Délmagyar logó

2017. 03. 26. vasárnap - Emánuel 5°C | 10°C Még több cikk.

Ötszáz éve égették meg Dózsa Györgyöt

Szeged - 500 éve abban a pillanatban született meg a legendák Dózsa Györgye, amikor 1514 júliusában a székely vezér kiszenvedett. A Csongrád megyei történéseknek, mondáknak jártunk utána.
Minden korszaknak megvolt a maga Dózsa Györgye. A parasztvezér kisnemes a huszadik században a szociáldemokrata és a kommunista mozgalomban foglalt el kitüntetett helyet. A szocializmus alatt kapta meg a nagy parasztvezéri rangot annak ellenére, hogy székely köznemes volt. A tényekről annyit tudni a sok, egymásnak is ellentmondó forrásból, hogy az 1470-es években született, és akkor tűnt ki igazán, amikor Szendrő török parancsnokát legyőzte párbajban.

Nem sokkal azelőtt kezdett Bakócz Tamás esztergomi érsek keresztes hadjáratot szervezni a törökök ellen, és mert a szedett-vedett, zömmel parasztokból álló sereg élére nem akadt főrangú nemes, jobb híján, többek között őrá esett a választás. 1514 májusában elindult csapataival Cegléd, Tiszavarsány, Mezőtúr, Békés és Gyula érintésével Nagylakra.

A magyarcsanádi ˝Kun-kereszt˝ talán egy püskör karóba húzásának helyét jelöli. Fotó: Dombai Tünde
A magyarcsanádi ˝Kun-kereszt˝ talán egy püskör karóba húzásának helyét jelöli. Fotó: Dombai Tünde

 Dózsa feje

A koronás fej maradványát, az emlékezet úgy tudja, az alsóvárosi ferencesek altemplomában, majd annak felszámolásakor az Alsóvárosi temetőben helyezték örök nyugalomra, és vaskereszttel jelölték meg. A kereszt – Tóth István, a szegedi Móra Ferenc Múzeum történészének tájékoztatása szerint – a II. világháború után bekerült a városi közgyűjteménybe, ahol jelenleg is megtalálható. Trogmayer Ottó akkori múzeumigazgató régész a nyolcvanas években kutatott az altemplomban, de a koponyának nem találta nyomát. A magyarcsanádi „Kun-kereszt" a népszerű legenda szerint az egykori Belez község dombján állhatott: Dózsa tábora és Csáky Miklós püspök karóba húzásának helyét jelöli. Trogmayer Ottó 1972-ben ott is ásatott, de a környéket a rablóásatásokkal annyira feldúlták, hogy nem lehetett megállapítani, valóban sírgödörről van-e szó. A közeli útépítéseknél viszont találtak sírokat. Annyi biztos, hogy a kereszt 290 centi magas, ebből 120 centi van a föld alatt, karjának fesztávolsága 95 centi. Az is biztos, hogy az 1957-ben kiadott húszforintos pénzjegyen Dózsát örökítették meg, mint merengő népvezetőt. Ugyanabban az évben Tápai Antal vörösréz domborműre képzelte el a karakteres harcost, ez látható a szegedi Dózsa-iskola homlokzatán. A róla elnevezett szegedi utcában születésének 500. évfordulója alkalmából, 1972-ben helyeztek el emléktáblát Juhász Gyula Dózsa feje című költeményének idézetével: „Fehér gyolcsban, setét éjben / – Ezerötszáz tizennégyben – / A kakas épp harmadszor szólt, / Dózsa feje Szegeden volt."

A mezőgazdasági munkák miatt a főurak akadályozták a parasztok elszivárgását, ezért az összetűzéseket látva az érsek feloszlatta a sereget. Dózsának tulajdonítják azt a döntést, hogy egy fordulattal onnantól nem a törökök, hanem a földesurak ellen harcolt.

– Csak legenda, hogy Szegedről indult volna Temesvár ellen, hiszen a szabad királyi városnak több vesztenivalója volt, mint hogy támogassa a felkelőket – idézi fel a szakirodalmat Csernus-L. Szilveszter szegedi történész. Szapolyai János viszont, aki leverte Dózsa seregét, Szegeden vonta össze a nemesek haderejét az ütközet előtt. Ez volt akkoriban a legközelebbi nagyváros, a nemesi ellenállás legfontosabb központjaként tartják számon Temesvár mellett. Csongrád megye mostani területén Nagylaknál jelentősebb fordulópont volt: ott támadt rá Báthory István nádor a nemesek élén a parasztokra, majd a parasztok a sikert elbizakodottan ünneplő főurakra rágyújtották a várat. A nádor egyes leírások szerint fejvesztve, mezítláb menekült. Ott esett fogságba Csáky Miklós csanádi püspök is, akit később karóba húztak. Ő volt a felkelők első magas rangú áldozata. Temesvár a végpont; 1514. július 15-én az ottani vár ostromakor Szapolyai főserege élve kerítette kézre Dózsa Györgyöt. Ezzel a háború sorsa megpecsételődött, következett a megtorlás és a rendcsinálás. A hónap végén Dózsának és vezetőtársainak kivégzésével kezdő-
dött a bosszú.

A vezért föld alatti veremben tartották, testőrségének negyven tagját közben éheztették. Az öccsét, Gergelyt, Dózsa szeme láttára végezték ki. Őt magát a hóhér a végzetes napon meztelenre vetkőztette, majd közönség előtt nagy valószínűséggel egy fatrónra kötözte. Vastrón, főleg izzó vastrón nem lehetett, mert a hozzáértők szerint akörül olyan óriási hő termelődik, hogy megközelíteni sem lehet. Petőfi Sándor A nép nevében című versével viszont a legendát táplálja: „Nem hallottátok Dózsa György hirét? / Izzó vastrónon őt elégetétek, / De szellemét a tűz nem égeté meg".

Fejére egy abroncsból rögtönzött, előre felhevített vaskoronát tettek. És bár a parasztkirály a történetírók szerint egy szó nélkül tűrte a kínzásokat, egyikük szerint vér (vagy hasonló) patakzott ki orrán és fülén. A legembertelenebb csak ezután következett: elővezették a kilenc életben maradt hajdút, felszólítva őket, hogy egyenek vezérük felhevített fogóval letépkedett húsából. Hármukat, akik vonakodtak, helyben felkoncolták, míg a hat életben maradtnak büntetlenséget ígértek, ha részt vesznek a kegyetlen elrettentésben.

A Dózsa-kereszt a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. Fotó: Linczer-Katkó Izabella
A Dózsa-kereszt a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. Fotó: Linczer-Katkó Izabella

A halott Dózsa Györgyöt lefejezték és felnégyelték. Fejét Szeged, testének darabjait pedig Fehérvár, Buda, Pest és Nagyvárad városkapuira szegezték. Az ilyen kegyetlen kivégzés nem volt szokatlan akkoriban Közép-Európában, de a kannibalizmus nem volt divatban. Dózsa Gergelyt ugyancsak felnégyelték, a legtovább kitartó Lőrinc papot máglyán égették meg, más forrás szerint neki sikerült elmenekülnie. A tisztekre, alvezérekre karóba húzás vagy más szörnyű halál várt – Temesvárt egyenesen karóerdő vette körül.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Farkas Sándor megnevezte a polgármester-jelölteket

- Nyugodt kampányra készül a Fidesz – jelentette ki Szentesen Farkas Sándor. Tovább olvasom