Délmagyar logó

2017. 04. 24. hétfő - György 3°C | 15°C Még több cikk.

Stephen King is felvette a magyar stoppost

Szeged - Parkban nem szabad aludni, a mosómedve csak akkor közelít, ha veszett, a csörgőkígyó szeret a sivatagban az ember hálózsákjába bújni – ezt is megtanulta a szegedi Kocsik András, aki 21 évesen stoppal járta be az Amerikai Egyesült Államokat. Kalandjairól könyvet írt, a kéziratnak most kiadót keres.

Sávok és csillagok között a tervezett címe a szegedi kötődésű Kocsik András egyelőre kéziratban létező könyvének. Az írás sztorigyűjtemény, azokról a kalandokról, amelyek amerikai útjai során estek meg vele. 1993-ban, 21 évesen stoppal járta be először az államokat. Szállásért nem akart és nem is nagyon tudott volna fizetni, ezért sokszor aludt a szabad ég alatt. A ma már kétgyerekes világutazó apuka a kezdetekről mesélt.

– Alváshoz olyan helyet kellett keresni, ahol se rendőr, se állat, se hobó nem talál meg. Erős önbizalmat adott, mert nap mint nap meg kellett küzdeni az életért. Semmi sem volt biztos – tapasztalta az erdélyi származású fiatalember, aki három évvel korábban még abban sem volt biztos, hogy valaha eljut külföldre. 90-ben aztán Magyarországra költözött, 3 év múlva pedig már New Yorkban állt a JFK reptéren – éjfélkor, egyedül, 50 dollárral és a ténnyel: a hátizsákja Londonban maradt. A nehéz kezdetre lehangoló folytatás következett: egy kvéker táborban dolgozott – a filmélményeken alapuló várakozással ellentétben nem szuper faház, hanem „csak erdő, erdő és erdő" várta. Végül nagyon jól érezte magát. Ott tanult meg mindent, amire később az utazásai során szükség volt, a legalapvetőbb túrázási szabályokat, hogyan kell tüzet gyújtani, fát vágni, hogyan érdemes felöltözni.

Kocsik András a sziklamászást is kipróbálta. A kvékerektől tanulta a túlélés legalapvetőbb szabályait.Fotó: DM/DV
Kocsik András a sziklamászást is kipróbálta. A kvékerektől tanulta a túlélés legalapvetőbb szabályait. Fotó: DM/DV

Amikor véget ért a tábor, barátnőjéhez indult a keleti partról a nyugati partra. Választhatott: vagy három napon át buszozik, vagy stoppol. Nem sietett. Pedig a stoppolást egyáltalán nem ajánlották neki, mert a 70-es évek óta nem szokás, és néhány államban tilos is.

– Úgy mentem végig Amerikán, hogy 15 hónap alatt egy stoppossal sem találkoztam. Aki felvett, az vagy régi hippi volt, vagy fiatal hippi, esetleg vallási fanatikus. Nagyon segítőkészek, volt, aki 200 kilométeres kitérőt tett a kedvemért.

A sivatagban éjszaka a csörgőkígyó jelentett veszélyt. Fotó: DM/DV
A sivatagban éjszaka a csörgőkígyó jelentett veszélyt.
Fotó: DM/DV

András egyszer Stephen King autójában is utazott.

– Nem ismertem meg, csak a sugárzó intelligenciája tűnt fel. Nem sokat beszélt, inkább kérdezett. Egy könyvesbolt plakátján láttam a fényképét, akkor jöttem rá, hogy ő vett fel.

Itthon nem változott semmi

– Később a Kárpátokban sokat jártam egyedül. De soha nem mertem volna megtenni, ha előtte nincs ez az utazás. Amikor úton vagy, sok információ, élmény ér, kitágul a tudat. Otthon mindent tudsz, ismersz. 15 hónap alatt mintha több életet leéltem volna. Aztán hazajöttem, és láttam, hogy itthon nem változott semmi.

Chicago előtt egy fekete Lincolnba ült be – egy keresztapa külsejű férfi mellé. Micsoda pech, itt fognak kinyírni – gondolta, de ahelyett, hogy bántották volna, egyik útitársa magyarul szólt hozzá: „szeretlek". Kiderült, a férfi az öbölháborúban megsebesült, a kórházban pedig egy magyar származású ápolónő gondozta, akivel egymásba szerettek.

Fegyver ekkor nem került elő, de főleg a pick upokban (nyitott kisteherautó – a szerk.) nem volt ritka, hogy puskákat is tartottak, mert „soha nem lehet tudni, mit kell lelőni".

A gyerekeidet engednéd stoppolni Amerikában? – érdeklődtem. – Persze. De csak ha együtt mennek – válaszolta András, aki másodjára autóval járta be az országot. Jogosítványa nem volt, de ez számára nem okozott gondot, mert mindenkinek van, ezért a rendőrök nem is feltételezik, hogy akad, aki engedély nélkül vezet. És szükség esetén a magyar diákigazolványt is elfogadták jogsi helyett.

Nem a cica jön

Parkban nem szabad aludni. Nem biztos, hogy lesz bajod, de nagyobb az esély, mert minden furcsa szerzet ott gyűlik össze – többek között ezt tanulta meg András, akinek éjszakánként az állatoktól is biztonságos helyet kellett választania. Amerikában nem a cica jön éjszaka – jegyezte meg –, mosómedvétől, csörgőkígyótól lehetett tartani. Előbbi „csak" akkor veszélyes, ha veszett, az utóbbival meg az a baj, hogy szeret meleg helyre húzódni éjszaka. Az éjjel hideg sivatagban pedig az emberi test vonzó hőforrás.

Olvasóink írták

22 hozzászólás
12
  • 22. kok 2010. június 10. 22:33
    „Ők is Szegedről indultak körbegyalogolni a Földet:
    http://worldwalk-peacetour.blogspot.com/”
  • 21. Lolita 2010. június 10. 19:42
    „Valóban érdekes és izgalmas történet... 1 hátizsákkal bejárni Amerikát, túlélni a vadont mint Bear Grylls és még Stephen King is felvette a kalandvágyó stoppost! Lényegében eladható a sztori... de valóban így volt?? Kicsit kiszínezi még, és filmet is készíthetnek róla.. ki tudja, talán maga Stephen King.. Kár hogy Magyarországon vagyunk... itt sose változik semmi.. és lám ez a cikk is bizonyítja hogy Amerikában minden megtörténhet! hát igen.. a könyvet elsők között fogom megvenni és amint lehetőségem nyílik rá talán még dedikáltatom is!!”
  • 20. Candle 2010. június 10. 05:50
    „Bizony, hogy jó fej. Engem is tanított annakidején. Rendhagyó órái voltak:)”
  • 19. floridaimagyar 2010. június 10. 05:36
    „Vannak azert veszelyei is az egesznek, nem tudott penzt hogy szerezett meg hogy ment vissza de nem konnyu. En meg ismertem egy amerikai sracot aki ugyanez megcsinalta Europaban - stoppolt es utazgatott penz meg minden nelkul. Biztos izgalmas meg rengeteg a kihivas ha ismeretlen helyen kell megallnod magad hosszabb idon at a semmibol ...”
  • 18. Miharu89 2010. június 10. 00:45
    „Bocsi! Az a *csak szó meg nem kell az előző mondatomba ^^´ *figyelmetlen*”
  • 17. Miharu89 2010. június 10. 00:34
    „Jó fej angol tanár! Ezt a sztoriját nekünk is elmesélte a suliban ^_^ Nem naplopó, csak szereti a kalandokat.”
  • 16. Neszemetelj! 2010. június 09. 23:24
    „Gratulálok Bandi, és erről az utazásodról eddig nem is tudtam, csak a Dél-Amerikairól...

    Én sem értem a fotó alatt a DM/DV (délmadár/délvilág), kétlem hogy a Délmagyar fotósó éppen ott volt a hegymászásnál kb.: 13-15 évvel ezelőtt :)”
  • 15. Perikles 2010. június 09. 21:31
    „Nem naplopó. Csak egy átlagos fiatal, aki inkább egy év csövezést vállal USA-ban, mint Magyarországnak dolgozzon ezalatt az idő alatt. Ma ő a hős. Vagy magyar frázissal élve:"ügyes".Sokan szívesen lennének a helyében közülünk, de a többség mégis itthon marad és munkájával és életével egy országot tart fenn.Én ez utóbbi embereket tartom hősnek. Ennél nagyobb bátorság és kihívás, nincs most egy magyar ember számára, mint itthon boldogulni. Elismerésem hölgyeim és uraim.”
  • 14. NehazudjDM 2010. június 09. 21:08
    „A sivatagban éjszaka a csörgőkígyó jelentett veszélyt.
    Fotó: DM/DV

    Ez mi? Fotó DM?!
    Valószínű, hogy 10 éve a DM kiment fényképezni egyet a sivatagba... Ezek mindenhova a sajat nevuket irjak oda... hanyinger”
  • 13. Mil 2010. június 09. 20:50
    „Ez erősen vetítésszagú.. De legalábbis színezett a sztori.”
  • 12. Logaritmus 2010. június 09. 20:00
    „Kiváló, hogy még milyen sok hasonló kalandvágyó ember létezik!”
  • 11. Emike 2010. június 09. 18:57
    „Naplopó? Korántsem. Életm?vész.
    Civilben diplomás, angoltanár.”
  • 10. caveman91 2010. június 09. 17:43
    „Olvasd azt az interjút, amit Church belinkelt, hát nekem nem tűnik naplopónak. Még szerencse, hogy nem te osztod a nyugdíjakat...látom belédnevelték a lenini tanulni!tanulni!tanulni!-t, de sajnos nem látszik rajtad, de KITARTÁS ;);)”
  • 9. IVY 2010. június 09. 16:23
    „5. hozzászólás caveman91 2010.06.09. 11:49

    Tök mindegy.
    Ez a srác nálam a naplopó-kategóriába tartozik. Puszi.”
  • 8. E! 2010. június 09. 14:15
    „Grat, jó cikk, megvevős könyv :)”
  • 7. Martynko 2010. június 09. 13:08
    „a diakigazolvanyosdi az tenyleg cuki.. es valos is :)”
  • 6. Church 2010. június 09. 12:25
    „Válasz IVY-nak:

    itt a link, olvasd el:
    http://uttam.blogter.hu/269020/egy_galaktikus_utazo_bolyongasa

    Tájékozódj mielőtt hülyeségeket írsz le!”
  • 5. caveman91 2010. június 09. 11:49
    „Ivyke, a tiédet adják oda, szóval dolgozzál keményem <moderálva>)!!
    1993-ban 21 évesen tette meg az utat, ma szerény számításaim szerint mindössze 37-38 éves és nem írja, hogy nem dolgozik, szerintem ne félts senkit, csak magadat, mert ennyi ésszel még a seprűt se adnám a kezedbe. Attól mert te szerencsétlen vagy, más nem biztos, hogy az.”
  • 4. D95 2010. június 09. 11:42
    „en elveztem a cikket”
  • 3. IVY 2010. június 09. 11:15
    „Nyugdíja? Honnan lesz majd? Kitőlmitől.....?”
22 hozzászólás
12
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Sanyi 5 éve koldul a sarkon

Sanyi öt éve koldul Szegeden, a Bécsi körút és az Alföldi utca sarkán. A környéken lakóknak már nagyon elegük van az 55 éves hajléktalan férfiból. Tovább olvasom