Délmagyar logó

2017. 08. 21. hétfő - Sámuel, Hajna 14°C | 24°C Még több cikk.

Nyugdíjreform - a szakértő szemével

Szeged - Az 1997. évi nyugdíjreformkor, az akkori politikusok Magyarországon is felismerték az Európára jellemző „öregedő társadalom" jegyeit. Látták, a felosztó-kirovó elvű rendszernek nincs hosszú ideje hátra a csökkenő gyermekszületés, s a növekvő nyugdíjas réteg mellett. A tényeket igazolja a 2009-es magyar korfa. Látni lehet, hogy a változtatás elkerülhetetlen volt, s az akkori félelmek beteljesültek.
Tisztelt Olvasók!

E cikk olvasása előtt meg szeretnénk kérni mindenkit, hogy próbáljunk nyitottak lenni az alternatívára, ne csak saját véleményünket védjük. Lássunk kicsit a dolgok mögé! Ígérjük, a most kialakult egymással ellentétes érdekű nézőpontokat érinteni fogjuk, de önökön múlik megpróbálnak-e közeledni a másik oldalhoz. A nyugdíjrendszer kérdése nem aktuálpolitikai nézőpontokon nyugszik, hisz egy nyugdíjreform 5-6 kormányt érinthet. Jól dönteni csak egymás meghallgatásával, majd kompromisszumkötéssel lehet. (Ennek nem csak ebben az olvasóközösségben kellene így lennie.) Kérjük önöket, ennek fényében olvassák végig e cikket. Térjünk hát a tárgyra!

Ollár Ádám
munkaügyi és társadalombiztosítási szakember írása


Az aktuális helyzet

2010. a változás éve nyugdíjrendszer szempontjából. Nézzük, mi is hozta felszínre az újítás szükségességét.

Az 1997. évi nyugdíjreformkor, hazánk akkori politikusai Magyarországon is felismerték az Európára jellemző „öregedő társadalom" jegyeit. Látták, a felosztó-kirovó elvű rendszernek nincs hosszú ideje hátra a csökkenő gyermekszületés, s a növekvő nyugdíjas réteg mellett. A tényeket igazolja a 2009-es magyar korfa. Látni lehet, hogy a változtatás elkerülhetetlen volt, s az akkori félelmek beteljesültek.

Forrás:
Forrás: http://fogalomtar.eski.hu/index.php/Fájl:Korfa_Magyarorszag_2009.JPG


E cikk fő kérdése, hogy milyen mértékű és irányú újraszervezés/módosítás szükséges vagy elengedhetetlen? A válasz a továbbiakból kiderül.

Látható, hogy a ma 30-34 éves jelenleg aktív korban lévő embereket már nem lehet ellátni a majdani befizetésekből, hiszen jóval többen lesznek az idősek, mint az aktív korúak. Azért a 30-34 éves korcsoporttal kezdtem az elemzést, mert e generációtól kezdve látszanak tisztán és végérvényesen a csökkenő társadalom jelei.
Igaz, lehet mondani, hogy „hol van az még, mire ők nyugdíjasok lesznek?". A probléma kapcsán a mai 50-es korosztály sincs jobb helyzetben. A tisztán felosztó-kirovó elven működő rendszernek meg vannak számlálva napjai. Ez nem politikai nézet, ez demográfia.

Nézzük hát meg először a mostani változtatások lehetséges hatását!
Ha az országgyűlés változtatás nélkül meghozza az általa tervezett két pilléres nyugdíjrendszerről szóló törvényt, annak súlyos következményei lehetnek. Ilyen lehet például, hogy ezek a változtatások pusztán tüneti kezelést, nem fenntarthatóságot adnak a nyugdíjrendszernek, s pár év múlva nemhogy ugyanitt, de rosszabb helyzetben leszünk. Ennek hatására a később nyugdíjba vonulók esetleges ellátás nélkül maradását kockáztatja az „államosítás". De!

Fel kell ismerni azt a tényt a mostani rendszer híveinek is, hogy az a 8 százalék, ami a Nyugdíjalapból azóta kiesett, megterhelő volt a költségvetésnek, mert a nyugdíjasokat a bevételkieséstől függetlenül el kell látni. Más kérdés, ha elvonja az állam a megtakarításainkat, vissza tudja-e termelni, mire gondoskodnia kell rólunk? (E téren borúlátó vagyok.)

Jogos kérdés lenne, hogy ezzel a 8 százalék hiánnyal nem számoltak akkor a szakemberek?

Valószínűleg számoltak, de azt gondolták, hogy a kieső bevételt más forrásokból pótolni lehet majd.

Sajnos a gazdasági helyzet ezt már nem tette lehetővé, a kifizetéseket hitelekből lehetett csak teljesíteni. Az eddigi rendszert nagyon gyorsan, hirtelen kívánták felfuttatni. Ezt két okból tették. Sürgősen szerették volna a terhet levenni az állam válláról, s egyénekre leosztani. A változtatás sikerült is volna, de nem volt meg a gazdasági háttere. Ha jelentős gazdasági bevételeket tudhattunk volna magunkénak, az átmenetileg keletkezett hiányt pótolni lehetett volna más forrásokból.
Az állam az akkori változtatásokkal magának próbált segíteni, ezért állt szorosan a kötelező magánnyugdíj pillére mellett. Szigorú szabályokkal ellenőrizte, hiszen az állam nem minket akart magunkra hagyni azzal, hogy öngondoskodásra kötelezett. Egyszerűen belátta, hogy ő nem fog tudni gondoskodni később rólunk. A régi közhellyel élve: az éhezőnek nem halat kell adni, hanem meg kell tanítani halászni. Példánál maradva most az történik, hogy az államnak nincs pénze a tanításra, a halászhálók kiosztására. Azaz átállás okozta többletkiadásokat képtelen megteremteni. A tisztán állami rendszer fenntarthatatlan.

De hát lesznek Önkéntes pénztárak, így nem lépek vissza!

Valóban. Ezekbe szeretnék átszervezni a kötelező magánnyugdíj-pénztárakat. Azonban akik e rendszert választják azokat az állam nemhogy magára hagyná (állami garancia megszüntetése), hanem „szankcionálná" is őket. Erről szólna a munkaadói 24 százalékos járulékokból való 14 százalékos levonás. Rövid távon lehet csábítóbb az állami rendszerben minden befizetést „megkapni" azonban ne felejtsük el, ezen befizetésekből a mai nyugdíjasokat látják el, a mi nyugdíjunk nem rajtunk múlik. A kör bezárult, újra szembetaláljuk magunkat azzal a ténnyel, hogy utódaink kevesebben lesznek, és nem fognak tudni minket megfelelő mértékben ellátni, hacsak a gazdaság nem lendül fel óriási mértékben.
Akik viszont maradnak az önkéntes rendszerben, azoknak nem kell(ene) félniük attól, hogy nem lesz nyugdíjuk. Hozzátesszük, állami garancia nélkül az öngondoskodás rizikós lehet, mert a sokak által félt csőd esetén valóban nem lennének kifizetések. Ezt is ki lehetne küszöbölni, ha a pénztárak a Garanciaalap mintájára majd önként létrehoznának egy önsegítő alapot csőd esetére. De ekkor is hiányozna az állam.

Egyelőre mindkét rendszerben vannak/lesznek hiányosságok.

Se vele, se nélküle? Hogyan tovább?

A mostani tervben elég drasztikus módszer a megtakarításunk állami rendszerbe való visszavezetése. Ezzel, sokakkal egyetemben nem értek egyet. Azonban beláttam, hogy a mostani rendszer sem fenntartható. Mit lehet tenni?

Véleményem szerint a két ellentétes oldalnak nyitnia kéne egymás felé. Meggyőződésem, hogy a mostani rendszer hosszú távon hasznos lenne, de az áttérés akadályba ütközött. Az 1997. évi módosítások rövid időn belüli változást terveztek, amibe a rendszer a rohanás miatt megbotlott, de nem végleg.

Kérdés: Leültessük, hogy majd a másik rendszer továbbmegy, vagy ne engedjük rohanni, amíg biztos nem lesz magában?

Én az utóbbi mellett döntenék, hisz még fiatal rendszerről beszélünk!

A nyugdíjrendszer megváltoztatása társadalmi támogatás nélkül lehetetlen. Egy ilyen jellegű rendszerbe nem lehet 10 évente belenyúlni és újraszervezni, viszont a figyelemmel kísérés és a helyes úton tartás megoldható „apróbb" korrigálásokkal.

Játsszunk el a gondolattal, hogy az összes párt leül tárgyalni a nyugdíjrendszer ügyében, és addig nem állnak fel, míg olyan megoldást nem találnak ami mindenkinek elfogadható. Így a társadalmi támogatottság is meglenne, mert minden párt szerepelne a döntéshozatalban.

Lehetséges alternatíva a következő példa (sok más megoldás is lehet még, csak keresni kéne egy középutat, nem a végleteket erőltetni).

Javaslatom az lenne, fordítsuk meg a százalékos arányokat! A 8 százalék illetve 1,5 százalék nagyobbik része kerüljön az államhoz, valamint a munkaadói 24 százalékot is testvériesen felezzük meg a felosztó-kirovó és tőkefedezeti pillér között. KEZDETBEN! Így megmaradnának az egyéni felhalmozások, az örökölhetőség, és az állami garancia! A nyugdíjalap bevételei is nőnének, az egyéni megtakarítások is halmozódnának, csak lassabban.

Utaltam arra, hogy kezdetben! Azok, akik még hajlandóak tovább követni a gondolatmenetet, javaslom, nézzük, mi lehetne ezután!

Az idő előrehaladtával, ahogy egyre többen kapnak a magánnyugdíj pénztáraktól nyugdíjat (az állami minimum ellátással együtt) annál jobban lehetne közelíteni a mai helyzetükbe a százalékos arányokat. Mivel nem vagyok gazdasági elemző, pusztán elméleti síkon haladva szerintem 5 évente 1 százalékot közeledhetne a két érték egymás felé. A fejlődés lassabb lenne, de célba érne a rendszer. Így segíthetnénk az államot, hogy segítsen rajtunk.

Pontokban összefoglalva a terv:

• Maradjon a 3 pillér.
• A járulékok megosztásával tegyen szert a költségvetés többletbevételre, ami átmeneti jellegű és indokolt mértékű legyen!
• Legyen mindez számszerűsítve, megfelelően közzétéve. (Mik a célok? Mikorra és hogyan érjük el?)
• Ne tegyenek olyan lépéseket, amiket az elkövetkezendő 40 évben bárki bírálhat és módosíthat, mert akkor nem volt értelme a változtatásnak.
• Olyan rendszert dolgozzanak ki, amit minden – 40-50 éves távlatban – kormányzásra esélyes párt támogat, így garantálható a rendszer „beérése".
• Maradjon meg az állami garancia a kötelező magánnyugdíj-pénztár mögött!

Kihangsúlyoznám, nem gazdasági végzettségű, hanem TB szakemberként írok. Az általam lefestett javaslat elméleti jellegű, a nyugdíjrendszerek lehetőségein belül gondolkozom, pontos költségvetési számítás nincs mögötte, de az arányok változásából következtetni lehet az eredményre. Nem mondom, hogy ez a megoldás hibátlan lenne, mert nem az. Tökéletes ötlettel nem lehet előállni. Mert akiket a változtatás érint, köztük engem is, mindenképp „átmeneti generációvá" tenne. Azonban ezt valakinek fel kell vállalnia majd, kérdés, hogy mi, vagy a gyerekeink?

Személy szerint csak akkor vetném magam alá egy változtatásnak, ha az valóban változtatás lenne és nem 12 év eltörlése után újrainduló rendszer. Nyugdíjrendszert változtatni nem pártérdek, hanem társadalmi cél! Addig nem lesz jó nyugdíjrendszer, míg a pártok egymást meghallgatva együtt tervezve nem hoznak létre egy rendszert. Ha ez megtörténik, maximálisan mögötte fogok állni. Sokan mondhatják, hogy naiv vagyok. Lehet. De nyugdíjreformot végrehajtani másként nem lehet. Amíg a helyzet ilyen kiélezett addig 4-8 évente bármikor lehet bármilyen „reform".

Olvasóink írták

107 hozzászólás
  • 107. Morpheus_RexXx 2010. december 09. 11:33
    „106. unknown 2010.12.08. 10:01

    És ezen rokkantnyugdíjasok 1része még a 90´s évek előtti rendszer gyári/üzemi munkásai közül került ki, 1 része az egészségtelen táplálkozás miatt... a rokkantak majdnem 1/3a idegi alapon lett rokkantosítva. És sokat hallgattak a chernobili dologról is... bármikor jöhet még1 hasonló, csak nagyobb ugyanonnét...

    Amúgy meg az egész rendszer sh@r a szánkszélére...”
  • 106. unknown 2010. december 08. 10:01
    „Mivel a hozzászólások elején magam is tettem bejegyzést, ezért ide másolom azt a ma, a Portfolio Onlinen megjelent legfrisebb adatokat, ami az én korábbi beírásom tartalmát is megváltoztatja. Azt az általam emlékezetből közölt adatot, amelyen - akkor - magam is elcsodálkoztam, hogy csak (tehát az akkor, az akkori Délmagyarban megjelent táblázatban) 30.000-en voltunk az én korosztály csoportomból korbetöltött nyugdíjas. íme a legfrisebb, amelyet itt a DM-en friss anyagként magatok is felkereshettek:

    "Rokkantnyugdíj melletti munka - íme a szabályok

    Mikor szűnik meg az érintettek rokkantsági nyugdíjra való jogosultsága?
    Magyarországon az elmúlt évben 370 934 korbetöltött rokkantsági nyugdíjast és 379 326 korhatár alatti rokkantsági nyugdíjast tartottak nyilván (miközben a feleakkora Szlovákiában összesen 70 ezret). Ha idevesszük a rokkantsági- és a rehabilitációs járadékosokat is, akkor az ilyen típusú ellátottak száma összesen megközelíti a 800 ezer főt. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság közzétette, hogy a vonatkozó jogszabály szerint munkavégzés esetén mekkora jövedelem elérése esetén szűnik meg az érintettek rokkantsági nyugdíjra való jogosultsága.

    A jogszabály szerint a rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha a nyugdíjas már nem rokkant, vagy a 36/A. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti, az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő és az Rjtv. 1. § b) pontja szerinti keresőtevékenységet folytató rokkant hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét és a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét.
    Ezzel azonos tartalmú szabályozás szerepel a Tny. 36/G. § (1) bekezdésében a baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnése tekintetében. Ezek a rendelkezések azokra a III. csoportba tartozó, tehát 50-79%-os mértékben egészségkárosodott rokkantsági / baleseti rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozik, akik a 62. életévüket, illetőleg az irányadó nyugdíjkorhatárukat még nem töltötték be.

    Az érintett nyugdíjasoknak arra kell figyelemmel lenniük, hogy hat havi bruttó keresetük átlaga ne haladja meg a számukra folyósított nyugellátás összegének kétszeresét. Amennyiben nyugellátásuk havi összegének kétszerese nem éri el az adott évben érvényes minimál bér (2010-ben 73 500 forint) összegét (például a folyósított ellátás összege 34 000 forint, aminek a kétszerese 68 000 forint), a bruttó keresetük a minimálbérrel azonos összeg, tehát 73 500 forint. Az a nyugdíjas pedig, aki a minimálbér összegét meghaladó nyugellátásban részesül, az aktuális nyugdíja kétszeresének összegéig dolgozhat (például akinek a rokkantsági nyugdíja havi 112 000 forint, keresőtevékenységből származó keresetének, jövedelmének hat havi átlaga 224 000 forint lehet).

    Fontos megjegyezni, hogy az új szabályozás értelmében a keresetvizsgálatnál bruttó keresetekre kell figyelemmel lenni, tehát az alacsony összegű nyugellátásban részesülők esetében a bruttó kereset nem haladhatja meg a minimálbér összegét. A rehabilitációs járadékosok ellátásra való jogosultságára az új szabályozás nem vonatkozik."”
  • 105. Framboise 2010. december 08. 10:00
    „Ez egy jó cikk!!! Kérdés, hogy érdekel-e valakit a kormányban...”
  • 104. achilleus 2010. december 08. 08:03
    „103. hozzászólás abri47 2010.12.07. 22:47
    ÍROD:"Ismereteim szerint a háború előtti társadalombiztosítási intézmények is így valahogy csinálták. Rendelkeztek vagyonnal."

    Így igaz. Majd ezt a vagyont a kommunisták államosították. ...”
  • 103. abri47 2010. december 07. 22:47
    „Az állami pillérben is megtehetnék, hogy a befizetések kisebb részét befektetésekben forgatnák, hogy hasznot termeljen. Ezzel csökkenthetnék a hiány mértékét. Csak persze ezt már akkor el kellett volna kezdeni amikor legelőször felmerült ez a probléma. Ismereteim szerint a háború előtti társadalombiztosítási intézmények is így valahogy csinálták. Rendelkeztek vagyonnal. Én a hírekből azt vettem le, hogy itt a pénzkezeléssel, sőt az ellenőrzéssel is baj lehetett, mert vannak akik vesztettek a befizetésükből. Ha pedig hiányzik a tisztesség, akkor legyen bármilyen jól kitalálva, akkor sem lesz jó a vége. Azzal is egyetértek, hogy minden pártnak oda kellene ülni a tárgyalóasztalhoz. Máskülönben fenn áll a veszélye, hogy 4 év múlva megint változtatás lesz”
  • 102. őrgróf 2010. december 07. 20:02
    „Amíg a pénz fedezete a MUNKA volt, nem volt ilyen probléma, gondolkodni sem kellett a nyugdíjakon. Mi van ma? Ne dugjuk homokba a fejünket és mondjuk ki bátran: van egy réteg - lassan egymillió ember - AKI NEM DOLGOZIK, NEM IS AKAR DOLGOZNI. Az ő eltartásuk elviszi a nyugdíjra szánt pénzeket. Lehet rasszistázni, helsinki-bizottsághoz fordulni, a tény az TÉNY marad. Nem az ingyen utazások viszik el a pénzt, ugyanis ha ez nem volna, a 65 év felettiek 99%-a nem ülne vonatra, buszra, a változás csak annyi lenne, hogy a vonatok még ennyi embert sem szállítanának. ( nyereséget hozna a kamionok vonatra kényszerítése. ) Majd ha nem lehet bűnözésből, államtól kuncsorgásból megélni, hanem KÖTELEZŐ LENNE DOLGOZNI, ott és azt, amit fölajánlanak, akkor elő lenne teremtve a nyugdíjra a pénz.
    Más. Sokan reklamálták, hogy miért egységesen emelik a nyugdíjakat, akinek "sok" a nyugdíja, miért nem kevesebb emelést kap. Nos amikor én egyetemre jártam, az iskolatársaim egy része már kereső ember volt. Mire én végeztem, soknak háza, autója volt. Akkor miért nem reklamáltak, hogy legyen nekem is? Ha én többet és - vélhetően - értékesebbet dolgoztam, igen is jár, hogy most több legyen a nyugdíjam, mint annak, aki csak a ....t vakarta annó.”
  • 101. rozator 2010. december 07. 19:24
    „achilleus! Igazad van ! Nem másnap! DE!!!! Belátták hogy hülyeséget igértek, amit a mostani qrmánynál nem látni!”
  • 100. achilleus 2010. december 07. 19:06
    „99. hozzászólás rozator 2010.12.07. 18:07
    "Már másnap" - írod. Na akkor ajánlom figyelmedbe:
    http://index.hu/belfold/tegnapiujsag/2008/12/08/1997_ingyen_repulhetnek_a_nyugdijasok/
    "Az ingyenes utazási lehetőséggel kapcsolatos miniszterelnöki bejelentés kapcsán a Malév Rt. tájékoztatja tisztelt nyugdíjaskorú (65 éven felüli) utasait, hogy a felajánlott utazási lehetőség leghamarabb 1998 februárjában vehető igénybe. A Malév Rt. még 1997 decembere folyamán kidolgozza a térítésmentes utazás részletes feltételeit és a korlátozásokat. A részletes utazási feltételeket a Malév 1998 januárjában közlemény formájában fogja nyilvánosságra hozni, illetve azokat saját jegyirodáiban ki fogja függeszteni az érdeklődők számára."

    A Népszabadság megkérdezte a Malév részvényeinek meghatározó részét birtokló Alitaliát, mit szólnak a bejelentéshez, Nos, nem tudtak róla, és igencsak kapkodták a levegőt: "Bizonyára nagyon elégedettek lehetnek a nyugdíjasok" - mondta a meglepett sajtótitkár, aki egyben szokatlannak nevezte a nemzetközi légiközlekedésben az ilyen nagyvonalúságot.(........) A következő NAPOKBAN a Malév tovább finomított: a nyugdíjasok csak Európába repülhetnek, és a jegy árának húsz százalékát azért le kell perkálni. Végül a kedvezményes utazásból sem lett semmi."
    stb.”
  • 99. rozator 2010. december 07. 18:07
    „Hallott már valaki olyat, hogy a kormány a hozzáértőkre hallgatott? Ma úgy megy, hogy a Matolcsy kitalál valami hülyeséget, a Fidesz meg gyárt hozzá egy törvényt!( annó Horn Gyula azt mondta, mindenki ingyen utazhat 65 év felett. rákérdeztek:repülőn is? Igen! Másnap kijavították!Ezek nem javítanak!)”
  • 98. Moon 2010. december 07. 17:42
    „http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=467334&place=vezeto_cim

    Érdemes ezt is elolvasni. Na igen a nyitott senki által meg nem válaszolt kérdések. Selmeci Gabriella miért nem ad választ erre a nyitott kérdésekre?
    Mert nem tud!
    Ott ahol rögtönöznek és nem előre gondolkodnak ott sajnos elő áll az a helyzet, hogy majd minden kérdést utólag próbálnak orvosolni. Na ez nem szokott sikerülni.”
  • 97. Moon 2010. december 07. 17:34
    „A cikkben bemutatott ábra azthiszem mindent elmond a mai helyzetről. Nincs ma egyetlen egy ország sem aki ezt a problémát egyik napról a másikra orvosolni tudná.
    Bármennyire is hihetetlen ezt még maga O.V. sem fugja tudni megoldani csak úgy izomból.”
  • 96. Moon 2010. december 07. 17:30
    „Tisztelt igazságkereső!
    Itt senki nem hős hozzászóló. Mindössze arról van szó, hogy mindenki megpróbálja a nézeteit megosztani a másikkal. Sajnos sokan keverik a szezont a fazonnal de olvasható épkézláb hozzászólás is a témában. Az amit te magyar virtusnak hívsz az sajnos alapvetően a tájékozatlanság hiánya miatt nem valósulhat meg illetve talán most, hogy ennyire sikerült lesüllyedni a ....alá baromira nem tenne jót a nemzeti fizetőeszközünk árfojamának egy általad áhított többezres tüntetés.
    Sokan elfeledik, az a tény hogy az államkassza olyan mint a tésztaszűrő magyarán töménytelen mennyiségben dől a pénz belőle ez azért hosszú évek következménye amivel ma szembe kell nézni.
    Jómagam azt látom, hogy a jelenlegi politikai elitben ugyanazokat az arcokat lehet felfedezni akiket több évvel ezelőtt. Mi változik? A válasz egyszerű: a pártnév, esetleg frakció de ami nem változik az maga az ember. Kizárólag csak a "kilincset" cserélgetik.
    Valaki említette a forint mennyire jól teljesít, hát én most néztem utána az elmult egyéves euro/forint illetve chf/forint árfolyamnak indkettő emelkedő tendenciát mutat. Sajnos.
    Vissza a témához talán ott kellene kapirgálni a témában, hogy ha ennyire nemvoltjó a magán nyugdíj rendszer akkor miért nem éltek a szorosabb szabályozás lehetőségével?
    Valósznű erre is megvan a válasz, tisztán politikai érdekből.
    Valaki idézte a Századvég tanulmányát hát ott is pont erre hívták fel a figyelmet.
    Tisztán kivehető, hogy mennyire manipulatívak az emberek, hiszen nem mindegy a kommunikáció mikéntje.”
  • 95. Arnika 2010. december 07. 17:16
    „Valaki írta "Azt gondolom,hogy sok-sok év alatt ellopott pénz hiányát"
    Amit elloptak az kevés pénz, inkább az Államunk költötte el (többet mint a bevételei) és azt kell hitelből finanszírozni és a hitelt visszafizetni. A lopás is bűn, de a bevételnél többet költeni az is.
    Tényleg 40-50 távlatában kell gondolkozni a nyugdíj rendszerrel kapcsolatban.”
  • 94. joniwalker 2010. december 07. 17:09
    „A cikk írója biztos örül h a felvetése "beteljesült"...ugyan úgy mindenki a magét hajtogatja és meg sem próbál gondolkodni h egyik verzió sem jó...

    Valoperes ugyvednek meg üzenem hogy milyen 3000 mrd MSZP hiányról beszél? 1998-és 2002 között ki lehetett volna küszöbölni ezt...azt hiszem meg volt rá az esély h a problémákat akkor orovoslják amikor még nincs nagy baj...köszönöm hogy erre is gondolt”
  • 93. valoperes_zugugyved 2010. december 07. 16:56
    „csimtalann a fidesz SZÉGYENE
    MEG VIKTORÉ
    EZÉRT FOGNAK BUKNI-”
  • 92. valoperes_zugugyved 2010. december 07. 16:55
    „moderálva”
  • 91. valoperes_zugugyved 2010. december 07. 16:54
    „mSZP ALATT ,MIMUSZ 3OOO EZER MILLIARD VOLT...”
  • 90. focabacsi 2010. december 07. 16:38
    „89. hozzászólás igazságkereső 2010.12.07. 16:02

    Ne aggódj, a kassza nem üres, van benne 3000 milliárd megtakarítás.”
  • 89. igazságkereső 2010. december 07. 16:02
    „Mindenki ékesszólóan elmondja, helyesebben leírja gondolatait itt ezen az oldalon.Senki, de senki nem jött még arra rá, hogy a helyzet attól még nem javul, hogy ide beírogat,sőt csúnyább esetben dehonesztálja a másik beírót. Arra azonban még nem sokan mertek vállalkozni, hogy egy 3-400 ezres tömegbe verődve Budapesten követeljék azt, hogy az elmúlt 8 év alatt ki-és elrabolt milliárdokat rakják vissza a központi költségvetésbe,mert az ország kasszája valóban teljesen üres és az is nyilvánvaló,hogy nem az elmúlt 7 hónap alatt ürült ki teljesen. Tehát arra szeretnék itt utalni, hogy a többség által oly sokat emlegetett "magyar virtus"valahogy a valóságban nem akar megnyilvánulni, és az itteni hozzászólások egy némelyike pontosan olyan mint a Csintalan Sándor "Vonalban "című betelefonálós műsora! Azaz otthon, fotelben ülve telefonnal a kezében mindenki oly okosakat tud mondani,de mire arra kerülne a sor,hogy tevőleges és személyes tüntetéssel ha kell,követelje a gyurcsányi-veres-draskovics éra alatt eltüntetett milliárdok vissza tételét!Mindjárt jobb lenne országunk pénzügyi helyzete a "szájkaraték"helyett.Csak ennyit kívántam itt leírni, kedves "hős" hozzászólók!”
  • 88. grizly5 2010. december 07. 15:44
    „Látszik vannak itt olyan beírok akik nem tudnak érvelni, és eme hiányosságukat,úgy próbálják eltüntetni,hogy magukat felsőbbrendűnek tüntetik fel!”
107 hozzászólás

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ötezer forintos ajándékokat vásárolnak a szegediek

A magyarok fele kevesebb mint húszezret költ karácsonyra egy felmérés szerint. A szegediek ötezer forintos ajándékokat vesznek. Tovább olvasom