Délmagyar logó

2017. 10. 22. vasárnap - Előd 10°C | 20°C Még több cikk.

Paksi atomerőmű: négy blokk, betonbunker és babetták

Szeged, Paks - Magas kerítés, kamerák, mozgásérzékelők – nem a szegedi Csillag börtönben, hanem a paksi atomerőműben járunk. A megyei védelmi bizottsággal együtt látogatottunk a létesítménybe.

Világhírű magyar tudósok – köztük Neumann János, Szilárd Leó és Teller Ede – mellszobrai köszöntik azokat, akik ellátogatnak hazánk egyetlen, ipari méretű nukleáris létesítményébe, a paksi atomerőműbe. A több száz hektáron elterülő komplexum hatalmas épületei és négy karcsú tornya már messziről körvonalazódik, és önkéntelenül is vonzza magához az érkező tekintetét. Az oda vezető utat pedig magasfeszültségű oszlopok hosszú sora szegélyezi. Az erőmű akár egy város: mindenfelé utcák, járdák kanyarognak, de van itt buszpályaudvar és vasút is.

Biciklivel, babettával

– Az atomerőműben három műszakban dolgoznak – árulta el Volent Gábor, az erőmű ipari biztonsági főosztályvezetője. – Jelenleg 2400 embert foglalkoztatunk, akik között akadnak mérnökök, fizikusok, karbantartók, informatikusok és irodisták is. A különböző munkakörökre pályázóknak itt nem csupán szakmai és egészségügyi feltételeknek kell megfelelniük, alkalmazás előtt ugyanis minden jelentkezőt szigorúan ellenőriz a rendőrség. A dolgozók folyamatosan részt vesznek továbbképzéseken és nukleáris baleseteket szimuláló gyakorlatokon.

Emellett szúrópróbaszerűen ellenőrzik, munkaidőben állnak-e alkohol vagy kábítószer hatása alatt. Az alkoholrostán minden évben fennakad egy-két személy, őket korábban azonnal elbocsátották. Néhány éve azonban változtattak a rendszeren, első esetnél jelentős pénzbüntetést szabnak ki, másodiknál pedig már nincs bocsánat, megszűnik a munkaviszony. A létesítmény egyes részlegei között óriási a távolság, ezért a dolgozók zöme babettán és kerékpáron jut el egyik helyről a másikra.

Az óriási gépházban működik a négy blokk, amely az ország energiatermelésének 40 százalékát adja. Fotók: Tésik Attila

A paksi atomerőmű az ország egyik legszigorúbban őrzött létesítménye. Területét kék kerítés határolja, ezen belül pedig van még egy sárga, amely az úgynevezett fokozottan ellenőrzött részt öleli körül. Itt található az a 147 ezer 900 négyzetméteres gépház, amelyben a négy blokk működik. Az erőmű üzemi területét kamerák és mozgásérzékelők tucatjai figyelik, a különböző zónákba bejutni pedig csak fémdetektoros kapukkal felszerelt ellenőrző pontokon lehet. A turbinacsarnok felé sétálva megtudtuk, a Paksi Atomerőmű Vállalat 1976-ban alakult meg, és 1992 óta részvénytársaságként működik. Az első erőművi blokkot 1982. december 28-án kapcsolták rá az országos villamosenergia-hálózatra, amelyet 1987-ig még további három orosz tervezésű, nyomott vizes rendszerű blokk követett.

42 tonna urán-dioxid reaktoronként

Az erőmű villamos összteljesítménye közel 2000 megawatt, amellyel az ország villamosenergia-termelésének közel 40 százalékát biztosítja. Az atomerőmű fűtőanyaga enyhén dúsított urán-dioxid, amelyből minden reaktorban 42 tonnát találunk. Nyolc gramm urán-dioxid különben egy magyar család éves villamosenergia-szükségletét biztosítja. A blokkok évente egyszer karbantartás miatt egy hónapra leállnak, ilyenkor a fűtőelemek egyharmadát kicserélik, ezek később újra feldolgozhatók. Az erőműben évente 200 tonna hulladék keletkezik, ebből 1-2 köbméter csupán a nagy aktivitású. A kis- és közepes sugárzó anyagokat – többek között védőruhákat, szerszámokat – a Bátaapátiban létesült Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolóba szállítják.

A szakembereknek számtalan berendezésre kell felügyelniük

A percenként 3000-es fordulatszámmal működő turbinák óriási zajjal dolgoznak, ezért a munkásoknak füldugót kell használniuk. Minden blokknak van egy-egy vezérlője, ide csak a kiválasztottak léphetnek be, ahogy a reaktorterembe is. A speciális számítógépekkel és műszerekkel felszerelt irányító helyiségekben egyszerre 5 szakember dolgozik. A reaktorok egyenként 502-505 MW áramot termelnek, a teljesítményt folyamatosan egy digitális kijelző mutatja. Az atomerőmű környékén a sugárzás mértéke soha nem haladja meg a megengedett határértéket, a földrengésbiztos négy kémény pedig füst helyett szűrt levegőt bocsát ki. A létesítmény vezetői külön balesetelhárítási szervezetet hoztak létre, amely minden eshetőségre felkészült. Pakson a legsúlyosabb üzemzavar 2003-ban a kettes blokk reaktorcsarnokában történt, amely a blokk egy éves leállásával járt. Idén pedig emberi mulasztás okozott kisebb gondot.

Mobiltelefon vészhelyzetre

Volent Gábor elmondta, egy esetleges nukleáris katasztrófa esetén a mentési feladatokat földalatti betonbunkerből irányítanák. Ennek a központnak van egy mása az 5 kilométerre fekvő Pakson is. Harminc kilométeres körzetben pedig minden polgármester kapott egy mobiltelefont, baj esetén ezen értesítenék őket. A dolgozók menekülési útvonalon, levegőszűrő maszkot viselve hagynák el az erőművet. A távolabbi településeken élőknek az adott megye katasztrófavédelmi igazgatóságának emberei segítenének.

Katasztrófa esetén a dolgozók levegőszűrő maszkot viselve hagynák el az erőművet

A paksi atomerőműbe évente 35-40 ezer látogató érkezik, aki állandó, ingyenes kiállításon ismerkedhet meg az atomenergiával. A 16. életévüket betöltöttek pedig idegenvezető kíséretében végigjárhatják az üzemi terület legérdekesebb részlegeit.

Paksi vizit

A Csongrád megyei védelmi bizottság a közeljövőben tárgyalja a felülvizsgált nukleárisbaleset-elhárítási tervet, amelynek jóváhagyása előtt a bizottság tagjai – a paksi atomerőműben tett látogatásnak köszönhetően – hasznos tapasztalatokat szereztek az erőmű működéséről és biztonsági rendszeréről.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nagy lábon él a Király: 48-49-es cipőt kell Kornélnak

Szeged - Nem a Photoshop műve, amit a képen látnak: a szegedi Király Kornélnak valóban hatalmas lába van. Tovább olvasom