Délmagyar logó

2018. 01. 17. szerda - Antal, Antónia -1°C | 8°C Még több cikk.

Nyílzápor 2011: jöttek, láttak, lőttek

Ópusztaszer – Csaknem ezerhatszáz íjász részvételével újabb nyílzáporrekordot döntöttek Ópusztaszeren; az idei „együttlövésre" minden eddiginél többen érkeztek határon belülről és túlról is szombat délután.
Az ötödik alkalommal megrendezett hagyományőrző programnak több mint hétezer nézője volt. A négy részből álló programban negyven lovas és több mint másfél ezer gyalogos vett részt. Elsőként, a harci dobok hangjára a 907-ben lezajlott pozsonyi győztes csatát imitálták egy sátortáborban a résztvevők. Ezután a „pergőtűzben" azt mutatták meg, milyen lehetett az ostromlottak számára, amikor a magyar hadak folyamatos nyíláradat alatt tartották őket. Ennek során a felsorakozott hadak első sorában állók kilőtték nyilukat, majd hátrafutva a második emberek léptek helyükbe és ők is lőttek. Ezzel a módszerrel folyamatosan biztosított volt a tűzerő.

Nyílzápor 2011-ben Ópusztaszeren: közel 1600 lőttek egyszerre. Fotó: Segesvári Csaba (galéria)

A bemutató idén újabb elemmel egészült ki: a szekérre célba lövés versenyében az volt a cél, hogy a magasra kilőtt nyílvessző a mintegy ötven méterre kihelyezett szekerekbe essen bele. A névre szóló nyílvesszők összeszámlálásakor gyorsan kiderült, hogy a feladatot tucatnyian teljesítették, köztük több nő is. A csaknem egyórás bemutató végén az 1580 résztvevő egyszerre feszítette meg íját, és lőtte ki nyílvesszőjét – az ellenség ezt egykor úgy láthatta, hogy elsötétül az ég a magyarok nyilaitól.

Nyílzápor 2011-ben Ópusztaszeren: közel 1600 lőttek egyszerre. Fotó: Segesvári Csaba (galéria)

Faragó Csaba a Nemzeti Íjászközpont szakmai koordinátora az MTI-nek azt mondta: a rendezvény mostanra jelképpé vált, és a Kárpát-medencében rendkívüli változásokat indított el a történelmi íjászatban. A program jelentősége abban áll, hogy évről évre összegyűlnek az íjászok Ópusztaszeren, és emlékeznek a történelmi eseményekre meg arra, hogy milyen volt egykoron magyarnak lenni – mondta. Árpád vezér halálának 1100. évfordulóján, 2007-ben döntöttek úgy a szervezők, hogy ha lehet, 1100 nyílvessző hasítson az ég felé. Akkor ez nem teljesült, de idén az elmúlt évek hatására egyre népszerűbb sportnak köszönhetően már jóval meghaladta a létszám az eredetileg kitűzöttet. A családi programokkal, kézműves foglalkozásokkal, vásárral egybekötött napot az ExperiDance Tánctársulat Ezeregyév című produkciója zárja. Az eseményt Csongrád megye önkormányzata és az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark rendezte.

Olvasóink írták

26 hozzászólás
12
  • 26. FeketeVipera 2011. június 27. 12:35
    „nagyon jó volt, igazán jó megemlékezni elődeinkről, még ha végig részegeskedték is Európát a X. században :), (ezt hagyományt meg is tartottuk).
    júliusban is lesz egy hasonló projekt Ópusztaszeren www.nyeregszemle.hu”
  • 25. tom_peris 2011. június 26. 20:13
    „... Koszta 2011.06.26. 16:18
    az alsógatyát is tőlünk tanulták el...

    de abban tévedsz hogy mi volt a célja a kalandozásoknak!
    Ezek a hadjáratok egyetlen célt tűztek ki maguk elé: fosztogatás...
    Különben érdekes szinfolt a magyar kalandozók történetében hogy egyik útjuk során eljutottak az Atlanti-óceán partjáig...
    Amúgymeg István/Vajk (de legfőképpen Géza) tetteit a kényszer szülte... a kalandozásaink során kiismerték a harcmodorunkat és nem volt tovább folytatható ez a harcmodor... azaz mindenki inkább itthon marad és elkezdi kiirtani a másik törzs tagjait mert nem tudja levezetni indulatait... Akkor már legyen inkább kereszténység (hasonló célzattal mint ahogy a Kelet-Római birodalom bevezette) és legyen egy erős központi államhatalom ami mőgé be lehet állni, és ami leszámol a lázongókkal. (na ezóta aprítja egymást a magyar...)”
  • 24. Elendur 2011. június 26. 20:08
    „Valahol nem őrzik a hagyományt, hanem megélik, nam mint nap, több száz éve...”
  • 23. Koszta 2011. június 26. 16:18
    „1956 forradalom volt avagy ellenforradalom?
    Mert mindkettő ,,verzió" volt hivatalosan oktatott ,,történelmi tény", oktatott tananyag...
    Tehát a történelmi anyagok nem annyira egzaktok.
    Ugyanakkor minden nép gyakorolja a hagyományőrzést és a dicső pillanatainak a felelevenítését... Ami teljesen normális, nem csak más népeknél, hanem nálunk is!
    Legyen az angolszász long bow íjász, Stone henge környéki ,,druida", skót szoknyás ünneplő, avagy a nagy francia forradalmat éltető ,,francia forradalmár"...stb. Ünnepelni, feleleveníteni mindnek szíve joga. Persze ha akarjuk, akkor mondhatjuk, hogy a francia forradalom nem volt más mint egymást követő szélsőséges csoportok vérengzése meg hogy a guillotine nem oly üdvözlendő ,,találmány", de ez csak annyi, mint széllel szemben pisilni mert a franciákat kb. annyira fogja érdekelni. A magyarokat sem érdekli hát a saját történelmünk felelevenítése kapcsán fellépő hasonló nyafogás.
    Tény, mert királyi dekrétum volt, hogy 907-ben az egyesített nyugati seregek a Magyarok kiirtását kapták parancsba! Tény, hogy a győztes csata után őseink nem kívánták többször elviselni egy ilyen sereg létrejöttét és támadását. Tény, hogy ezután minden évben volt területőrző hadjáratunk, ami egyrészt felderítés volt, másrészt jelezte, hogy itt vagyunk, erősek vagyunk. Ezeket csak a finnugorista nomenklatura nevezi ,,kalandozásnak". Ellenben akinek csak egy pici józan esze is van, avagy látott közelről katonaságot, az tudja, hogy egy hadjárat mindig tudatos cselekvés, elő kell készíteni, komoly logisztikát igényel. Útvonal tervvel, céllal, célponttal, hadtáppal, fegyverzettel, munícióval... Nem kaland, hanem valami más... Mert a kaland az egy alkalmi, tervezetlen, esetleges valami... Ám a hadviselés és a honvédelem az nem ilyen. Az is tény, hogy amíg ezen gyakorlat élt, addig nem ért bennünket támadás. 907 és 1018 közt nem volt ellenség a területünkön. Ezzel szemben István ,,államisága", európai ,,modern" állama a megalakulása után pár évvel azonnal kapott nyugati támadást! Több mint valószínű hát, hogy ha az augsburgi csata oly nagy vereség lett volna, mint ahogyan írják, akkor a nyugati seregek azonnal itt lettek volna elfoglalni az országot, hiszen sereg nélkül maradtunk... Legyőztek mindet, nagyon... Vagy mégsem? Ezért kérdéses a korabeli ,,kalandozások" német leírásainak a hitelessége is, viszont tény (lásd Bakay Kornél Hunok és kínaiak c. könyvét, ami korabeli kínai feljegyzések hiteles fordítása), hogy a Hunok is hasonló, rendszeres hadjáratokat folytattak a környező országok felé, így Kína felé is "kalandoztak". Számos más hasonlóságot is találunk a Hun és a Magyar szokások közt a könyvben, míg a finn és a magyar díszítő motívumok, a dallamvilág, a hit és rege avagy mondakör semmiféle egyezést nem mutat. Márpedig ,,rokon" népeknél kellene lenni azonosságoknak... Különösen e téren.
    További tény, hogy a Kárpát-medencében nem volt jelentős haderő (nép) a honfoglalás idején... Jelentős hadereje Bizáncnak, a Bolgár birodalomnak és a Nyugat-Római császárságnak volt. A bolgár haderőt Levente vezetésével és Bizánci szövetségben (tudatosan) kötötte le egy magyar hadtest, bolgár területen, hogy a vonuló, költöző népességet ne érhesse támadás. A nyugatiakkal pedig 907-ben, Pozsony térségében csapott össze Árpád, a letelepülés után. Az is tény, hogy szekerekkel, gulyával, kondával, nyájakkal, családdal, jurtákkal nem lehet elmenekülni egy könnyűlovas roham és támadás elől... Márpedig a besenyő haderő ilyen volt... Tehát az előlük való menekülés csak nimbusz, ami egyetlen bizánci iratra épül, amiben egy nyugati követ és a bizánci audiencia anekdótázott azon, hogy ,,úgy hallották" hogy a magyarokat a Besenyők korábban megverték... Erre hivatkoznak keresztben kasul a finnugoristák.
    A tényeken és a néhai jelentős hadi sikereinken túl pedig érdemes arra is büszkének lenni, hogy a nyugat a pusztai nomád népek előtt nem ismerte a kengyelt, a szügyhámot, a kocsit, a kabátot vagy a nadrágot... Sőt, a vetésforgót is tőlünk tanulták! Ami túl mutat az ,,egyszerű, céltalanul vándorló pásztor nép" leíráson...
    A ,,Nyílzápor" rendezvény alkalmat ad ezen tények megismerésére, terjesztésére és az intelligens eszmecserére, ami külön haszon és öröm. Többek közt pedig cél is.
    Aki akar és képes erre, az tanulhat belőle... Aztán lesz saját józan esze, hogy a lényeget kikövetkeztesse. Mások szájbarágása, ágálása, nyafogása és ferdítése nélkül is.”
  • 22. Mignon 2011. június 26. 02:48
    „Lesz jövöre is?”
  • 21. Mignon 2011. június 26. 01:41
    „Mivel foglalkozasombol kifolyolag mindennek utana jarok, most utana jartam, mi is az a "nyil"...?

    Nos.

    A "nyil" =

    1. ijbol kilött vesszö (mint fegyver),
    2. egy "szimbolum" az irasban,
    3. matematikai es fizikai fogalom ( "Objekt"-igy az eredeti. Nem ertem, de mindegy),
    4. egkep-szimbol "Nyilas", ez OK. ertem,
    5. a "heraldik" (cimertan) szimboluma es
    6. angolul "arrow" (ezt tudtam)

    Hogy egy "nyil"-rol mi mindent össze lehet dumalni...?!”
  • 20. tuningfine 2011. június 26. 01:02
    „Török-Magyar!
    Ket jobarat!

    Há há há Fókuszt néztél komám.... Én is, csak én itt Skóciában. Nekem is ez jutott eszembe . Lengyel-Magyar lesz az.
    Mignon,mignon....”
  • 19. Mignon 2011. június 26. 01:02
    „Uram!

    Ön idöbeli (törtenelmi) tevedesben van:
    Byzanz >Konstantinopel >Istambul...

    1453.majus 28.-an ha Ön szerint a Török Köztarsasag bukott el fövarosaval, (ma Ankara)
    akkor Ön rosszabb törtenelemböl, mint Uri Geller kanalhajligatasbol....!”
  • 18. Tocsonai 2011. június 26. 00:53
    „23. Mignon 2011.06.26. 00:27

    Önt idáig műveltnek és okosnak hittem, de ez az előző hozzászólásával ez hirtelen elmúlt. Még, hogy a Török honfoglalás akkor volt mint a Magyar. Meg tetszett bukni történelemből???

    1453.Május 28-án elesett Konstantinápoly amit manapság Isztambulnak hívunk, és a Török Köztársaság fővárosa. Szívesen segítettem.”
  • 17. Mignon 2011. június 26. 00:27
    „Török-Magyar!
    Ket jobarat!

    A törökök kb. a magyarokkal egyidöben, parhuzamosan foglaltak el a mai
    Törökorszag területet!

    A Kurdok ezert utaljak öket meg ma is...
    (Kurdisztan fövarosa Diyarbakir lenne...)

    Ök is Azsiabol "honfoglaltak" ide Europaba es Kis-Azsiaba a törökök.
    (meg ma is katonai megszallas alatt van Diyarbakir...)

    Hogy, en ne ismernem a törtenelmet...?”
  • 16. Tommyst 2011. június 25. 23:33
    „13-ashoz: Mignon, mivel nem vagyok rendszeres kommentelő, nem az ellenszenv beszél belőlem. :)
    De: A területszerzés, "kalandozás", hódítás, ki hogy hívja, mindig hasonló cselekedetekkel járt, néhol ezt direkt nem jegyezték le(szerény véleményem szerint), néhol tagadták, néhol szépítették, legjobb esetben is a katonai/politikai/bármilyen aktuális vezetés ellenezte, de az "egyszerű" katona szerintem mindig is erőszakolt, fosztogatott, gyilkolt.

    Bár szeretem a klasszikus értelemben vett magyarságot, el kell ismernem, hogy igenis voltak veszteségeink, vereségeink, szégyenfoltjaink. De attól még büszke vagyok arra, amilyenek eleink voltak, gyilkosostól, erőszakolóstól, mindenestől. Még mindig jobb volt az a horda, mint amelyik most irányítja a lassan felmorzsolódó maradványt, amit országnak nevezünk.

    A nyílzápor pedig gyönyörű esemény, bánom, hogy idén sem sikerült elmenni. De legalább magamban kilőttem pár vesszőt tegnap. :)”
  • 15. JungHeinrich 2011. június 25. 22:46
    „Mignon rám aztán tényleg nem lehet jottányit sem ráhúzni a nemzeti jelzőt,de ha tényleg ismernéd a történelmet meg sem szólalnál. Ha nem tetszik provokálj...”
  • 14. JungHeinrich 2011. június 25. 22:38
    „Tetszik! Nagyon jó :-)”
  • 13. Mignon 2011. június 25. 22:37
    „moderálva”
  • 12. bánki 2011. június 25. 22:12
    „2. Mignon 2011.06.25. 19:57
    lásd. az alábbiakat

    http://hu.wikipedia.org/wiki/Augsburgi_csata

    ,,Az augsburgi csata 955-ben az Augsburg melletti Lech-mezőn zajlott magyar és német seregek között, és a magyarok vereségével végződött. Bár maga a veszteség nem volt akkora, mint az akkori krónikások feltételezték, a csata a kalandozások beszüntetését eredményezte."”
  • 11. vimvirepellere 2011. június 25. 21:17
    „9. Mignon 2011.06.25. 20:36

    És mit szólsz ezekhez a gyönyörű árpádsávos lobogókhoz? :)

    Emlékszünk mi Augsburgtól Trianonig mindenre. Egyébként meg a művelt nyugaton annak idején a művelt dicső lovagok sem átallottak kifosztani egy-egy kolosort, ha arról volt szó. Vagy szeretett választott hazád, Németország sem menekült egy barbár hordától 1945-ben. :)”
  • 10. Mignon 2011. június 25. 21:17
    „moderálva”
  • 9. Mignon 2011. június 25. 20:36
    „Egy igazi "magyar" ijat a magyar ember fenyöböl keszit!

    A "hurok", azaz az "in", az a tehen, vagy ökör bele-böl keszül, mert az feszes.
    (a tehen gyomrabol a pacalt csinaljuk)

    Na most.
    A nyil, lehet fabol, de ajanlatos a csucsat mereggel bekenni. (Igy, hatasosabb)

    A St.Galleni püspök ur emlekezeteiben olvastam.
    (Ö, a püspök akkor irta latinul benyomasait, miközben a "kalandozo magyarok", rablogyilkosok modjara,
    mint egy barbar horda, gyereket es asszonyokat nem kimelve lenyilazott mindenkit, es a
    kolostor borospincejet is kiittak....!)”
  • 8. mirjam 2011. június 25. 20:25
    „Mi is ott voltunk,és valóban felemelö érzés,hogy igenis magyarok vagyunk.Mignon,ha nem így ézed,de hogy is éreznéd,hiszen Te elhagytad hazádat,fogd be a pofádat!”
  • 7. Mignon 2011. június 25. 20:25
    „A Varsoi Szerzödest mar legyöztük!

    ha igy nyilazunk tovabb, a NATO-nak is meg vannak szamlalva a napjai...!!”
26 hozzászólás
12

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Anatómus a test szépségéről

Mumusa az orvosképzésnek az anatómia, a bonctermi gyakorlat. Tovább olvasom