Délmagyar logó

2017. 12. 16. szombat - Etelka, Aletta 1°C | 11°C Még több cikk.

Rossz tanuló diákvezető?

Tanulmányi ügynek tartja az érintett tanszékvezető, illetve dékán – magánügynek, illetve a hallgatók képviselője elleni támadásnak fogja fel a diák-önkormányzati vezető. A hallgatói önkormányzatok országos testületében Szegedet egyetlenként képviselő, illetve a szegedi EHÖK-elnöki posztra esélyes Török Márk bölcsészkari elbocsátását jóváhagyta az SZTE illetékes testülete.
A hallgatók sokszoros képviselője, Török Márk nem teljesítette háromszor fölvett három kurzus követelményeit. Fotó: Karnok Csaba
A hallgatói önkormányzat (HÖK) volt szegedi bölcsészkari vezetője, Török Márk elbocsátását már az egyetem tanulmányi ügyekkel foglalkozó testülete is jóváhagyta. A diák ugyanis kimerítette az összes méltányossági lehetőséget, miközben nem „pipálta ki" több alapozó kurzushoz tartozó tanulmányi kötelezettségeit.

Közben Török Márk képviseli a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szenátusában a bölcsészettudományi kar (BTK) diákságát, illetve egyetlenként jeleníti meg a Tisza-parti felsőoktatási intézmény harmincezer fős tanulói seregének érdekeit a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) testületében. Sőt: az SZTE egyetemi hallgatói önkormányzata (EHÖK) elnökének februárban esedékes választásakor nevét a posztra elsőszámú esélyesként emlegetik. Ezért merül föl a kérdés: a közéleti szerepvállalás mentesít-e a tanulmányi kötelezettség, illetve a vizsgaszabályzatban foglalt előírások teljesítése alól?

– Az érvényes tanulmányi szabályzat szerint egy kurzus legfeljebb háromszor vehető fel, s ha a diák nem képes teljesíteni a követelményeket, el kell bocsátani a karról – ismerteti a helyi jogszabályt Almási Tibor dékán. – A történésznek készülő Török Márk azonban háromszor vett föl három olyan alapozó kurzust, melynek követelményeit egyszer sem teljesítette: a segédtudományok alapjai című tárgyból nem kollokvált, illetve a forrástani ismeretek és a latin középhaladó szemináriumon nem szerzett gyakorlati jegyet. Ennek előzményeként nem látogatta az órákat, nem jelent meg a vizsgákon.

Elnökök

A helyzet értékelésére nem vállalkozott az SZTE EHÖK leköszönő elnöke, Telegdy Gergely. Kérdésünkre válaszolva annyit elárult: szerinte az EHÖK-elnöknek jó kapcsolatteremtő képességgel, illetve kellő tapasztalattal kell rendelkeznie a diák-érdekvédelmi munkában. A szervezet SZTE-REO lapjában azt nyilatkozta, hogy „azon hallgatókat, akik tényleg tanulni jönnek hozzánk, és szeretnének jó eredményeket elérni, azokat az új szabályozás ebben igyekszik segíteni".

A helyzet megítélését nehezíti az új felsőoktatási törvény, mely szerint az elbocsátási helyzet kialakulása előtt két ízben figyelmeztetni kell a hallgatót a hiányok pótlására, illetve a jogkövetkezményekre. Ám e szabály szeptember 1-jétől él, Török Márk mulasztásai viszont az ezt megelőző időszakhoz tartoznak. Akkor viszont, mintegy „figyelmeztetésül" kétszer méltányosságból már mentesítette az elbocsátás alól a bölcsészkari dékán. Ennek számát az egyenlő elbánás elve értelmében HÖK-vezetővel kapcsolatosan sem lehetséges növelni.
– Párhuzamos képzésben bölcsészként harmad-, de passzív féléves, jogászként másodéves vagyok. Történészhallgatóként a szükséges 240 kreditből eddig 150-et teljesítettem. Terveim szerint másfél év múlva történész-, 3-4 esztendő múltán pedig jogi diplomával jelentkezem a munkaerőpiacon – jellemzi helyzetét Török Márk. – Tanulmányi előmenetelem alakulását magánügynek tekintem: nem vagyok „rosszabb tanuló" az átlagnál. Az viszont kétségtelen: a HÖK-beli munka sok energiát igényel. Én a háromezer bölcsészhallgató bizalmából végzem munkámat, a hallgatók döntésén múlik további érdekvédő tevékenységem is.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Most a betegek szavaztak

A pécsi egyetem orvosi karának aneszteziológiai és intenzív terápiás intézete lett az év kórháza a… Tovább olvasom