Délmagyar logó

2017. 09. 21. csütörtök - Máté, Mirella 12°C | 17°C Még több cikk.

A boldogság nyomában: a genetika is ˝beleszólhat˝ az elérésébe

A boldogság általában előkelő helyen szerepel az újévi kívánságok listáján. Na de pontosan mi is ez az állapot? Mi tesz egy embert boldoggá? Hogyan hat a boldogságról szóló elképzelésekre a társadalom, a pénz, a család, a gének, a munka, a vallás? Dr. Szondy Máté pszichológust kérdeztük a témáról, akinek szakterülete a pozitív pszichológia – azon belül a boldogság kutatása.
– Hajlamosak vagyunk a közbeszédben úgy meghatározni a boldogságot, mint ami anyagi javakhoz vagy lángoló szerelemhez kötődik. Lehet-e általánosságban definiálni ezt az állapotot?

– A legáltalánosabban elfogadott definíció az, hogy a boldogságnak van egy érzelmi összetevője – milyen gyakran élünk át pozitív, illetve negatív érzelmeket –, illetve egy racionális, nagyjából érzelemmentes összetevője, ezt nevezzük az élettel való elégedettségnek. Aki általánosságban elégedett az életével, gyakran él át pozitív, és viszonylag ritkán negatív érzelmeket, a pszichológia szerint az tekinthető boldog embernek.

Igaz, hogy a magyarok általában nem vallják magukat boldognak, ugyanakkor nem vagyunk depressziósabbak, mint más országok lakói.
Igaz, hogy a magyarok általában nem vallják magukat boldognak, ugyanakkor nem vagyunk depressziósabbak, mint más országok lakói.


– A boldogsághoz vezető útnak vannak általános összetevői, ami mindenkire érvényes, vagy „személyre szabott"?

– Olyan általános recept, amely mindenkit minden körülmények között boldoggá tesz, nincsen. Azt viszont tudjuk, melyek azok a tevékenységek, amelyek általában növelik vagy csökkentik az emberek boldogságát. Az aktív és társas tevékenységek általában javítják a hangulatot, a magányos és passzív tevékenységek rontják. Ez nem minden körülmények között és nem mindenkire igaz, de általánosságban mégiscsak igaznak tekinthető.

– Mi befolyásolhatja a boldogságról vallott elképzeléseinket? Kulturális környezet, személyiség, vallás, szociális helyzet?

Pozitív pszichológia

Szondy Máté pszichológus, családterapeuta fő kutatási területe a pozitív pszichológia, azon belül az élettel való elégedettség, a boldogság, az optimizmus és a megbocsátás. A pozitív pszichológia irányzata Amerikából indult el, 1998–2000 környékére teszik a megszületését. Azt vizsgálja, melyek azok a tényezők, amelyek segítik vagy lehetővé teszik a teljes, boldog, kiegyensúlyozott életet – sok témával foglalkozik, ezek közül az egyik a boldogság. Magyarországon 2003–2005 körül indultak el a kutatások. Kopp Mária és kutatócsoportja a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Magatartástudományi Intézetében országos szintű felméréseket végez. Oláh Attila és kutatócsoportja az ELTE-n pedig leginkább a Csíkszentmihályi Mihályhoz köthető áramlatélménnyel (flow-élmény) foglalkozik.

– Ezek mindenképp befolyásolják. Két dolgot emelnék ki: a társadalmi-kulturális és a családi elképzeléseket a boldogságról. Fogyasztói társadalomban élünk, ezért folyamatosan olyan üzeneteket kapunk, amelyek azt sugallják, hogy a fogyasztás, illetve a fogyasztáshoz szükséges anyagi javak megléte tesz minket boldoggá. Mivel naponta sok-sok órában, sok ezer forrásból kapunk ilyen üzeneteket, nem meglepő, hogy magunkévá tesszük ezeket az elképzeléseket. Ehhez képest ha megnézzük a kutatások eredményeit, azt látjuk, hogy a nagyon-nagyon jó anyagi helyzetben lévő személyek nem boldogabbak, mint az átlagos anyagi helyzetben lévők. Az igaz, hogy a szegénység, az anyagi javak hiánya növeli a boldogtalanság valószínűségét, az viszont már nem, hogy a gazdagság mindenképpen boldogabbá tesz. Fontos, másokhoz képest milyen az anyagi helyzetem, sőt fontosabbnak tűnik, mint önmagában az anyagi helyzet. Egy kutatásban összehasonlították a grönlandi eszkimók boldogságszintjét a világ 300 leggazdagabb emberének a boldogságszintjével, és kiderült: gyakorlatilag nincs különbség. Mivel az eszkimók körében nagyjából ugyanolyan az anyagi helyzet, és számukra ez megfelelő, ugyanolyan boldognak tudják magukat érezni, mint az a 300 ember, aki a Forbes magazin összeállítása alapján a leggazdagabb.

– A magyar a legboldogabb nemzetek listáján mindig hátul kullog. Az él a köztudatban, hogy boldogtalan nemzet vagyunk, még vigadni is sírva vigadunk: miért?

– Itt egy nagyon fontos dolgot kell először tisztázni: igaz, hogy a magyarok általában nem vallják magukat boldognak, ugyanakkor nem vagyunk depressziósabbak, mint más országok lakói. Az, hogy miért nem vagyunk boldogabbak, nagyon sok tényező függvénye. Amit leginkább hangsúlyozni szoktak, az a társadalmi bizalom alacsony foka. Amikor az emberek nem tudnak egymásban, illetve az ország vezetőiben bízni, akkor nagyon nehéz megélni a boldogságérzetet. Azokban az országokban a legboldogabbak az emberek, ahol az általános bizalom szintje magas – és sajnos ez nálunk alacsony.

– Hogy jöhet rá egy ember, mi az ő személyre szabott útja?

Szondy Máté: Ma a fiatalság, a szépség, a vonzerő valóban nagyon erős kényszerítő erő.
Szondy Máté: Ma a fiatalság, a szépség, a vonzerő valóban nagyon erős kényszerítő erő.
– Ami segíthet, az a tudatosság, a tudatos önfigyelés, élet. Kezdjük el figyelni azt, adott tevékenységek, gondolatok átélése közben hogyan érezzük magunkat. Ha figyelünk az érzéseinkre, rájöhetünk arra, hogy ha például órákon keresztül egyedül ülünk a tévé előtt, és chipset eszegetünk, utána rosszabbul érezzük magunkat, mint ha elmennénk futni. Ha rájövünk erre, gyakrabban megyünk majd sportolni és kevesebbet ülünk a tévé előtt, ezáltal tudjuk alakítani a boldogságunkat. Ez azért is fontos, mert a boldogságnak erős biológiai-genetikai meghatározottsága van. Az, hogy milyen gyakran érezzük jól vagy rosszul magunkat, 40–50 százalékban attól függ, a szüleinktől milyen géneket örököltünk – ezt ikervizsgálatok támasztják alá. Egypetéjű ikreket, akik külön, eltérő környezetben nőttek fel, vizsgáltak felnőttként, és sokszor azt találták: nagyjából ugyanannyira érzik magukat boldognak. Amellett, hogy van lelkünk is, az ember egy biológiai lény. Az idegrendszerünk erősen befolyásolja a személyiségünket, a hangulatunkat, de a biológia által kijelölt határokon belül van mozgásterünk. Ez nagy felelősséget ró ránk, mert e határokon belül az határozza meg a boldogságunkat, hogyan töltjük a mindennapjainkat. Vannak emberek, akiknek keményebben kell dolgozniuk azért, hogy ugyanolyan jól érezzék magukat, mint mások, mert az idegrendszerük érzékenyebben reagál negatív élményekre. Ám az idegrendszer működése bizonyos fokig felnőttkorban is alakítható. Ha „rátanulunk" arra, mi okoz örömet nekünk, és azt sokszor megéljük, visszahathatunk az idegrendszerünk működésére.

– Bár manapság mindenki örülhet, akinek van állása, a munka sokszor stressz- és nem boldogságforrás. Mit tehet az egyén, hogy ez változzon?

– Meg kell nézni azt, tudunk-e alakítani a munkakörülményeinken úgy, hogy egyrészt hatékonynak érezzük magunkat – a munka azért is nagyon fontos az ember életében, mert lehetőséget ad az énhatékonyság megélésére –, másrészt a feladat tudjon kihívást nyújtani számunkra. Ha tudunk alakítani a körülményeinken, és meg tudjuk élni az úgynevezett áramlatélményt, amikor azt érezzük, hogy arra a munkára vagyunk teremtve, tökéletesen végezzük a feladatunkat, akkor a munka nagyon fontos örömforrás lehet. Vannak olyan munkakörök, amelyekben nagyon nehéz így alakítani a munkánkat. Csíkszentmihályi Mihály, az áramlatélmény leírója azonban azt mondja: egy futószalag mellett dolgozó munkás is átélheti ezt, ha célokat tűz ki maga elé – például hogy minél gyorsabban és hatékonyabban teljesítse a mechanikus munkát. A kihívás adhat énhatékonyság-élményt.

– A nyugati társadalmakban uralkodó szépség- és fiatalságkultusz mennyire hat ki az emberek elképzeléseire a boldogságról?

– Van erre egy nagyon találó kifejezés, a szépségfasizmus, ami arra vonatkozik, hogy ma a fiatalság, a szépség, a vonzerő valóban nagyon erős kényszerítő erő. Majdnem hogy zsarnoki erővel sugallják az embereknek: ha szépek és fiatalok, ezzel együtt boldogok is lesznek. Közben pedig tudjuk, hogy ez nem igaz, a fizikai vonzerő gyakorlatilag nem függ össze azzal, mennyire érezzük boldognak magunkat. Ez is olyan mítosz, amit a pszichológiai kutatások segíthetnek megcáfolni.

Az idegrendszerünk erősen befolyásolja a személyiségünket, a hangulatunkat, de a biológia által kijelölt határokon belül van mozgásterünk.
Az idegrendszerünk erősen befolyásolja a személyiségünket, a hangulatunkat, de a biológia által kijelölt határokon belül van mozgásterünk.


– Ha a párkapcsolatokra gondolunk, az emberek hajlamosak azt gondolni: addig boldogok, amíg lángolnak az érzelmek, amikor már „megnyugodott", akkor kihűlt a kapcsolat.

– Mindkettő fajta érzelem hozhat magával boldogságot, csak más jellegűt. Az emberi kapcsolatoknak van egy természetes alakulása, az a kapcsolat, ami eleinte lángolt, természetes, hogy egy idő után picit lenyugszik, és a lángoló szerelem szeretetnek adja át a helyét. Ez normális állapot, a kapcsolatok így működnek. Ha valaki ezt a tényt nem fogadja el, akkor alakulhat ki az a működésmód, hogy félévente újabb és újabb kapcsolatba ugrik bele, hogy újra átélje a lángolást, ami a kapcsolat elejét jellemzi. Ez lehetetlenné teszi a hosszú távú, kiegyensúlyozott kapcsolatok létrehozását.

– Na és a vallás boldogabbá tesz? Az ember látja a kiegyensúlyozott, békés hívőket, de látja a vallási fanatikusokat is...

– Nagyon nehéz általánosítani a vallás és a boldogság kapcsolatáról. Általánosságban a vallásos emberek boldogabbnak vallják magukat, de itt nagyon fontos, milyen vallásról van szó, és még egy adott vallás irányzatai között is lehetnek különbségek. Azok a római katolikusok például, akik vallják az eredendő bűn tanát, kevésbé vallják magukat boldognak. Nyilván a vallás adhat vonatkoztatási keretet, amelyben könnyebb értelmezni a világ eseményeit, ezáltal védő hatású lehet stresszhelyzetekben.

– Magyarországon hagyományosan vallják: a családi élet, a gyerekvállalás is boldoggá tesz, bár a demográfiai folyamataink ezzel ellentétesek. Boldogabbá tesznek a gyerekek?

– Bizonyos szempontból. A gyerekes párok általában kevésbé vallják magukat boldognak – tisztázni kell a gyerekvállalás előtt, hogy stresszes esemény, és előre fel kell rá készülni. Ha valaki irreális elvárásokkal vág bele, és azt érzi, ezzel együtt eljön a mennyország, valószínűleg csalódni fog. Azzal együtt, hogy a gyerek születése az egyik legpozitívabb dolog, ami történhet, nagyon sok stresszel jár.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Renner miatt késik Jancsi és Juliska

Hatalmasat ugrik az új Jancsi és Juliska-átirat bemutatója: 2013. január 11-ére tette át a Paramount… Tovább olvasom