészeti mecenatúra, én legutóbb 34 évvel ezelőtt Odesszában muzsikáltam olyan koncerten, amelyre a város közvetítésével kaptam meghívást. Mindent magamnak kell megszerveznem, most a Maczelka Noémivel közös január végi MÜPA-s koncertünkre készülök.

Szilágyi Annamária: Elmúlt a varázs. – Az év első fele szakmai szempontból nem volt igazán sikeres számomra, de ez a szezon már jobban indult. A színész élete ilyen: egyszer fenn, egyszer lenn. Mindig bizakodva nézek a jövőbe. Igazgatóválasztás előtt állunk, ez is meghatározza majd az életünket. Bevallom, korábban nem tudtam elképzelni színház nélkül az életemet, de mostanra elmúlt a varázs. Ez baj, és sajnálom is, hogy így alakult – fogalmaz Szilágyi Annamária, a Szegedi Nemzeti Színház népszerű színművésze. – Sok igazságtalanságot kellett megélnem, és ma már úgy látom, a szakmánk nem arról szól, hogyan csináljunk színházat, hanem arról, hogyan vigyünk haza minél több pénzt. Már aki teheti. Mi, színészek ettől a lehetőségtől messze vagyunk. De nem is ez a baj, hanem az, hogy a varázs is elveszett. A színház nem egy életbiztosítás; a párommal azon kell gondolkodnunk, milyen biztos megélhetési forrást találhatnánk.



Öt éve még összeomlottam volna, ha ilyesmin kell gondolkodnom, ma már másként látom a dolgokat. Nem a játékból lett elegem, ma is imádom, ha fényt kapok, és enyém a világ a színpadon. De ha az ember nem kap sem anyagi, sem erkölcsi megbecsülést, akkor a színház is olyanná válik, mint egy gyár, ahol blokkolni kell. A La Mancha lovagja bemutatója jókor jött, kicsit felrázott. Jövőre a Mária főhadnagyban szubrett leszek, amin jót nevettem. Azután jön majd a Boldogtalanok is. Szerencsére olyan a természetem, hogy mindig tudok bizakodni, nem zuhanok depresszióba. Attól nem oldódik meg semmi. Minden szerepemből igyekszem a maximumot kihozni. Csak azért a szeretetért, azokért a pozitív visszajelzésekért éri meg ezt a pályát vállalni, amit a színész a közönségtől kap.

Pataki András: Teljes bizonytalanságban. – Rendkívül bizonytalan év volt a 2012-es a társulatunk számára. Az előadó-művészeti törvény nem oldotta meg az életünket, nem adott válaszokat a működésünkkel kapcsolatos legalapvetőbb kérdésekre sem. Mindennap komoly gondokkal kellett megküzdenünk, hogy jogilag és financiálisan is biztosítani tudjuk a társulat működését. Különösen az év második fele telt teljes bizonytalanságban, a minimális és a maximális lehetőségekre egyaránt kellett terveket készítenünk – panaszolja Pataki András táncművész, a negyedszázados jubileumát ebben az évadban ünneplő Szegedi Kortárs Balett igazgatója. – Az év csúcspontja a Budapesti Tavaszi Fesztivállal és a Nemzeti Táncszínházzal közösen a Művészetek Palotájában bemutatott kettős produkciónk, A fából faragott királyfi és az Orpheus premierje volt.


Kocsis Zoltán vezényletével és a Nemzeti Filharmonikusok közreműködésével élő zenére adtuk elő a két darabot a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. Minden tervezett programunkat meg tudtuk valósítani, csak a bizonytalanság miatt mindez sokkal több energiát kívánt, több idegeskedéssel járt. 2013 is izgalmasnak ígérkezik, mert igazgatóválasztás előtt áll a Szegedi Nemzeti Színház. Fontos, hogy olyan direktor kerüljön a színház élére, akivel kiegyensúlyozott viszonyt tudunk kialakítani, és akinek a műfajba vetett bizalma, hite megalapozhatja a gyümölcsöző együttműködést a balettegyüttessel. Juronics Tamással készülünk a február végi bemutatónkra, a Nemzeti Táncszínházzal közösen létrehozandó Stabat Materre. Ezt a produkciónkat – visszatekintve a Szegedi Balett kezdeti éveire – Imre Zoltán koreográfus emlékének ajánljuk. Két Stabat Matert láthat majd egyszerre a közönség: Pergolesi és Arvo Pärt muzsikájára. A törvényi háttér nem teszi lehetővé, hogy perspektivikusan, legalább egy évadra tudjunk tervezni, szerződtetni, ezért csak fél években gondolkodhatunk. Ez erősen korlátozza a lehetőségeinket.

Székhelyi József: Sára és Harpagon. – Azt várom 2013-tól, hogy a Karinthy önálló estem elérje az ötvenes előadásszámot, a Madách Színházban pedig további száz előadás legyen Ray Cooney 1x3 néha 4 avagy Egyszerháromnéhanégy című darabjából. És a legfontosabb: a tavasszal ne mondjak csődöt Harpagon szerepében, amit Csiszár Imre felkérésére játszom majd a Karinthy Színház és a Gózon Gyula Kamaraszínház közös Moliere-produkciójában. Hihetetlen, de A fösvény márciusi bemutatója környékén már egyéves lesz Sára, a kislányom, aki 2012 legnagyobb ajándéka számomra – mondja Székhelyi József színművész, a Szegedi Nemzeti Színház korábbi direktora, aki a most véget érő esztendőt harcosnak élte meg. – Sok olyan orv támadás ért, amit nem nagyon tudtam földolgozni.


Szerencsére Sára lányom lenullázza az élet egyéb problémáit, annyira fontos naivája és primadonnája az életemnek. Ahogy a Hunyadi téren mondják: mindaz, ami velem történt, pite ahhoz képest, hogy van egy kislányom, aki kárpótol mindenért. Ami a szakmánkban zajlik, az dermesztő. Minden a politikától függ. Az ország dobpergéssel menetel vissza valami olyan államarc felé, amit a harmincas, majd az ötvenes évekből sikerült ilyen-olyan előjelekkel megörökölnünk; most pedig megörökítjük. Holott egy olyan államarcot kellene összeraknunk, amivel lehet a világban boldogulni, dicsőséget szerezni, árnyalni, széppé és vonzóvá tenni. Improvizáló és gyarlóan gondolkodó kormányzatunk csapkod jobbra-balra, gondolattalanul menetel egy szörnyű vízió felé. Egy olyan Magyarország felé, amely mindenki számára lakhatatlan. Valóban lesz majd egymillió munkahely, ahogy a miniszterelnök úr ígérte, mert másfél millió emberünk kitántorog majd a világba. Ez kétségbeejtő! Ennek a helyzetnek a kialakulásáért rettenetesen felelős a mostani felelőtlen kormány.

Gregor Bernadett: Örülök, hogy van munkám. – Mint minden évben, most is nehéz eldönteni, hogy milyen volt a mögöttünk hagyott esztendő. 2012-ben volt jó is, rossz is. Mindenesetre nagyon pozitív fordulatnak tartom a saját életemben, hogy a Pesti Magyar Színház után, ahol tizenhat éven át játszottam, újra állást kaptam egy társulatban, a Dörner György vezette Újszínházban. A mai világban óriási kincs egy színésznek, ha van fix munkahelye, ahol számítanak rá, szeretik és megbecsülik – hangsúlyozza Gregor Bernadett, akinek nincsenek nagy vágyai 2013-ra. – Bence, a nagyfiam már harmadéves gimnazista, a Műszaki Egyetemre készül, megújuló energiákkal szeretne majd foglalkozni. Azt várom, hogy 2013 ne legyen rosszabb 2012-nél. Mindig legyen munkám, amiben örömöt lelhetek, amiből meg tudok élni, és a gyerekeim legyenek egészségesek. A többi majd jön magától, mindig lesz valahogy. Január elején kezdjük próbálni Csurka István Döglött aknák című darabját Koncz Gábor rendezésében – az egyik főszerepet is ő játssza. Színésznőként, kétgyermekes családfenntartó anyaként annak örülök, hogy van munkám, és nem foglalkozom azokkal, akik az Újszínházat támadják. Házon belül a társulatban nincs feszültség.



Olvastam tegnap egy cikket, amelynek a szerzője úgy fogalmaz: amióta Dörner György az igazgató, ő nem teszi be a lábát hozzánk. Ugyanakkor azt írja, hogy nincs nálunk néző. Ez viszont nem igaz! Elegem van abból, hogy látatlanban mondanak véleményt, kritizálnak bennünket. Csurka Deficitjét pótszékes telt házakkal játsszuk, a januári előadásokra sem lehet már jegyet kapni. Minél több sarat dobálnak ránk, annál büszkébben vállalom, hogy ehhez a színházhoz tartozom. Anélkül, hogy valaki megnézné az előadásainkat, nem korrekt a színház szellemiségéről írni. Annak a bélyegnek, amelyet ránk nyomtak, szerintem köze nincs a valósághoz.

Olvasóink írták

  • 15. Tábornok1 2013. január 01. 11:35
    „2012-es év, lényegesen jobb volt, mint 2011. 2013, pedig még jobb lesz.
    Természetesen ez a megállapítás, csak a politikusokra, felső vezetőkre, jól menő vállalkozókra és egyéb jól kereső emberekre vonatkozik.
    Számukra természetes, hogy. a kis keresetű emberek fizetik meg azt, amit elharácsolnak!!!!
    A gáz-villanyszámla csökkentése is azoknak kedvez, akiknek sok pénze van. Csak Ők tudnak sok energiát elhasználni. (Van nekik miből)
    Mi szegény emberek, már alig tudjuk kifizetni ezeket a számlákat, ezért alig használjuk, hogy jusson pénz másra is. (Élelem, ruha stb.)
    Ezért igyekszünk a legkevesebbet fogyasztani. Ülünk a hideg sötétben.
    Szerintem mindegy melyik év, nekünk jobb soha nem lesz.”
  • 14. .suhym. 2012. december 31. 20:15
    „Kányádi Sándor: Ballag már

    Ballag már az esztendő,
    Vissza-visszanézve,
    Nyomában az öccse jő,
    Vígan fütyörészve.

    Beéri az öreget
    S válláról a terhet
    Legényesen leveszi,
    Pedig még csak gyermek.

    Lépegetnek szótlanul
    S mikor éjfél eljő,
    Férfiasan kezet fog
    Múlttal a jövendő.”
  • 13. mackópajtás 2012. december 31. 16:00
    „Mennyi pesszimista ember. Ha úgy álltok hozzá, hogy rossz lesz, rosszabb lesz,stb, akkor még is mit vártok?”
  • 12. queenmargareth1 2012. december 31. 13:57
    „5. szatyi 2012.12.29. 17:14

    2012 rosszabb volt mint 2011, de jobb mint 2013 lesz!bár nekem 2011 is kaki volt”
  • 11. alfa258 2012. december 31. 08:03
    „2.Lucia: ébredj.............nem az elmúlt nyócévről szól már az élet................ országromboló haverjaid tettek és tesznek mindent tönkre...”
  • 10. .suhym. 2012. december 30. 21:34
    „Akkor ezek szerint Szilágyi Annamáriát több darabban is fogom látni. Nagyon örülök neki!:))

    Jó dolog, hogy az Újszínházban vannak hétvégén délutáni előadások. Így az autóval nem rendelkező, de a színházat szerető vidékiek is megnézhetik a nekik tetsző darabokat.:))”
  • 9. Zotya100 2012. december 30. 16:42
    „Egyre rosszabb lesz, efelől ne legyenek kétségei senkinek.”
  • 8. úgyistudod 2012. december 30. 09:47
    „Mikor játszik már Szilágyi művésznő egy jó vígjátékot??? Én mindenben szeretem, de azért megnézném Őket újra egy felhőtlen bohóckodásban. Hátha a mi kedvünk és az Ő kedve is jobb lenne ettől. Kötelezővé tenném, hogy minden évben legyen egy fergeteges vígjáték a színházban! Válság idején legyen legalább 2!!! (Az idén meg egy sincs....)”
  • 7. f.gabriella 2012. december 30. 07:52
    „Nem kergetek hiú ábrándokat!Évről évre rosszabb.A jövőkép hiánya miatt elvándorló fiatalság,létfenntartás miatt széthulló családok,az állandó bizonytalanság,az ember embernek ellensége.Így hullik darabjaira egy nemzet.
    BÚÉK 2013!”
  • 6. bambulla 2012. december 29. 21:22
    „azt várom , hogy egy politikus édesanyja bekopogtasson és elmondjam neki hogy ő már nem szűz :))
    és a fia se az :)))”
  • 5. szatyi 2012. december 29. 17:14
    „2012 rosszabb volt mint 2011, de jobb mint 2013 lesz!”
  • 4. 80sFan 2012. december 29. 17:10
    „Most akkor felelős vagy felelőtlen?”
  • 3. maci53 2012. december 29. 13:54
    „A munkaügyin érdeklődjetek,ne a volt szinházigazgatónál.”
  • 2. Lucia 2012. december 29. 13:45
    „"... Ennek a helyzetnek a kialakulásáért rettenetesen felelős a mostani felelőtlen kormány. ..."
    Székhelyi Úr! Ezt vagy rosszul látja, vagy direkt rosszul kommunikálja! A mostani helyzet kialakulásában nagyon nagy szerepe van az - azóta már szerencsére megszűnt - SZDSZ-nek, amelyhez Ön olyan szívesen dörgölődzött! Inkább maradjunk a tényeknél! Boldog Új Évet!”
  • 1. roxper 2012. december 29. 13:40
    „2012: gyenge
    2013: még gyengébb”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Természetvédelemben sem ismerünk mértéket

Kormányokon átívelő botránnyá nőtt a Natura 2000-es védett területek ügye. A kijelölés szinte titokban zajlott, sok földtulajdonos most döbben rá, érintett a birtoka. Tovább olvasom