Délmagyar logó

2018. 01. 17. szerda - Antal, Antónia -1°C | 8°C Még több cikk.

A tiszai strandon ellenzik a díjemelést

A tiszai strandon lévő üdülőtelkek bérleti díjának húszszázalékos emelését tervezi a szentesi önkormányzat. A nyaralók tulajdonosai ezzel nem értenek egyet, szerintük a város semmit sem költ a terület komfortosítására. A képviselő-testület pénteki ülésén döntenek az előterjesztésről.
Csak földút vezet a tiszai strandon az üdülőházakhoz Fotó: Tésik Attila
A szentesi önkormányzat utoljára 1997-ben emelte a tiszai strandon az üdülőtelkek bérleti díját. A nyaralók tulajdonosai azóta évente ötven forintot fizetnek négyzetméterenként a területért, amelyen a hétvégi házuk van. A képviselő-testület pénteken tárgyalja azt az előterjesztést, amely a bérleti díjak húszszázalékos emelésének szükségességét taglalja. Ha jóváhagyják az ülésen az összeg 50 forintról 60 forintra történő növelését, a bevétel továbbra is csak a tiszai partfürdő és az üdülőterület üzemeltetésére lesz elegendő, felújításra és fejlesztésre ellenben nem jut forrás.

A strandot működtető városellátó intézmény vezetője, Varga Sándor lapunk kérdésére elmondta: az üdülőtelkek bérlőitől 1,7 millió forint folyik be évente, és az intézményük az egyéb költségük terhére – a folyó vízállásának függvényében – hozzátesz még 500 ezer és egymillió forint közötti összeget. Ezt a pénzt egyebek mellett a tavaszi takarításra, a terület és az ivóvízhálózat fertőtlenítésére, a vízi mentés feltételeinek megteremtésére, a hulladék elszállítására fordítják. Az elmúlt évek jogszabályi változásai azonban olyan szigorításokat tartalmaznak a folyók menti szabad strandok működtetésére, hogy ezek betartása pluszköltségeket ró az üzemeltetőre. Ha a képviselő-testület nem fogadja el az üdülőtelkek bérleti díjának emelését, akkor a tiszai strand működtetésének többletterheit az önkormányzati büdzséből kell állni.

Lapunktól tudta meg Bagi Imre, az üdülőtulajdonosok érdekeinek képviseletére alakult Tisza-bizottság elnöke, hogy a város tervezi a díjemelést. Felháborító szerinte, hogy a fejük fölött akarnak dönteni, az ő megkérdezésük nélkül. Úgy emlékszik az elnök: az 1960-as években négyzetméterenként három forint volt a telkek bérleti díja. A nyaralók tulajdonosai önerőből építtették meg a vízvezetéket, „kalákában". Bagi Imre szerint akár meg is tagadhatnák a díj kiegyenlítését, ha annak összegét felemelnék a képviselők. Sérelmesnek tartják továbbá, hogy az üdülőterületre alig költ valamennyit a város, még szilárd burkolatú út sem vezet a nyaralókhoz. Van olyan vélemény is: alakítaniuk kellene egy tiszai önkormányzatot, amely a telkek után fizetett bérleti díjjal gazdálkodhatna.

Hasonlóan nyilatkozott lapunknak Vajda János is, aki fontosnak tartaná, hogy az üdülőtulajdonosoknak legyen beleszólásuk, mire költik a telkek bérleti díját. Szerinte nem lenne szabad egy „kalapba" tenni az általuk befizetett összeget és a városellátó intézmény költségét, amelyet a szabad strandra költ.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Geönczeöl: Bármikor jöhet a behívólevél

Végérvényesen eldőlt: az üzletszerű csalásért jogerősen három év szabadságvesztésre ítélt szentesi… Tovább olvasom