Délmagyar logó

2017. 02. 20. hétfő - Aladár, Álmos -2°C | 7°C Még több cikk.

Csendes Zita: nőként se nehezebb tudományos karriert építeni

Karrier és család - Hat hónapos kisbabájával, Tibikével jelenleg külföldi munkát keres Csendes Zita kémikus. Szerinte nem nehezebb nőként tudományos karriert építeni, mint férfiként, bár a statisztika szerint a női kutatók aránya világszerte kevesebb mint harminc százalék. Zitát a férje mindenben támogatja.
– Szerencsés vagyok, mert a tudományos pálya megalapozását és a családalapítást párhuzamosan sikerült megvalósítanom. Miután a kísérleti munkát befejeztem, akkor estem teherbe, és a terhesség alatt meg tudtam írni a doktori disszertációt – mondta Csendes Zita, aki a Szegedi Tudományegyetem Kémia Doktori Iskolában szerezte meg a tudományos fokozatot Pálinkó István és Sipos Pál témavezetése mellett. – Tavaly júniusban volt a védés, júliusban született Tibike. A további karrierépítés elé helyeztem a családalapítást, és ez szerintem jó, mert azt gondolom, a tudomány megvár. A férjem mindenben támogat, hétvégén sokszor ő kel fel éjszaka, ha sír a baba – mesélte a most 27 éves Zita, aki az utóbbi években számos ösztöndíjat elnyert. Csak néhányat kiemelve: Köztársasági ösztöndíjas volt 2009/2010-ben, az SZTE TTIK Kiváló Hallgatója 2010-ben, Tehetséggondozó Doktorandusz-ösztöndíjas egy évvel később, SCIEX-NMSch-ösztöndíjas 2012-ben – fél évet a Genfi Egyetemen töltött –, 2013-ban az SZTE Talent ösztöndíj arany fokozatát kapta, és az év doktorandusza volt.

A Nobel-díjasok között alig akad nő

Egy nőnek harmadannyi esélye van rá, hogy doktori címet szerezzen, mint egy férfinak – derült ki a L’Oréal Alapítvány és a Boston Consulting Group kutatásából, amely a nők szerepét vizsgálta a tudományban. Az eredmények azt mutatták, hogy míg az egyetemeken hasonló arányban végeznek férfiak és nők, a tudományos intézményekben mindenhol jóval kisebb arányban dolgoznak vezető pozícióban hölgyek. Az Európai Unióban az akadémiai pozíciók mindössze 11 százalékát töltik be nők, a női kutatók aránya világszerte pedig kevesebb mint 30 százalék. Talán a legszomorúbb tény, hogy a Nobel-díjasok alig 3 százaléka nő.

Külföldön keres állást

– Az állami ösztöndíjam tavaly január végén járt le, és a szülésig alkalmaztak az egyetemen. Jelenleg munkát keresek, szeretnénk külföldre költözni. Amikor Tibike alszik, nézegetem az állásajánlatokat. Elsősorban Angliát, Németországot vagy Ausztriát szeretnénk megcélozni, mert jó lenne a közelben maradni. A szülés utáni első három hónapban több időm volt a munkára, mert Tibike még nagyon sokat aludt. Egy-két kéziratot meg tudtam írni a publikálatlan eredményeimből. Most már erre nincs idő, de állást tudok keresni az interneten, illetve ha interjúra hívnak, arra fel tudok készülni. Már volt két állásinterjúm az Egyesült Királyságba Skype-on keresztül, de sajnos egyik pozíciót sem sikerült betöltenem – hallottuk Zitától.

Csendes Zita kémikus, férjével, Szentkirályi Tiborral, kisbabájukkal, Tibikével és kutyájukkal, Teal’ckel. Fotó: Schmidt Andrea
Csendes Zita kémikus, férjével, Szentkirályi Tiborral, kisbabájukkal, Tibikével és kutyájukkal, Teal’ckel.
Fotó: Schmidt Andrea

Jöhet egy focicsapat is

Amikor megkérdezem, hány gyereket terveznek, először azzal viccel, hogy „Tibi szerint jöhet egy focicsapat is". Aztán komolyra fordítja a szót, és elárulja, három gyereket szülne. Amikor kijutnak külföldre, valószínűleg a bűnügyi nyomozóként dolgozó apa menne gyedre, otthon maradna a kicsivel. A fiatalok szeretnének jó életet biztosítani Tibikének is, és úgy látják, ez annyi pénzből, amennyit itthon keresnek, nem megoldható. Zita szerint egy nőnek nem nehezebb megalapozni a tudományos karriert, mint egy férfinak. A fokozatszerzés után megpályázható pályázatok többségébe nem számít bele a gyeden töltött idő, így aki szül egy-két gyereket, ugyanonnan folytathatja, ahol félbehagyta a karrierjét.

Négyféle mérce

Biztosan állíthatjuk, hogy a nők részvételi aránya a tudományos, kutatói életben alább marad a férfiak arányához képest – hangzott el Szegeden, a Nők a tudományban címmel megrendezett konferencián. Karsai Krisztina, az SZTE oktatási rektorhelyettese felidézte, négy területen szokták mérni a nők részvételét a tudományos életben: az egyes munkaterületeken milyen arányban vesznek részt, a tudományos életpálya különböző stádiumait hogyan érik el, tudományterületi megoszlás szerint, valamint azt is mérik, hogy a tudományos élethez kötődő döntéshozatali pozíciókban mennyi nő szerepel. A legtöbb területen alacsonyabb a nők aránya, de már láthatók pozitív változások.

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nincs kolbászból a brit kerítés sem

20 milliárd font bevételt jelentenek Nagy-Britanniának minden évben a bevándorlók, a brit kormányfő mégis korlátozná a migrációt – akár az EU-val szemben is felvenné a kesztyűt. Tovább olvasom