Délmagyar logó

2017. 11. 19. vasárnap - Erzsébet 0°C | 8°C Még több cikk.

Városok a városban Szegeden

Szeged - Szeged történelmi városrészei az elmúlt évtizedekben, évszázadokban sokat fejlődtek, mégis megőrizték hagyományaikat.
Szeged történelmi városrészei az elmúlt évtizedekben, évszázadokban sokat fejlődtek, mégis megőrizték hagyományaikat. Az alsóvárosi szikvízgyáros, a móravárosi nyugdíjas igazgató és a felsővárosi egykori válogatott röplabdázó is büszke a gyökereire.

– Alsóváros olyan, mint egy falu a városban, ahol mindenki ismer mindenkit. Gyerekkoromban még minden háznál tartottak disznót, reggelenként az etetésnél az egész városrész a malacok visításától volt hangos. Nem szeretnénk lakóteleppé válni, ezért az itt lakók kiharcolták, hogy egy telekre legfeljebb négylakásos társasházat lehessen építeni – magyarázta Bánffi István, aki 1965-ben költözött a szüleivel Alsóvárosba.

Felsőváros a röplabdázók fellegvára

A Medikémia bajnokcsapatának több játékosa Felsővárosban lakott, így Hullmann Zsolt, Torma Péter és Schildkraut Krisztián is innen járt edzésre. Csíkos Gábor a Szögedi Felsővárosi Civil Egyesület által támogatott ülőröplabdázókat edzőként segíti, sőt olykor be is száll közéjük.

Édesapja a Szabad sajtó utcában kezdte el a szikvízgyártást '72-ben. Az üzem ma közvetlenül a templom szomszédságában, a Földmíves utcában található. – A szocializmusban az alapvető élelmiszerek közé sorolták a szódát, ezért évtizedeken keresztül kötött ára volt, 1 forint 10 fillérbe került. A mai napig sok régi gyerekkori cimborám jár hozzánk szódáért – mondta el az alsóvárosi szikvízüzem tulajdonosa.

Móraváros Szeged legalacsonyabban fekvő része. Nevét a város egykori főbírájáról, Móra Balázsról kapta. Az egykori Móra Ferenc Általános Iskola épületét manapság az egyetem használja. Takó Tivadar 25 évig volt az intézmény igazgatója. 1950 óta él Móravárosban. – Rengeteg állami gondozott és roma gyerek járt hozzánk, ezért városszéli iskolának csúfoltak bennünket, pedig sok jófejű, értelmes diák fordult meg nálunk. Magam is nevelőszülőknél nőttem fel, ezért könnyebben megértettem őket. A tantestületünk is kiváló volt, pedig többüket „büntetésből" küldték hozzánk – emlékezett vissza az ének-zene–testnevelés szakos végzettségű tanár az egykori iskolára.

Dávid atya is focizott

Alsóváros központja, a ferences templom és kolostor az Alföld egyik legnagyobb és legfontosabb középkori eredetű épületegyüttese. A környékbeli gyerekek ide, Dávid atyához jártak ministrálni, aki a templom előtti macskakövön maga is gyakran focizott a fiúkkal.

A városrészben negyven éve még kútról hordták a vizet, a házakhoz földes út és téglajárda vezetett. A mostani kínai piac helyén focipálya volt – a Kinizsi-pályán gyűltek össze a környékbeli gyerekek. – Fél évszázadon keresztül töltöttem be a kerület választóbizottságának elnöki tisztét, ezalatt rengeteg embert ismertem meg a környéken. Legalább annyira vagyok móravárosi, mint szegedi – jelentette ki a 82 éves pedagógus.

– Nyolcéves koromban, 1980-ban költöztünk Felsővárosba. Gyerekként markológépek és építési törmelékek között játszottunk a Csillag tér környékén. A röplabdával a lila iskolában ismerkedtem meg, és később a legnagyobb sikereimet is itt értem el – mondta el a kétszeres bajnok, és ötszörös Magyar Kupa-győztes Csíkos Gábor.

A 35 éves fiatalembert a munkája is Felsővároshoz köti: egy elektronikai üzlet áruházvezető-helyettese. Több mint huszonöt éve él Felsővároson, így szemtanúja volt a városrész megújulásának: – A környékbeli boltoknak az évek során más lett a nevük, a lakótömböket felújították, de a hangulat ugyanaz, mint régen. Csak a lila iskolába járnak kevesebben röplabdamérkőzésre.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fidesz: Botka László félrevezette a várost

Szeged - Botka László polgármester félrevezette a szegedieket, a város közgyűlését és az egyetem… Tovább olvasom