Délmagyar logó

2017. 10. 21. szombat - Orsolya 10°C | 20°C Még több cikk.

Nálunk nincs azbesztriadó

Csongrád megye - Azbesztriadót fújtak megint az országban, aggódnak a lakótelepeken élők a rákkeltő anyag miatt. Megtudtuk: a Csongrád megyei panelekben nincs azbeszt, a Délép házgyára sosem használta.
– A szegedi házgyári technológia nem alkalmazta az azbesztet, helyette hungarocell préselt táblákat raktunk a kéregpanelek közé – magyarázta Mura Mészáros József, a Délép Ipari Park Kft. ügyvezető igazgatója, az egykori Délép főmérnöke. – „Szendvics" módszerrel dolgoztunk, kívül volt a kéregbeton, közte a hungaro- vagy nikecell. Ezt akkor Balatonfűzfőn gyártották, később a Délép is létrehozta a maga üzemét Délcell néven.

A szegedi panelépületekben nem használtak fel azbesztet. Fotó: Karnok Csaba
A szegedi panelépületekben nem használtak fel azbesztet. Fotó: Karnok Csaba

Hullámpala és palatető

A beépített szórt azbeszt mennyisége 400–450 ezer négyzetméterre tehető az országban, ennek fele a panel lakóépületekben van – állítja a Magyar Azbesztmentesítők Szövetsége. Ugyankkor a régi családi házakban élők sokkal inkább aggódhatnak az azbeszt miatt: az 50-es, 60-as években a tetőkre palát tettek, a kerítéseket hullámpalából készítették el. Ezeknek a darabjai önmagukban nem okoznak rákot, ha nem mozgatjuk, törjük őket, mivel az azbesztszálakat a gyártás során cementtel „megkötötték". Töréskor, sérüléskor azonban kiszabadulhatnak. A palák azbeszttartalma alacsony, 3–5 és 10–15 százalék között mozog, terméktől függően.
Az építőiparban a 70-es évektől előírásszerűen használták hőszigetelésre, tűzvédelemre az úgynevezett szórt azbesztet, Csongrád megyében azonban – mint megtudtuk – nem terjedt el. Mivel kevés cementtel gyengén kötötték meg, a termék hamar elöregszik, és a lemálló azbesztszálak akár a legkisebb szélfuvallatra is a levegőbe kerülhetnek.

A paneles lakóépületekben a szórtazbeszt-szigetelést elsősorban a nem lakás céljaira szolgáló helyiségekben, a garázsokban, a gyerekkocsi-tárolókban alkalmazták. Magyarországon a veszélyeztetett régióba azok a városok tartoznak, amelyek az Esztergom–Budapest–Tatabánya–Győr–Sopron–Mosonmagyaróvár képzeletbeli vonalon helyezkednek el, mivel az ottani állami építőipari vállalatok használták ezt az anyagot.

– A homlokzati panelbe előre gyártott hungarocell került, azbeszt nem – erősítette meg az információkat Dudás Mihály, a dvb Délmagyarországi Vasbetonipari Kft. statikus tervezője. A szakember a valahai házgyárban is statikus tervezőként dolgozott, biztos benne, hogy nem kell tartani az azbeszttől se Szegeden, se Makón vagy Vásárhelyen. A Délépnél használtak még kőzetgyapotot is a szigetelésre, de ez végképp nem veszélyes az emberi szervezetre.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

5500 forintos számlát kapnak a kiskertesek

Június közepén kapja meg a több mint kétezer szegedi kiskertes az első, szemétszállításról szóló 5500 forintos számláját. Aki sumákol, pórul jár. Tovább olvasom