Délmagyar logó

2017. 11. 24. péntek - Emma 4°C | 11°C Még több cikk.

Rókus: a romtanyákon át a béke szigetéig

Szeged - Öreg-Rókust lehetett szeretni, de nem lehetett vele dicsekedni – egészen az utolsó két évtizedben lezajlott nagy arculatváltásig. Városrészek fóruma című sorozatunkban ezúttal a rókusi választókerület történetéről olvashatnak.
Amikor ma Rókus történetét foglaljuk össze, arról az Öreg-Rókusról beszélünk, amely – Szegedről kifelé haladva – a Kossuth Lajos sugárút jobb oldalán fekszik, és amely a városrész magjának számít. Határai a Jakab Lajos utca, a Franciahögy lakópark „garázssoron" belül eső része és a Rókusi körút város felőli területe. Óreg-Rókus ma Szeged egyik legszebb, mintegy 5000 ember lakta, akár kertvárosinak is nevezhető övezete, de nem mindig volt ez így: a második világháborúig a legszegényebbek éltek itt.

Rókus több kisebb városrészből létesült – olvasható a történetéről írt összefoglalókban. Lakói céhen kívüli mesteremberek, napszámosok, kukoricatermelők, disznóhizlalók, juhvágók és szappanfőzők voltak. (Csak 1880-ban hoztak olyan intézkedést, amely megtiltotta az 5-nél több sertés tartását.) Az 1750–1790 közötti iratokban Kukoricaváros néven is emlegették, a sok sertéshizlaló akol mellett közvetlenül ott voltak a kukoricaföldek is. A rókusiakat tréfásan kukoricapolgárnak, kukoricagyereknek is hívták – erről Péter László írt Szeged utcanevei című könyvében.

Régebbi és újabb oktatási intézmény is található a városrészben: a Rókusi iskolát (fent) 1930-ban avatták fel, a piarista gimnáziumot több mint hat évtizeddel később. Fotók: Schmidt Andrea
A Rókusi iskolát 1930-ban avatták fel.
Fotók: Schmidt Andrea

Az 1950-es és 60-as évektől kisebb arculatváltáson ment át a városrész: a hagyományos, földszintes beépítésű, falusias paraszt-, polgárházak egy részét bontani kezdték, többszintes lakóépületeket emeltek a helyükre. Az Eszperantó utcában szakszervezeti székházat avattak – ma irodák, számítástechnikai cégek bérlik. Mindezek ellenére Öreg-Rókus a szocializmus évtizedeiben is a szegényebbek városrészének maradt meg.

1990 után az újonnan megválasztott önkormányzatnak már komoly problémákkal kellett megküzdenie: a rókusi romtanyák a bűnözés melegágyának számítottak, a környéken élők önvédelmi csoportokat alakítottak, a Délmagyarország beszámolói szerint attól lehetett tartani, hogy összetűzés robban ki az „őslakosok" és a városrészbe az ország minden tájáról, de még a határon túlról is beszivárgó önkényes lakásfoglalók között. Éjjel-nappal rendőrök járták az utcákat, a lepusztult rókusi temető romjai között tábortüzeket gyújtottak.

Régebbi és újabb oktatási intézmény is található a városrészben: a Rókusi iskolát (fent) 1930-ban avatták fel, a piarista gimnáziumot több mint hat évtizeddel később. Fotók: Schmidt Andrea
A piarista gimnázium már az új szeleké

Lapunk tudósított először arról, hogy a 90-es évek végén elkezdődött a romos házak felmérése, majd 2000-ben bontani kezdték a legrosszabb állagú épületeket. Egyetlen esztendő alatt 10 romos épület tűnt el, majd sorra a többi. Lassan, lépésről lépésre újították fel az utcákat, járdák, csatornaelvezető árkok épültek. Legvégül leaszfaltozták a nagykörútra csatlakozó utolsó sáros utcát, az Ősz utcát is. De hogy hány új társasház épült az utolsó évtizedben a Francia, a Hétvezér, az Árvíz, az Öthalom utcában, annak feltérképezésével még adósok a krónikások.

Milyen jellegzetes épületekről ismert ez a választókerület? Az 1833-ban felszentelt Szent Rókus-templom – noha a térkép szerint egy másik választókerületé – Öreg-Rókus leghíresebb műemléke. A Rókusi iskolát 1930. október 25-én Horthy Miklós kormányzó és Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter, egyúttal Szeged országgyűlési képviselője avatta fel mint az alföldi népiskola-építő program 5000. létesítményét. A rendszerváltás után, a 90-es években épült fel a Bálint Sándor utcában a Dugonics András Piarista Gimnázium és annak temploma. Munkahelyeket is ad a városrész: a Tavasz utcában található a Szegedi SZEFO Zrt. székhelye és üzeme.

Online interjú Kalmár Ferenccel
Városrészek fóruma sorozatunkban október 31-én, szerdán 10 órától Kalmár Ferencet, Rókus önkormányzati képviselőjét faggatjuk. Várjuk kérdéseiket a szerkesztoseg@delmagyar.hu e-mail címen, ügyfélszolgálatunkon (Gutenberg u. 5.), a Sajtóházban (Szabadkai út 20.) vagy postán (6740 Szeged, Pf. 153).

Olvasóink írták

  • 3. geza 2012. október 29. 11:39
    „A Hunyadi téren melletti utcában is a béke szigete van..Szorgalmas lakók gondozzák a pázsitot a ház előtt”
  • 2. csonakos 2012. október 27. 20:20
    „Vízjárta és alacsony fekvésű a városnak ez a része. 1738-ban pestisjárvány szedi áldozatait a városban. A járványtól való szabadulás emlékére 1739-ben fogadalomból kápolnát építenek szent Rókus tiszteletére. 1805-ben alapítják meg itt a plébániát. 1829-ben leteszik az új templom alapkövét és 1833-ban szentelik fel. Az árvíz nagyon megrongálja. A mai templom 1905-1909 között épül, neogótikus stílusban.
    Legalább ennyit a hitelesség kedvéért!”
  • 1. TELSTAR 2012. október 27. 15:58
    „Marhaságot tetszettek írni: a régi Rókusi templomot valóban 1833-ban szentelték fel, de 1905-ben megroggyant és lebontották. Helyére épült az új, amit 1909-ben adtak át.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Akár lejárt üdülési csekkért is kapható Dóm téri belépő

Most, hogy az „ücs" kivonul a cafeteriapiacról, érdemes az utolsó pillanatban is élni ezzel az opcióval, hogy ne a pénztárcánk érezze meg a kultúra iránti vágyunkat. Tovább olvasom