Szeged - delmagyar.hu

Mi a hétfői Mátyás-nap után arra voltunk kíváncsiak, mi jut eszükbe a szegedieknek e név hallatán – az alsóvárosi Mátyás király téren.

– Az igazságos Mátyás! Ez jut eszembe, amikor Hunyadi Mátyásra gondolok. A róla elnevezett szegedi téren gyakran megfordulunk a lányommal és a kisfiammal. Szeretjük a templomot, körülötte a tágasságot, a zöldet, a játszóteret. Úgy is mondhatnám: e tér méltó a nagy Hunyadihoz – lelkendezik Balassi Gellért anyukája, Nóra, míg a kisfiú hintázik. A gyerek gondol egyet, a mászókához indul. – Szégyellős – mentegeti édesanyja –, azért nem válaszol a kérdésre, pedig már Gellért is hallott Mátyás királyról, aki álruhában járta a vidéket – legalábbis a mesében.

Mátyás király leghitelesebb ábrázolásának tartják a szegedi alsóvárosi templom déli oldalbejárata fölötti domborművet. Fotó: Segesvári Csaba

Hiedelem, nem pedig valós történet az alapja az alsóvárosi tér elnevezésének – tudjuk meg Péter László Szeged utcanevei című könyvéből. A Heltai Gáspár följegyezte hagyomány alapján Mátyás király 1475-ben, itt jártakor palástját adományozta a szegény miséző papnak, ezért „a Víz" után a korábban piacoknak is helyet adó Barátok tere Mátyás király térré lett. Ám az igazság az – írja Péter László –, hogy a palástot a király a palánki Dömötör-templomnak adta, s csak a török alatt került a barátokhoz. Sőt: nem is e térhez kötődnek Mátyás király szegedi kapcsolatai.

– A Duna jegére tódult köznemesek választották királlyá a tizenöt éves Hunyadi Mátyást. A legnagyobb cselekedetének azt tartom, hogy megszervezte a Fekete sereget – jelenti ki magabiztosan Bartha Bernadett. A kamaszlány nagyjából annyi idős lehet, mint koronázása idején Mátyás. A karolinás diák és barátnője, Kovács Enikő szinte egymás szavába vágva mondja, szeretnek kijönni a térre, ahol legutóbb piaristás testvérosztályukkal, a fiúkkal métáztak.

Meghalt Mátyás király, oda az igazság! – mondja az alsóvárosi postás, Somogyi Mária. Fotó: Segesvári Csaba

A mostani Mátyás-nap után a szegedi Mátyás király téren megszólítottak közül senki sem tudta: Hunyadi Mátyás 1458–1459 között országgyűlést tartott, de ezen kívül is többször (1462, 1465, 1475) járt a városban.

– Egyetlen Mátyásnak szoktam levelet hozni a Mátyás király térre – árulja el a környék postása, Somogyi Mária. Becslése szerint 15-20 lakás nézhet a tágas térre, ahol csupán két „cégnek", egy nyomdának és a plébániának érkezik küldemény. Öt éve, mióta naponta erre jár, új nevet nem kellett megtanulnia, mert nem cserélődnek a lakók. Az is változatlan, amit a nagy magyar uralkodóról gondol az asszony: mióta meghalt, semmi se olyan, mint az ő idejében, mert „meghalt Mátyás király, oda az igazság"!

Hunyadyné, de nem Beatrix

– Megjegyzik a nevem, az biztos, amikor bemutatkozom: „özvegy Hunyady Mátyásné". Számtalanszor eljátszották velem, ezért újabban már hozzáteszem a megjegyzést: „de nem Beatrix" – mesél saját anekdotát a szegedi belvárosi asszony. – Ezt leszámítva nemigen foglalkoztatott néhai férjem neve, mert nem a híres nevet, hanem a viselőjét, az embert szerettem... De mióta elment, minden évben legalább egyszer megálunk a 15 éves Mátyás szegedi lovasszobránál, a Tisza-parton és emlékezünk.

Balassi Gellért és édesanyja sok időt tölt a Mátyás király téri játszótéren. Fotó: Segesvári Csaba

Kulturális programsorozat

Mathias Rex 1458–1490 közötti uralkodását halála után nem sokkal kezdték idealizálni. Az erő mellett leginkább a kulturális ragyogást, a magyar reneszánsz pompát tartották emlékezetre méltónak a jelen nyomorúságát elfelejteni igyekvők. Tény a budai Corvina könyvtár léte, a dominikánus kolostorban 1480-ban nyitott új főiskola, vagy Andreas Hess itteni nyomdája, illetve az uralkodó felesége, Aragóniai Beatrix kedvéért létesített majolikaműhely. Ezekre is emlékeztet, hogy az idei kétszeres jubileum alkalmából Magyarországon 2008 a reneszánsz éve. Ezért számos kulturális programot hirdetnek. Közben szinte minden naptári napon fölidézhetünk valamit a több mint ötszáz évvel ezelőtti időből. Például ma, március 1-jén arra is emlékezhetünk, hogy 1472-ben e napon ismerte el IV. Sixtus pápa I. Mátyás cseh királyságát. Vagy március idusán arra, hogy az Amerikát fölfedező Kolumbusz Kristóf – a korabeli híradások szerint – magával vitte a mi Mátyás királyunk udvari könyvtárosának, Regiomontanusnak a hagyomány szerint Budán készített csillagászati atlaszát.