Délmagyar logó

2017. 07. 25. kedd - Kristóf, Jakab 19°C | 29°C Még több cikk.

Thealter szubjektív: a 4. nap

Szeged - Elhagyott nő őrülete, önéletrajzi multimédia.
"csak azt kaptam, amit megérdemeltem, meg akartam őrülni, őrülten boldog akartam lenni" - mondja.

Az Aradi Kamaraszínház (Románia) - Szegedi Hetek Csoportja: Jean Cocteau: Emberi hang című darabjában Melkvi Bea hangján egy olyan nő szólal meg,akit elhagytak. Napok óta várja a férfi hívását, aki megígérte neki, hogy még egyszer utoljára beszélnek.

A nő nem tudja elengedni a férfit.

Melkvi Bea megrázó alakítása olyan, mint egy arcul csapás. A helyzet ismerős: mindenki hagyott már el valakit, vagy hagyták már el, ezt az élethelyzetet mindannyian megéltük. Pontosan ezért szörnyű látni azt a nőt, aki megalázkodik, aki hisztérikus, előbb csendben sír, majd őrjöngve zokog. A fiatal színésznő hosszú utat jár be a majd egyórás darabban. Elfárad a végére, ezzel igazolja: az előadás minden egyes másodpercét átélte, eggyé vált az elhagyott nővel. A díszlet szokás szerint minimális: négy tárgy - egy asztal, egy nyakörv, egy lánc, egy neon égő. És pont ez a jó: az elhagyottság okozta szenvedés stációiról semmi sem vonja el a figyelmünket.

Melkvi Bea az elhagyott nő szerepében
Melkvi Bea az elhagyott nő szerepében.

A férfi és a nő telefonon beszélnek. Miközben a nő megértően, megbocsátóan beszél vele, miközben dühítően kedves és szolgai a férfival, kiderül: öt éves szerelmük minden dátumára, apró mozzanatára emlékszik.

A férit nem látjuk, a hangját sem halljuk, csak Melkvi Bea szövegéből bogozhatjuk ki, vajon mit mondhat. "A fülemmel is látlak" - mondja a nő.

A nő retteg. Retteg, hogy megszakada a vonal, mert azzal együtt a férfit is elveszíti örökre. És megszakad. Nem egyszer, nem kétszer. A nő ilyenkor hisztérikus rohamot kap, tombol, ordít, máskor meg csöndben zokog.

Nem képes tudomásul venni, hogy vége.
Még altatókat is vett be.

És most a nyakam köré tekerem a hangod, mondja.

A színésznő nyakán piros nyakörv, azon lánc.
Saját érzéseinek rabja, ennek a számunkra láthatatlan férfinak a rabja.

S miközben a nő különböző érzelmek és a lélek stációiank számtalan állapota között kóborol elveszetten monológja közben - boldogság, rettegés, vágyakozás, irónia, gyűlölet, megértés, magány, elhagyatottság, sajnálkozás, harag -, mi hallgatunk a nézőtéren, és nagyon sajnáljuk ezt a nőt.
Nem érzünk haragot a férfi iránt, közönyösek vagyunk.

A nőt viszont sajnáljuk és szánjuk. Mert ennek a nőnek az egész teste zokog. mintha kitépték volna a szívét. Elesett, magányos, elhagyott, néha már eszelős, és nem érti, hogy vége van. Kapaszkodik.
Kapaszkodik a hangba, a férfi hangjába, és ha megszakad a vonal, zokog és sikolt.

És belül sikolt minden nő a nézőtéren, akit valaha is elhagytak.

Tegnap este a zsinagógában mutatták be az Ékezet című darabot (Kobez Center Memoire du Corps, Nyári Mozi, Der Daphnisz, Döbrei Dénes).

Kivetítők segítették a zsinagógai előadást
Kivetítők segítették a zsinagógai előadást.

Döbrei Dénes darabjának története önéletrajzi ihletésű. 1987-ben kezdődik, amikor a Szabadkai Népszínházban találkozik Lálity István rendezővel és Sziveri Jánossal, az újvidéki symposium volt főszerkesztőjével. A találkozás meghatározó, s mély nyomot hagy a vajdasági magyar színész-koreográfus-táncosban. A szövegek két vajdasági barátja írásai, és idézik Antioine de Saint-Exuipéry-t is.

A szem és a fül tökéletesen kielégített ebben az előadásban: szaxofon, dob, klarinét, nagybőgő szólal meg a színpadon a férfi és női hangok mellett. A két hatalmas kivetítőn hol a színpad történéseit láthatjuk, hol előre felvett képeket: az ég kékjét bárányfelhőkkel, cseresznyevirágokat.
A Nyári Mozi című előadás a Maszk Egyesület menedzsmentjében készült.

És ami ma jön...

17.00: Kolibri Színház: Lutz Hübner: Kikatt - Vasvári SZKI
17.00: Horváth Mihály Gimnázium Drámai tagozat: Színház a mellényzsebben - Széchenyi tér
18.00: Ache: A dráma-gépezet imitációja - Kisszínház
19.00: Ljud Színházi Csoport: Elektromos inváziók - Árpád tér
20.00: Ágens Társulat: Ira (düh) - Régi Zsinagóga
21.30: KonzervArtaudrium Színházi Műhely (Debrecen): Játsszuk azt, hogy… - JATE-klub

Fesztiválnapló

www.thealter.hu/magyar/2009/blog/107
www.thealter.hu/magyar/2009/blog/108

Fesztiválrádió

www.radiomi.hu

Olvasóink írták

  • 2. petymeg41 2009. július 24. 23:10
    „Tegnap láttam az elhagyott nő őrületét. Gyönyörű volt. Melkvi Bea művésznő olyan átéléssel játszotta a darabot, hogy az ember szinte borzongott belé. Kár, hogy ezt a szuggesztív, tehetséges színésznőt kiebrudalták - gondolom a különböző érdekek -a színházból. Én többször is láttam őt a színpadon játszani, de mondhatom, igazán remek alakításai voltak.
    Megjegyzem: idejönnek mindenféle jöttment rendezők, igazgatók és azt sem tudják, hogy mi a szegedi közönség igénye, előadás és színész szempontjából.
    Megszeretünk valakit, valakiket és máris kiteszik őket. Azért ez felháborító! Mindegyik itt akarja kiélni a marhaságait. Ráadásul az ilyen-olyan kapcsolatai által muszájból idehozott gyengécske színészecskéket, színésznőcskéket, szeretőcskéket. Egyszerűen hülynek nézik a nézőt. Tul.képp le vagyunk ejtve. Egyébként is igazi, tehetséges színész kb.hat ember (K.L., J.T., F.G., Sz.A., H.I., M.Z.). Én már csak ezek miatt az emberek miatt járok színházba. De ebben az évadban ők is, mintha háttérbe lettek volna szorítva! A többi, nos nem akarom megbántani őket.”
  • 1. 620829 2009. július 24. 17:47
    „minek a hiszti---legalább nem kell több szarósgatyát és büdöszoknit mosni!!!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Egyórás várakozás Röszkénél mindkét irányban

Röszke - A hétvége folyamán várhatóan
megmarad a várakozás és tovább nőhet, ezért indulás előtt… Tovább olvasom