Délmagyar logó

2018. 04. 20. péntek - Tivadar 12°C | 21°C Még több cikk.

Nagyberuházások – nagy kudarcok?

Csongrád megye - Ha nagy építkezés kezdődik valahol, a helybeliek már várják, hogy nagy botrány is lesz. Az utóbbi évek kudarcai a Magyar Építőművészek Szövetsége szerint mind hasonló okokra vezethetők vissza, amelyeket meg lehetett volna, illetve meg kellene előzni – és ezúttal nem a korrupcióról van szó.
A gazdasági világválság és a korrupció két olyan tényező, amely biztosan ártott az utóbbi évek nagyberuházásainak. Ezen túl azonban még egy sor körülményt lehet említeni, amelyek mind közrejátszanak abban, hogy a régóta várt ház, út, főtér, fürdő építését kisebb-nagyobb botrányok kísérik. A legfőbb botrány mégis az, amikor a műről kiderül, hogy rossz a minősége.

– Azzal a helyzettel nem nagyon lehet mit kezdeni, amikor az építtető kevesebb pénzt tud a munkára fordítani, mint amennyit akart; vagy az áfaszabályok miatt, vagy azért, mert kevesebb támogatást nyert – felelte kérdésünkre Kálmán Ernő, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke. – Ilyenkor gyakran méltatlan alkudozás kezdődik a beruházó és a kivitelező között, a beépített anyag minősége gyengébb, a munka olcsóbb lesz, emiatt gyakran rosszabb is.

Kálmán szerint a többi probléma mind jogi természetű. Az egyik ilyen például az, hogy a közbeszerzési eljárásoknál azt a fontos körülményt nem vizsgálják meg eléggé, hogy a pályázó alkalmas-e egy akkora munka elvégzésére. Ez pedig fontos kritérium lenne.

– A műszaki ellenőrzés mostani rendszere sem működik jól, a gyakorlat az, hogy a műszaki ellenőrök a beruházó és a kivitelező közötti vitákat, ellentéteket próbálják elsimítani – mondja az elnök.

A szegedi TIK-et a jól sikerült épületek között tartja számon a szakma. Tényleg csak a munkaszervezésen múlik? Fotó: Frank Yvette
A szegedi TIK-et a jól sikerült épületek között tartja számon a szakma. Tényleg csak a munkaszervezésen múlik?
Fotó: Frank Yvette

Az építészszakmának viszont az nem használ, hogy a kiviteli terv készítését – szerzői jogi okok miatt – gyakran a tanulmányterv készítője nyeri el, nincs többszintű pályáztatás, igazi verseny. Közben pedig jellemző a tervező munka presztízsére, hogy az építkezés közben tartott egyeztetéseket fűtetlen helyiségekben, olyan körülmények között tartják a kivitelezők, ahol alapos megbeszélésre nincs lehetőség. Nem jó továbbá, hogy nálunk nem működik a tervellenőri intézmény, amelynek a kivitelezhetőséget, a kockázatokat kell vizsgálnia.

Magyarországon ma a beruházások értékének 2 százaléka a tervezői díj. Az építőművészek rigai összejövetelén a házigazdák nagyon szép és jól sikerült új épületekbe vitték el vendégeiket, ezeket a házakat a beruházás értékének 8–13 százalékáért tervezték. Kálmán szerint Magyarországon is vannak jó példák, ilyenek a felsőoktatási fejlesztési program keretében készült egyetemi épületek, mint a szegedi TIK.

– A mi szövetségünket több mint száz évvel ezelőtt hozták létre Lechner Ödönék, a minőségi építészet iránt elkötelezettek szakmai szervezeteként – mondja az elnök. – Jellemző, hogy ők is azt szerették volna elérni, s most nekünk is az a célunk, hogy a jogalkotók állapítsanak meg minimális tervezési díjat, amely garantálja, hogy a szakmai nívó ne csökkenjen.

Damoklész kardja

Ami a szegedi tanulmányi és információs központot illeti, nem cáfolja az építőművész szövetség elnökének tapasztalatát Majó Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem fejlesztési igazgatója. Díjak sora bizonyítja, hogy ez a ház tényleg jól sikerült. – Ugyanez a tapasztalatunk a gazdaságtudományi kar épületével kapcsolatban, és a Dugonics téri építkezés is remek munka – mondja az igazgató. Hozzáteszi rögtön: volt olyan beruházásuk, amivel nem jártak ilyen jól. A TIK esetében az úgynevezett FIDIC-protokollt alkalmazták, ami következetesebb tervezést és szervezést jelent. Az eljárásnak a beruházó, a tervező, a kivitelező és a műszaki ellenőr mellett a független mérnök is szereplője. Ő Majó szerint olyan, mint egy független könyvvizsgáló, vagy inkább mint a Damoklész kardja. Neki kell aláírnia a számlákat is.

Olvasóink írták

  • 10. szilléri 2010. november 14. 15:09
    „A Totya is megmondta! Nagy balhé lesz, marha nagy balhé !

    Azért az nem normális, hogy egyetlen beruházás sem megy simán.
    Talán némi felelőssége az Önkormányzatnak is van a kellően nem előkészített, a gyanús eredmények, a késlekedő kifizetések és egy két más dologban.”
  • 9. papsajt 2010. november 14. 12:29
    „Botka balhés beruházásai.

    Bár az átadáson mindig vannak lelkes nyugdíjasok, ingyen pogácsáért.”
  • 8. mákosrétes 2010. november 14. 10:43
    „Csak kérdezem:
    mennyibe kerül(het) a képen látható óriási üvegháznak a felfűtése/hűtése?
    Ennyire gazdagok lennénk?”
  • 7. macs 2010. november 13. 18:50
    „A Lombard épülete melleti Ungár-Mayer-féle ház felöl sajna "idegen", de a következő bauhaus stilusú épülethez már illeszkedik.”
  • 6. zoltanszabo 2010. november 13. 15:14
    „Makón Búzás neve osszeforrt Makovecével.Itt mindent ő tervez.Másnak is kellen adni lehetőséget.”
  • 5. Egyolvasó 2010. november 13. 13:37
    „"...ezúttal nem a korrupcióról van szó."

    Nem bizony, nagy pénzeknél már lobbiról kell beszélni, korrupció már csak a kisembereknél fordulhat elő.”
  • 4. igazságkereső 2010. november 13. 11:36
    „A gazdasági világválság is a fiskális spekulációkból, a kartellezésekből, a multikulturális simliből jött.... És ha még ehhez hozzávesszük azt,hogy nálunk Magyarországon egy nagy beruházást, de még a kisebbet is eleve úgy készítik elő pénzügyileg, hogy abban már eleve benne van a zsebbe,vagy számlán kívüli helyre szánt pénz is, amely nem "két forintról" szól nyilvánvalóan! Persze ezzel nem mondtam újat,hiszen nálunk Magyarországon ennek legalább 20 éves gyakorlata van,azaz az állítólagos "rendszerváltás" óta! Persze lehet,hogy az "rendszerváltás" volt abban az értelemben,hogy azok akik havi fizetésből, de jó beosztásban voltak megmutatták,hogy az állami vagyonból miként lehet olyan magánvagyont csinálni és embereket albániai fizetésszintre levinni! Nos ebben a bizniszben azok benne voltak és vannak, akiknek épp az lenne a feladatuk,hogy ezt a "vadkapitalizmust" megszelídítsék és normális mederbe tereljék. Fog ez nálunk Magyarországon egyáltalán sikerülni?!”
  • 3. frakk 2010. november 13. 11:17
    „Achi: megnéztem, igen a németek nagyon tudnak ilyen egyszerű formavilágban tetszetőset tervezni.
    Nekem nagyon tetszik még Szegeden a Lombard székház is. Belső és külső kialakítása mind nagyon tetszetős.
    Tervező: Hajós Tibor és Novák Péter . A lengyel homokkő burkolat itt nagyon összhangban van. Szintén mindketten nagyon jó építészek.
    Magánházas tervezésben nagyon jónak tartom Tuskó Tibort is. Újsszegeden Marostőben a legszebb házak tervezője között van.”
  • 2. achilleus 2010. november 13. 10:32
    „1. hozzászólás frakk 2010.11.13. 09:43
    ÍROD: "Az épület letisztult egyszerű formavilága,"
    Nem véletlen, itt az archetípus:
    http://www.dailyicon.net/2008/09/icon-fagus-shoe-factory-by-walter-gropius/
    http://www.leonardfrank.com/Worldheritage/FagusWorks.html
    továbbiak: Google képkereső: fagus factory gropius”
  • 1. frakk 2010. november 13. 09:43
    „"Mikó László és Szántó Tibor által tervezett. Ady téri épület elnyerte a szakma Pro Architektura díját."
    Megérdemelten. Szeged egyik legjobban átgondolt tervezésű épülete. Az épület letisztult egyszerű formavilága, a két építész magas szakmai munkáját dicséri. Azt hiszem erre a két építészre rá merném bízni Szeged jövöjének alakítását.
    Nem biztos, hogy Tér és Formával - Vesmás Péterrel kell eröltetni Szeged fejlődésének 80%-t .
    A cikket egyébként csillagos ötösre értékelem. Igaz nem sok konkrétumot tartalmaz , ellenben érintőlegesen a valóságra tapint rá”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Máglyarakás és a Feszty-körkép várta az amerikai nagykövetet

Szeged - Gimnáziumban vendégeskedett, ragulevest kóstolt, városházát csodált, operát nézett tegnapi… Tovább olvasom