Szeged - delmagyar.hu

A Vörösmarty utca, Kossuth Lajos sugárút, nagykörút (Párizsi, Berlini, Brüsszeli, Római körút) és Tisza által határolt 15-ös választókerület vegyes körzet, hiszen a belvárosi területek mellett ide tartozik Felsőváros egy része is. A körzetben, amelynek Haág Zalán az önkormányzati képviselője, jelenleg mintegy 8000-en élnek.

A választókerületben a Szent István tér évtizedeken át a város egyik szeplője volt: leromlott épületei, szétzilált piaca, málló vakolatú víztornya elfedte a tér különleges hangulatát. Pár éve Szeged legszebb, legkülönlegesebb hangulatú tere lett a közel 18 ezer négyzetméteres Szent István tér. Amikor megszépült az 1904-ben épült, 54 méter magas víztorony, és elkészült a tér, sokan azt mondták: valódi ékszerdobozba került az Öreg hölgy. A víztoronyban kapott helyet Európa első szikvízmúzeuma és fizikatörténeti kiállítása. Bronz mellszobor őrzi emlékét hét neves, szegedi vonatkozású mérnöknek – Tóth Mihály, Zsigmondy Béla, Feketeházy János, Korb Flóris, Zielinski Szilárd, Magyar Ede és Pálfy-Budinszky Endre – a torony körüli sétányon kialakított mérnökpanteonban. De a térrekonstrukcióval új gyalogos-sétálótengely is kialakult Szeged belvárosában: a Szent István térről indulva a Vidra utcán, Széchenyi téren és Kárász utcán át egészen az Árpád térig.

Városrészek fóruma címmel új sorozat indult lapunkban. Abban reménykedünk, hogy a „Mi történik Szegeden?" kérdésre pontosabb választ tudunk adni, ha a kisebb területekre és lakóikra fókuszálunk. Sorozatunk következő helyszíne a belváros. Szeptember 18-án, kedden Haág Zalán önkormányzati képviselőt faggatjuk. Várjuk kérdéseiket a szerkesztoseg@delmagyar.hu címen, ügyfélszolgálatunkon (Gutenberg u. 5.), a Sajtóházban (Szabadkai út 20.) vagy postán (6740 Szeged, Pf. 153).

2010-ben a Magyar Urbanisztikai Társaság és az UNESCO műemlékvédelmi szervezete, az ICOMOS döntése alapján az első köztér-megújítási nívódíjat a felújított Szent István tér kapta. A városrehabilitációs program egyik kulcseleme volt a Szent István tér felújítása, amely 1,2 milliárd forintos beruházásból fiatalodott meg, amiből 90 százalék volt uniós támogatás.

Felsővároson, a Szent György téren álló templom helyén már az Árpád-korban virágzó apátság állt, amelynek védőszentje Szent Miklós püspök volt, aki az itt élő népeknek – a halászoknak, hajósoknak és a vízen járóknak – volt patrónusa. Ez az első templom a tatárjárás idején elpusztult. A második templomot a hajdani apátság romjain a domonkos rendi szerzetesek építették, akik 1318-ban telepedtek le Felsővároson. Ez a 150 éves török uralom alatt teljesen megsemmisült. A harmadik – mai – templomot Lechner Vencel tervei alapján az ide települt ferencesek, a minoriták építették fel. A templom berendezési tárgyaiból a kézi faragású műemlék padok és más díszes faragványok a legértékesebbek, amelyeket a minorita szerzetesek készítettek.

Nemrégiben írtunk arról, hogy a tervek szerint 2017-re, építésének 250. évfordulójára felújítják a minorita templomot. A város sportdecentrumkeretéből, közel 8 millió forintból nemrégiben újították fel az egyházi tulajdonban lévő Szent György téri sportpályát.