Délmagyar logó

2017. 12. 11. hétfő - Árpád -1°C | 11°C Még több cikk.

Stahel-Számvald Gyula, Lincoln szegedi hőse

A szegedi Palánkban született, a washingtoni Arlington Nemzeti Temetőben nyugszik. Az 1848-49-es szabadságharc főhadnagya, az 1850-es évek magyar könyvkiadásának ismert alakja, az amerikai polgárháború tábornoki rangot szerzett hőse.
Stahel-Számvald Gyula Lincoln seregének egyenruhájában. Forrás:
Stahel-Számvald Gyula Lincoln seregének egyenruhájában. Forrás: Library of Congress's Prints and Photographs division.
Nincs szobra, nincs utca elnevezve róla Szegeden. Emlékét Magyarországon leginkább egy neki címzett Petőfi-vers, és régi könyvek őrzik. Julius Stahel néven többen ismerik a világon, mint Számvald Gyulaként.

Számvald Gyula 1827. november 5-én Számvald András királyi számvevőtiszt és Nagy Borbála szegedi lakos gyermekeként született Szegeden. Születését a szegedi belvárosi plébánián jegyezték be, így a család valószínűleg a Palánk városrészben lakott. (Születési évszámát számos forrás tévesen, 1825-re adja meg, ezt azonban a kutatás már tisztázta.)

A szegedi piarista gimnáziumban végzett 2 szemesztert az 1837/38-as tanévben, majd Pesten tanult tovább, ahová édesanyja halála és apja újranősülése után a család költözött. 1846-ban a kor legismertebb könyvkiadója, Emich Gusztáv mellett Pesten könyvkereskedéssel kezdett foglalkozni. Eközben megismerkedett Petőfi Sándorral is, aki tréfás verset ajánlott neki 1848. januárjában, Egy könyvárus emlékkönyvébe címmel.

1848-ban már a forradalomban a márciusi ifjak közé tartozott, ahol bizottmányi szerepet is vállalt. Az év őszén beállt a honvédseregbe, Guyon Richárd hadtestparancsnokságán kapott helyet. 1849. február 5-én a felvidéki Branyiszkói-hágónál vívott csatában mint közlegény meg is sebesült, amiért kitüntetést és főhadnagyi rangot szerzett.

Petőfi Sándor
EGY KÖNYVÁRUS EMLÉKKÖNYVÉBE

Az életcél boldogság, de elébb
Fáradni kell, hogy ezt a célt elérd,
Ugy ingyen ahhoz senki sem jut el,
Ahhoz nagyon sok mindenféle kell:
A becsülettől soha el ne térj
Sem indulatból, sem pedig dijért,
Szeresd hiven felebarátidat,
Ne vond föl közted s más közt a hidat,
A hon nevét, a drága szent hazát
Szivednek legtisztább helyére zárd,
S imádd az istent, s mindenekfelett
Áruld erősen költeményimet.

Pest, 1848. január
A szabadságharc bukása után egy évre német emigrációba ment, majd Emich közbenjárására hazajöhetett, és a könyvkiadó társa lett a vállalkozásban. Korabeli lapok (Hölgyfutár, Budapesti Viszhang [sic!]) kiadása mellett olyan szerzőkkel volt kapcsolata, mint Jókai Mór, Csengery Antal, Kemény Zsigmond, és ő volt az, aki a fiatal Vajda János első könyveit kiadta.

Az 1850-es évek pesti polgár elitjéhez tartozott, amikor 1856-ben váratlanul csődbe ment és elszökött Pestről. Szökése tisztázatlan, rendőrségi ügy lett, aminek kapcsán hamis váltókat is emlegettek, de van aki szerint felesége fiatalon, gyermekágyban meghalt, és ez is indította arra, hogy kivándoroljon.

Julius H. Stahel néven kezdett új életet. Előbb Berlinben, Londonban, majd 1859-ben New Yorkban lett újságíró.

Az Egyesült Államokba érkezése után röviddel kitört az amerikai polgárháború. Lincoln felhívására Ludwig Blenker német ezredessel együtt kezdett a 8. New York-i gyalogezred szervezésébe alezredesi rangban. Az ezred részt vett az 1861-es első Bull Run-i csatában, ahol az északiak vereséget szenvedtek, de Stahel-Számvald katonái tartóztatták fel az előrenyomuló déli lovasságot. Ha ez nem sikerül, a déli csapatok nemcsak üldözőbe vehették volna az unionistákat, hanem Washingtont is elfoglalhatták volna.

Stahel-Számvald Gyula Ludwig Blenkerrel szervezett 8. New York-i gyalogezred tisztjei között. Forrás: Fold3.com
Stahel-Számvald Gyula a Ludwig Blenkerrel szervezett 8. New York-i gyalogezred tisztjei között. Forrás: Fold3.com

A haditett jelentőségével Abraham Lincoln is tisztában volt, még azon az őszön dandártábornokká nevezte ki a magyar könyvkiadót. Stahel-Számvald 1863-ban a Cross Keys-i ütközetben (ezután vezérőrnagy lett), majd 1864-ben a piedmonti ütközetben tüntette ki magát.

A Vasváry-hírlevél

Vasváry Ödön, Szegedről elszármazott amerikai lelkész 1972-ben a Somogyi-könyvtárra hagyományozta több évtizedes kutatómunkával összegyűjtött lapkivágat-, könyv- és képgyűjteményét, amelyhez 1994-ben a washingtoni kongresszusi könyvtár egy amerikai magyar életrajzgyűjteményt adományozott a szegedi könyvtárnak. A gyűjteményből a Somogyi-könyvtár a Vasváry Collection Newsletter hírlevélben ad ki feldolgozott cikkeket. E gyűjtemény az amerikai magyar élettörténetek egyik legfontosabb forrása.
Piedmontnál meg is sebesült, bal karját roncsolta szét egy golyó. Vasváry Ödön így ír az esetről: „Stahel az ütközetben súlyosan megsebesült, de sebeit bekötöztetve, rögtön visszament a harcba s ujabb rohamra vezette lovasait. A győzelem azért volt fontos, mert ha az északiak elvesztik a csatát, a déliek előtt az egész Shenandoah völgy nyitva állt volna Pennsylvania és Maryland felé s igy maga a főváros is komoly veszedelembe került volna." Vasváry Ödön: Lincoln magyar hősei (1939, kétnyelvű)

Lincoln elnök a háború fordulópontjának számító csata után, a gettysburgi csatatéren elmondott híres beszédére készülve Stahel-Számvald Gyulát bízta meg a főtisztekből álló díszkíséret vezetésével.

Stahel-Számvald Gyula halálhíre a New York Timesban
Stahel-Számvald Gyula halálhíre a New York Timesban (az életkor a születési dátum miatt téves). Forrás: Somogyi-könyvtár, Szeged.
Piedmonti hősiességéért 1893-ban megkapta a legmagasabb amerikai katonai kitüntetést, a Medal of Honor-t is.

A háború után amerikai japán konzul, kínai főkonzul volt, majd csatornahajózási vállalatot igazgatott, amerikai bányászati kutatások szövetségi felügyelője volt, és végül egy New York-i életbiztosítási társaság vezető tisztviselőjeként vonult nyugalomba.

New Yorkban, 1912. december 4-én, 85 évesen halt meg szívrohamban. Washingtoni gyászszertartása után az Arlington National Cemetery-ben  temették el, ahol gránitoszlop őrzi emlékét. Temetésére Wilson elnök is koszorút küldött.

Az Egyesült Államokban is él emléke.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Építőmester a rakoncátlan szabadságban

Világító embertípus – írta Móra Ferenc Kováts István szegedi építőmesterről, mert nem tolakodott előre a közéletben, bár megtehette volna. Tovább olvasom