Délmagyar logó

2017. 03. 26. vasárnap - Emánuel 4°C | 11°C Még több cikk.

Milyen várost álmodnánk?

Szeged - Lapunk egy korábbi írásában összegyűjtöttük, mit jósoltak a szegediek 1977-ben az ezredfordulóra. Azt képzelték például, hogy a nagykörút és a Hősök kapuja között a föld alatt jár majd az 1-es villamos. Ugyanilyen jóslatokat ma is összeszedegethettünk volna, de nem ezt tettük: arra kértünk ismert szegedieket, a tények birtokában láttassák városunk közeli jövőjét.
Központi szerep juthat Szegednek, csomóponttá válhat 2020-ig, ha az M5-ös és az M43-as ölelésében rejlő lehetőségeket jól használja ki a város – mondta Blazovich László történész professzor. A sztrádák ugyanazt a gazdasági pezsgést hozhatják ide, mint a 19. század második felében a vasút. Ám jó, ha tudjuk, akkoriban, amint továbbvezették a sínpárt Arad és Temesvár felé, Szeged fejlődése lelassult.

Látványterv 2001-ből. A harmadik Tisza-híd 2015 előtt valószínűleg nem épül meg.
Fotó: DM/DV

A párhuzam adja magát az autópálya-csomópont kapcsán is, de ha okosak vagyunk, profitálhatunk belőle. Blazovich szerint Temesvárral ne hasonlítsuk össze magunkat: a romániai város 400 ezer lakosával egy akkora terület központja, mint a Dunántúl, mi nem érhetjük utol.

A fejlődés másik ága az egyetem, amelynek révén Szegedről az „intelligens város" város képe alakulhat ki az emberekben – hangsúlyozta a történész.

Beteljesületlen vágyak

Nem lázálomnak szánták a tervezők, mégis az lett számos, a rendszerváltás óta elképzelt beruházásból. A kilencvenes évek elején ilyen volt a Világ utcája néven elhíresült többfunkciós kongresszusi központ azon a móravárosi területen, amelyen most majd a buszport és egy rendezvénycsarnok épül fel. Ugyanide 2000-ben csúszdaparkot álmodott a városvezetés, pontosabban hol ide, hol a Szikire képzelték. A harmadik Tisza-híd első terveit is az ezredfordulón mutatták be a városházán, néhány éven belüli átadással, de ma már senki sem hiszi, hogy 2015 előtt lenne belőle valami. A kilencvenes évek elején még úgy gondolták, egyetemi campust kéne létrehozni az Öthalmi úti laktanyákból – az ötlet elvetélt. A legutolsó merész álom az ezerágyas megaklinika volt 2007-ben: 370 ágyas lesz belőle.

2020-ig már Szerbia is az unió tagja lesz, az eurorégióban egészséges munkamegosztás alakul ki a városok – Szeged, Arad, Temesvár és Újvidék – között – folytatta a gondolatmenetet Szeri István, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Szeged megőrzi majd az „intézmények városa" címet, újabb regionális hivatalokkal kiegészülve. Erősödik az egyetem, erősödik az iskolaváros szerep. További fejlődési lehetőség pedig a logisztikai szolgáltatásokban, az idegenforgalomban rejlik: Szeged természetes találkozási pont lesz az akkor már nem létező hármas határ mentén.

Szeged főépítésze, Fehér Éva azt látja, hogy az építészetben a mennyiségi személetet a minőségi veszi át. Nem egyre nagyobb kereskedelmi központokat építenek majd, hanem kisebbeket, de szebbeket. Felértékelődnek a még beépítetlen területek, hiszen a szűkös közigazgatási határokat nem lehet túllépni. Emiatt megújulnak olyan régi építésű területek is, mint például Rókus vagy Móraváros. A főépítész sok új zöldterületet lát maga előtt, a régi parkokat felújítják, Szeged körül pedig megépül a már most eltervezett 200 méter széles zöld sáv.

Darvasi László: Szeged 2020

„Épp nemrégiben olvastam egy Krúdy-tárcát, melyben a mester megírta, milyen lesz Budapest 1960-ban. Nos, őszintén szólva nem jött be neki. Úgyhogy nem jósolok, inkább kívánnék. Ha New Yorkban, Berlinben vagy Párizsban téblábol az ember, azt tapasztalja, hogy a nyilvános zöld, a fű, a gyep épp olyan fontos tartozéka a városnak, mint a bank, az üzletház, a múzeum vagy a hivatali intézmény. Röviden: itt van a mi egyedülállóan szépséges Széchenyi terünk, tegyük hozzá, rettenetes szobraival. De ha például 2020-ban azt lehetne látni, hogy egyetemisták, hivatalnokok, a bankból kiszaladt öltönyös ügyintézők langyos délidőben a füvön heverészhetnek, újságot olvasva, szendvicset majszolva, laptopozva, akkor az már nagyon szép dolog lenne. Egy városban nem akkor jó élni, ha az csak szép, hanem akkor, ha az a város, akár egy jó társ, barát, szerető, amit akarunk, engedi használni is magát."

Olvasóink írták

  • 7. csanyiv 2008. január 09. 21:38
    „A Buszport egy intermodális, többfunkciós buszpályaudvar megfelelője a Tisza Volán szóhasználatában, nem egyenlő egy síma buszpályaudvarral. Persze ettől még lehet, hogy a szegedi nem lesz több ennél, de a korábbi látványterveken konkrétan ez volt ráírva a homlokzatra is...”
  • 6. egal 2008. január 09. 21:28
    „Ha nem attól kellene tartanunk, hogy a zöld fűbe leülve kutyapiszok szennyezi be a ruhánkat, ha tisztább lenne a város. Nemcsak a "főtér", hanem a mellékutcák is. Ha a fekete füstöt okádó buszok helyett tényleg csendesebb villamosok járnának, ha nem lennének telefirkálva a falak, ha ... lehetne folytatni.”
  • 5. P. Gergő 2008. január 09. 20:57
    „cseles: a villamospályát lehet "zöldesíteni" úgy, hogy a sínpár közti szakaszt is füvesítik. ráadásul halkabb is, gyorsabb is, és nem környezetkárosító. Ellentétben a buszokkal, amik helyett be lenne vezetve. Brüsszelben, és más nyugati országokban a vilamos, mint tömegközlekedési eszköz a leghatékonyabb, költségkímélőbb, környezetbarát megoldás. Csak hogy ne keressünk már ezen a kákán is csomót...”
  • 4. Logááár 2008. január 09. 12:03
    „Ugyanide 2000-ben csúszdaparkot álmodott a városvezetés, pontosabban hol ide, hol a Szikire képzelték. :D”
  • 3. cseles 2008. január 09. 11:07
    „Zöldterület? Hát nem éppen azt tervezik, hogy a Rókusi krt-ra villamost építenek a maradék zöldterület terhére. Szerintem kedjük emelkedni a békafeneke felé, aztán jöhet az álom álom édes álom.”
  • 2. atkó 2008. január 09. 08:46
    „Buszport? Mi az? A magyar megfelelő használata talán ódivatú lenne?”
  • 1. El Nyomottka 2008. január 09. 07:30
    „Lófejű szobor köll ide, nem köztéri gyümölcsfák!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Arany koronáért csak félmilliót adnak a szegedi zacik

Szeged - A nagy karácsonyi dömping után januárban is forgalmasak a szegedi zálogházak. Ilyenkor… Tovább olvasom