Délmagyar logó

2017. 11. 23. csütörtök - Kelemen, Klementina 3°C | 13°C Még több cikk.

Profilváltáson gondolkodnak a kis gazdaságok

Szeged - Akad olyan szarvasmarhatartó gazdaság Csongrád megyében, amelyik azt fontolgatja, hosszú távon érdemes lesz profilt váltania. A tejkvóta jövő tavaszi megszüntetése után tovább csökkenhetnek a felvásárlási árak.
Az Európai Unió Mezőgazdasági és Halászati Tanácsának ülésén 12 állam kezdeményezte, hogy ne kelljen a kvótatúllépésük miatt az összességében mintegy 180 milliárd forintnyi illetéket megfizetniük. Ha a javaslatot elfogadták volna, a magyar tejtermelők már a kvótarendszer megszüntetése előtt versenyhátrányba kerültek volna több uniós tagállam tejtermelőivel szemben. Mint ismeretes, a tejkvóta 2015. március 31-én szűnik meg.

– Kicsi cég vagyunk, de így is érint bennünket a tejkvóta megszüntetése – mondta Ribárszki István, az eperjesi Agro-Gárda Zrt. elnök-igazgatója. A cég 132 szarvasmarhát tart, éves szinten 365 ezer liter tejet termelnek.

– Értékesítési gondunk ugyan nincs, de már érezzük a tejkvóta kivezetésének előszelét. Az olcsó szlovák tej is rontja a piaci pozíciónkat. Jelenleg literenként 103 forint 50 fillér a tej felvásárlási ára. Ez nem éri el az önköltséget. Ha megszűnik a kvóta, valószínűleg tovább csökken az ár. Éppen ezért el kell gondolkoznunk, hogyan tovább. Hosszú távon lehet, hogy profilt kell váltanunk, és a tejtermelésről áttérni a húsmarha tartására – fogalmazott Ribárszki István.

A Nagymágocsi Farmer Kft. jelenleg 92-93 százalékban használja ki a saját kvótakeretét.

– Ezen szeretnénk javítani, többek között a technológia feszesebb betartásával, illetve tovább javítjuk a takarmány minőségét is – mondta a 600 tehenet tartó cég ügyvezetője, Horváth Gyula.

– Nem örülünk a kvóta kivezetésének. Az uniós vetélytársaink már most 4-6 százalékkal növelték a tejtermelésüket. Még szerencse, hogy az Unió nem járult hozzá a kvótatúllépés esetén fizetendő illeték eltörléséhez, mert akkor nagy bajban lennénk. Egyebek között az íreknek, angoloknak, franciáknak, hollandoknak más a támogatási rendszerük, a cégek tőkeerősek, igen fejlett technológiai rendszerrel rendelkeznek, s alacsonyabbak a tartási költségeik is. Csak egy példát említek, míg nekünk, magyar gazdáknak meg kell termelnünk a takarmány jelentős részét, addig ők kiviszik a legelőre az állatokat. Mindezek miatt alacsonyabb áron is megéri nekik értékesíteni a tejet – nyilatkozta Horváth Gyula.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ötszáz éve égették meg Dózsa Györgyöt

Abban a pillanatban született meg a legendák Dózsa Györgye, amikor 1514 júliusában a székely vezér kiszenvedett. Tovább olvasom