Délmagyar logó

2016. 09. 27. kedd - Adalbert 10°C | 20°C

Női elnök a Rotary férfias világában

Női elnök a Rotary férfias világában
Szeged - Nemcsak helytáll a még mindig férfiak uralta kemény üzleti világban Fehér Éva cégvezető, hanem a férfiak klubjának tartott Rotaryban is az ő nyakába akasztják júniusban az elnöki láncot. Az RC Szeged Tiszának ő lesz az első női elnöke a 2016-2017-es Rotary-évben. Saját cégét, az IR Intelligens Üzleti Kommunikációs Régió Kft.-t 16 évvel ezelőtt alapította, informatikai fejlesztéssel és pályázatírással foglalkozik.
Névjegy

Fehér Éva nem tősgyökeres szegedi, Kaposvárról került a Tisza-parti városba. Mérnöki diplomát a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolán szerzett, első munkahelye  a budapesti székhelyű GTS Hungary Távközlési Kft., a régió kereskedelmi vezetője lett. Maradva a távközlés területén, a Déltáv Rt. – most Vivendi Telecom Hungary – volt a következő állomás az életében, ahol projektmenedzserként dolgozott. 2002-ben lépett ki az alkalmazotti világból, hogy a 2000-ben megalapított saját cégére, az IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft.-re koncentrálhasson, amelynek ügyvezető igazgatója lett. 2000–2002 között az Intelligens Települések Országos Szövetségének alelnöke, 2002–2008 között a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke. A 2016–2017-es Rotary-évben az RC Szeged Tisza elnöke.
– Hány nőt lehet összeszámolni a szegedi Rotary-mozgalomban Fehér Éván kívül?

– A Szeged Tisza Rotary Clubban hárman vagyunk: rajtam kívül Zsótér Brigitta egyetemi docens és Temesi Mária opera-énekesnő. Az előzményekkel kapcsolatban tudni kell, hogy az országban a legrégebbinek számító másik szegedi Rotary Clubból, a Szent-Györgyi Albert nevét viselő klubból váltunk ki, tavaly novemberben ünnepeltük a tizedik születésnapot. Az RC Szeged Szent-Györgyiben csak férfiak a tagok – leszámítva az általuk alapított, fiatalokból álló RC Szeged-Dómot. Ahogy szokás, nyílt szavazással döntöttek arról, hogy beléphetek, csak egy férfi tartózkodott.

– Miért?

– Ő sem ellenezte a felvételemet, de hű akart maradni a hagyományokhoz. Hiszen amikor ez a szervezet 1905-ben Chicagóban létrejött, csak férfiakat vettek fel a tagok sorába. Az első „lazítás" 1981-ben következett be.

Kitűzték a jelvényt

– Mi kell ahhoz, hogy valaki egyszer csak elhatározza, ott a helye a Rotary-mozgalomban?

– A Rotary munkáját régóta ismerem: amikor a 90-es években a Déltávnál, a későbbi Vivendinél dolgoztam, Lednitzky Péter vezérigazgatótól kérdeztem, mi az a fogaskereket ábrázoló jelvény a zakóján. Ő magyarázta el a Rotary-mozgalom küldetését: hogy ez a szervezet a barátságon alapul, tagjai elismert szaktekintélyek a saját szakmájukban, akik úgy kapcsolódnak egymáshoz, mint a fogaskerekek. Ez a szoros kötelék nélkülözhetetlen ahhoz, hogy közösen jótékonykodjanak, segítsenek az elesetteken. Aztán eltelt csaknem két évtized, mire 2014-ben magam is kapcsolatba kerültem a Rotaryval. Egy üzleti rendezvényen bemutattak Budea Ildikónak, az Art Hotel akkori igazgatójának – ő ma már Budapesten él –, aki tagja volt a Szeged Tiszának. Arról beszélgettünk, hogy cégem, az IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. hogyan tudna együttműködni egy uniós projektből épült szállodával. Eljártam a klub rendezvényeire, jeleztem a szándékaimat, hogy szívesen belépnék a szervezetbe, majd 2014 decemberében, egy ünnepi alkalommal, amikor a Rotary kormányzója Szegeden járt, az én kosztümömre is kitűzte a fogaskereket ábrázoló jelvényt.
 
Fehér Éva  2020-ig az informatikára és a beruházásokhoz kapcsolódó projektekre szeretné a hangsúlyt fektetni. Fotó: Frank Yvette
Fehér Éva 2020-ig az informatikára és a beruházásokhoz kapcsolódó projektekre szeretné a hangsúlyt fektetni. Fotó: Frank Yvette


– Két és fél hónap múlva a klub titkára lett, tavaly év végén pedig már meg is választották a július 1-jén kezdődő 2016–2017-es Rotary-év elnökének. A láncot pár hónap múlva ünnepélyesen a nyakába akasztják. Gyorsnak tűnik a tempó.
 
Irány a Vajdaság

Fehér Éva a Vajdaságban kezdett el új üzleti kapcsolatokat kiépíteni.
Az ottani magyar vállalkozások ugyanis Magyarországtól nagy összegű pályázati forrásokhoz jutnak a közeljövőben. „Most ezen az új piacon keresek új lehetőségeket, az ottani fórumokon óriási az érdeklődés a pályázatok iránt. Voltam olyan tájékoztatón, ahol ezren jelentek meg, nem fértek be a terembe. A hosszú távú tervem pedig az, hogy a fiamnak egy ennél is erősebb céget adhassak át" – mondta a cégvezető.
– Generációváltás zajlott le a klubban, az előző Rotary-évre fiatal elnököt választottak Nagy Gábor Dániel, a szociális szférában pályázatokkal is foglalkozó DARTKE egyesület vezetőjének személyében, aki aztán engem keresett meg, hogy legyek a titkára. A szerencsés véletlennek köszönhetően hasonló területen, hasonló munkamódszerekkel dolgozunk a „civil" életben is. A tagok ugyanazzal az egy tartózkodással szavazták meg a jelölésemet a titkárságra. Az elnökségi választáson pedig nagy szavazattöbbséggel kaptam bizalmat. Utólag úgy látom, a titkári posztnál nagyra értékelték, hogy 2002–2008 között én voltam a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke. Örömmel vállaltam el a klub vezetését, amit nem fogok fel munkának, inkább úgy érzem, hogy hozzátartozik a személyiségemhez. Örülök annak is, hogy van annyi munkája a cégemnek, aminek a hozadékából jótékonykodni tudok.

Napi 100 oldal

– Az IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft.-t 16 éve alapította. Ez egy mutatós szám, de úgy gondolom, sokkal nagyobb érdem, hogy a cég talpon maradt.

– Szerencsém volt, hogy a cégem mindkét profilja, az informatika és az uniós pályázatok a magyar gazdaság alapját képezik. Mindkettőhöz komoly szaktudás és az kell, hogy folyamatosan fejlesszem a hátteret. Az eredeti végzettségem mérnök-informatikus, amelyhez menedzser- és marketingképesítést is szereztem. Mindennap 100 oldalt kell „megtanulnom": nagyjából ilyen mennyiségű uniós pályázat jön ki, és ezeket értelmezni kell ahhoz, hogy ajánlhassam a partnereimnek. 2007 óta egyedüli tulajdonosa vagyok a cégnek, a többieket kivásároltam, a jó kapcsolat szerencsére megmaradt velük. Hogy sikerült talpon maradni? Állandó fejlesztéssel: 2013-ban négy területen szereztem akkreditációt, és amit csinálok, azt próbálom magas színvonalon, közgazdasági végzettségű munkatársakkal elvégezni.

– Voltak rosszabb évek?

– A 2008 utáni időszak nehéz volt, akkor szűntek meg az önerős informatikai beruházások. A válság miatt mindenki visszafogta a fejlesztéseket. Viszont nyitni tudtam az ipari beruházások felé, ami jó döntésnek bizonyult. Ebben a kamara is segített. 2020-ig az informatikára és a beruházásokhoz kapcsolódó projektekre szeretném fektetni a hangsúlyt.

Mindennek ára van

– A piacon óriási az árverseny, a pályázatokon az olcsóbb ajánlatok győznek. Hogy lehet így minőséget produkálni?

– A 16 évemnek az a tapasztalata, hogy „olcsó" munkatársakkal nem szabad dolgozni, mert mindennek ára van. A cégem minőségi munkája is pénzbe kerül, aki ezt nem akarja megfizetni, azt nem sírom vissza. Azon sem gondolkodom, mennyi munkát veszíthettem el emiatt. Tartom magam az elveimhez és komoly problémának látom, hogy Magyarországon még mindig nem az a szempont, hogyan lehet valamit jól megcsinálni, hanem az, hogyan lehet valamennyiért megcsinálni. Az én partnereim azok a megrendelők, akik minőséget szeretnének és ezt meg is kapják.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Olvasóink emlékezései

Olvasóink emlékezései
Visszaemlékezésekkel és fényképekkel segítették olvasóink Oláh András Pál történész második világháborús szegedi kutatásait az elmúlt két évben. Tovább olvasom