Délmagyar logó

2017. 09. 23. szombat - Tekla 11°C | 19°C Még több cikk.

Nem robbantanak, inkább "rezegtetnek" az olajkutatók

A Szegedi-medence Nyugat nevű terület az előzetes adatok szerint mintegy 25 millió hordónyi szénhidrogént, főleg olajat rejtő lelőhely. Ha találnak itt szénhidrogént, akkor azt - a MOL teljes hazai kitermeléséhez hasonlóan - Magyarországon használják fel, hozzájárulva az energiabiztonsághoz – tájékoztatott a MOL Nyrt., reagálva a Homokhátságon elkezdődött kutatásokról szóló cikkünkhöz.
Magyarországon közel 80 éve folyik szénhidrogén bányászat, így a mezők jelentős része már kiapadt vagy elöregedett. A terület kiaknázásával jelentősen lelassítható a hazai olaj- és gáztermelésének csökkenése. A MOL által Magyarországon kitermelt szénhidrogén a magyar felhasználás ötödét biztosítja.

A Szegedi-medence Nyugat nevű terület szénhidrogén-kutatási és -termelési koncesszióját tavaly nyerte el a MOL. A kőolaj kihozatalt célzó kutatási munkaprogram 2014–2018. között valósul meg, amelynek egyik lépése a most induló úgynevezett 3 dimenziós szeizmikus mérés, amely mintegy 120 négyzetkilométeren zajlik majd. A kutatási területen tervezett mérések engedélyeztetése megtörtént, ezt követően kerül sor a konkrét mérésre, amely február végéig befejeződik.

A szeizmikus mérés során a felszínen vagy a felszín közelében rugalmas hullámokat keltenek. A hullámok a földalatti rétegek határairól visszaverődnek, ezt érzékelik a műszerek és egy számítógépes program segítségével a terület térbeni megjelenítését teszi lehetővé. Ezt használják fel a szakemberek a szénhidrogént tároló földtani szerkezetek felkutatására.

A rezgések keltésére szolgáló eljárások közül az egész világon elterjedt, Szeged környékén is már számos alkalommal használt úgynevezett vibrátoros eljárást alkalmazzák: 1–5 darab, 15–20 tonna önsúlyú, önjáró vibrátor gerjeszti és küldi a felszín alá a szeizmikus jeleket, amelyek onnan visszaverődnek. Ezeket érzékelik a felszínen, jelekké alakítják, összegyűjtik, letisztítják a környező zajhatásoktól és az említett módon megjelenítik.

Mikro-robbantásos jelgerjesztést ritkán, és mindig csak olyan helyeken végeznek, ahol a vibrátoros technika terepi okok miatt nem alkalmazható. Ilyen esetben általában kis súlyú fúróberendezések, vagy kézi-motoros fúrók segítségével, 5–10 centiméter átmérőjű kis lyukakat fúrnak a talajba, amelyekbe robbantási szakemberek helyezik el a kis mennyiségű robbanóanyagot és a lyukat "eltömedékelik", hogy a mikrorobbanás által keltett hullámok lefelé haladjanak. Az így keletkezett rezgések kis mértékűek, a környezetre minimális hatást gyakorolnak: azt érezzük, mintha csak elmenne mellettünk egy nagyobb jármű. Robbantás után a lyukat teljes szelvényében "eltömedékelik".

A Szeged Nyugat területen alapvetően az említett vibrátoros módszert alkalmazza a MOL.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Egyre több nő jelentkezik önvédelmi tanfolyamra

Magyarországon a 15 év feletti nők 28 százaléka, több mint 1 millió 264 ezer nő válik élete során fizikai vagy szexuális erőszak áldozatává, egyre gyakoribbak az utcai támadások. Tovább olvasom