Délmagyar logó

2017. 10. 17. kedd - Hedvig 9°C | 24°C Még több cikk.

Párizsig stoppal: hippitanya és pitypangnasi

Budapest–Liege–Párizs és Barcelona – a szegedi Sánta Csaba élete eddigi legnagyobb kalandjának helyszínei. Stoppal indult Pestről, belga hippitanyán kötött ki, mielőtt megérkezett barátjához Párizsba. A művészetek egyik fellegvárának számító fővárosban a pezsgő éjszakai élettel ismerkedett.
Vegyél fel normális öltözéket, és legyél megborotválkozva! Ne úgy nézz ki, mint egy sittes! Legyen az embereknek gusztusuk felvenni téged. Stoppos mellett nem próbálkozunk! Várd meg, amíg felveszik, vagy keress másik helyet! – ehhez hasonló tanácsokkal lát el a neten a „stoppos etikett". Na igen, az is alapszabály, hogy annyit pakolj, amivel még tudsz szaladni – de ezt a tanácsot már barátjától, Tamástól kapta Sánta Csaba, aki kiállt stoppolni az M1-es és M7-es autópálya kivezetőjéhez, Kelenföldön, hogy így jusson el Párizsba, a már említett baráthoz. Egy áprilisi csütörtökön rögtönzött ötlet volt ez, hiszen bár az ilyesfajta utazás a 29 éves Csaba bakancslistáján régóta szerepelt, mégsem gondolta, hogy lesz egyben két hét szabadsága.

Parkolóban aludt a hippikkel

– Kiszolgáltatott érzés, amikor fogod a táblát a kezedben, rajta az úti célod – nekem Linz volt –, és várod, hogy felvegyenek. A melletted elsuhanó autósok a szemedbe néznek, méregetnek. Olyan, mintha egy színpadon állnál, és mindenki téged figyelne. Mások ijesztgettek: „Elrabolnak, eladják a vesédet!" Én ezektől nem féltem, attól viszont igen, hogy nem vesznek fel, haza kell jönnöm, és mindenkinek beszámolni: nem sikerült. Mindössze néhány perc, időm sem volt többet agyalni, megállt mellettem egy legalább húszéves Volkswagen kisbusz. Letekerte az ablakot egy kiscsaj, és felajánlotta, hogy elvisznek. Nem lehet ekkora szerencsém – gondoltam – avat be Csaba, aki életében először stoppolt, és egy belga hippikkel – két fiatal, egy idősebb nővel, illetve egy negyvenes férfival – teli busz állt meg neki. Amatőr zenészek voltak, Romániában vettek órákat egy zenetanártól. Csaba már tíz órája utazott együtt az idegenekkel, amikor Németországban rájuk esteledett, és megálltak egy parkolóban aludni.

Csaba ötnapos párizsi túrája rögtönzött ötlet volt.  Fotók: Kancsár Tamás
Csaba ötnapos párizsi túrája rögtönzött ötlet volt. Fotók: Kancsár Tamás

Csaba biofarmon töltötte az éjszakát

– Másnap Frankfurtnál átadták a kormányt, nagyon élveztem a fílinget. A volánnál ülve jogot kaptam, hogy én tegyek fel zenét. Este hét óra körül értünk Liegbe, úgy volt, hogy itt tesznek ki. Viszont ha nem találok fuvart, az estét egy út menti parkolóban kellett volna töltenem, ezért felajánlották, hogy a várostól nagyjából 10 kilométerre
lévő kis faluban, Rotheux-Rimiere-ben található farmjukon tölthetem az éjszakát. Mikor megérkeztünk, az itt élő hippicsoport kedvesen fogadott, még egy saját lakókocsit is kaptam, lavórban mosakodtam. Tulajdonképpen egy biofarmon láttak vendégül: nem használnak vegyszert, biodinamikus gazdálkodást folytatnak. Az állattenyésztés és a növénytermesztés minden lépése egymásra épül. Főleg fiatalok, gyerekek élnek itt lakókocsikban, házrészeken osztoznak, de olyan családot is láttam, amely igazi jurtában lakott. Fannynak – ő az egyik útitársam volt, csakúgy, mint a barátja, Gwen – cirkuszi lakókocsija van, korábban ugyanis trapéztáncosként járta a világot. Este a lakókocsi tövében söröztünk, beszélgettünk, türelmesen kivárták, amíg angolul kifejtettem a gondolataimat. Másnap reggel kávéval és saját sütésű – nagyobb zsemle méretű, igencsak tömör – kenyérrel kínáltak, amelyre az általuk termelt gyümölcsből készült lekvárt tettem. Van egy becsületkasszájuk a konyhában, ha akarsz, beteszel pénzt, de az sem baj, ha nem.


Kamionos kiruccanás

A délutáni közös pitypangszedés már tényleg hippis foglalatosság volt! – jegyzi meg Csaba, majd folytatja: – Leáztatják a virágot, feldúsítják cukorral, és másnapra egy masszát kapnak, amit édességként fogyasztanak. Végül olyan jól sikerült a nap, hogy rábeszéltek, maradjak még estére, több vendégszínész érkezett a tanyára, a pajtában interaktív előadást tartottak. Másnap reggel a kisboltjukban (képünkön) vásároltam abból a bizonyos „tünde" kenyérből, és Fanny kivitt a Liege melletti autópályához, ahol a pihenőben a kamionos haveromat, Gergőt vártam. Spanyolországban dolgozik, és Európa-szerte fuvarozik. Kiderült, hogy teljesen véletlenül Liege környékén jár, és el tud vinni Párizsig, még soha nem ültem kamionon.

Marlene Dietrichhel találkozott Párizsban

Piros neonfényekkel megvilágított, egy cseppet horrorisztikus hostelban, kétes ágyszomszédokkal kezdődött Csaba ötnapos párizsi túrája, és Szajna-parti sétával, francia borral és sajttal folytatódott.

– Voltam már Párizsban, láttam a Louvre-t, a Notre-Dame-ot és az Eiffel-tornyot, de most Tomi a város olyan részeibe kalauzolt, a párizsi esték azon kuriózumait mutatta meg nekem, amelyet csak egy bennfentes tud. Elvitt egy sanzonestre egy 1930-ban épült klubba, a Le Balajóba. Párizsban élő operaénekes rokona, Klára ezen az estén Marlene Dietrich bőrébe bújt, és Jean Gabinnal folytatott szerelmi viszonyát idézte meg – fejezi be utazásának történetét Csaba. Ahelyett, hogy a tervezett módon hazarepült volna, rögtönzött, mert olcsó volt a repülőjegy, és Budapest előtt még Barcelonába is „elugrott" három napra, majd megmászta a Mount Tibidabót – de ez már egy másik történet.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

25 éves a tinitelefon

Telefonos lelkisegély-szolgálatként indult, ma már azonban jóval szélesebb tevékenységi körrel rendelkezik a Szegedi Tini-Telefon Lelkisegélyszolgálat Egyesület. Tovább olvasom