Délmagyar logó

2017. 03. 27. hétfő - Hajnalka 2°C | 12°C Még több cikk.

Meghalt Vukán György

A Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerzőt és zongoraművészt életének 72. évében érte a halál.
Életének 72. évében a hét végén váratlanul elhunyt agárdi nyaralójában Vukán György Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész - erősítette meg az MTI-nek pályatársa, Szakcsi Lakatos Béla kedden reggel.

Vukán György több mint hatvan éve szerepelt a pódiumon és számtalan műfajban kipróbálta magát. Írt operát (Fekete Advent), több balettzenét (a Derby címűt A lovakat lelövik, ugye című? regény nyomán), szimfonikus versenyműveket, mintegy 80 dalt, 150 zsoltárt, s II. János Pál pápa látogatására misét.

"Néhány nap múlva ünnepelte volna a születésnapját, készült rá,  ahogy a következő koncertjeire is. Értetlenül és lesújtva gondolok  váratlan és magányos halálára. Ötven éven át egyik legjobb barátom,  kollégám volt, akivel nemcsak zenei téren, hanem hitbéli és  hétköznapi kérdésekben is szinte azonosan vélekedtünk" - mondta az  MTI-nek Szakcsi Lakatos Béla.

Mintegy 150 film zenéjét szerezte, így Bacsó Péter (A tanú, Megint tanú, Ki beszél itt szerelemről?, Te rongyos élet, Hamvadó cigarettavég) és Fábri Zoltán (141 perc a befejezetlen mondatból, Magyarok, Az ötödik pecsét) alkotásaihoz, de komponált zenét tévésorozathoz (Linda), rádiójátékokhoz és színházi darabokhoz is, s ő játszotta a Szomszédok című teleregény főcímdalának zongoraszólamát.

Vukán György 1941. augusztus 21-én született Budapesten zeneszerető családban. Orvos édesapja Kőszegen alapított kórházat, Vukán ott töltötte gyermekkora egy részét. Háromévesen derült ki, hogy abszolút hallása van, a zongorán ekkor már könnyedén eljátszotta a hallott dallamokat. Nyolcesztendős zeneiskolásként lépett először közönség elé, a Zeneakadémiára tizennégy évesen, egy zongoraverseny megnyerése után felvételi nélkül került. Zeneakadémiai tanulmányait a középiskolával párhuzamosan fejezte be, majd fogorvosi diplomát is szerzett. Civil foglalkozását gyakorolta is, nevéhez fűződik a DMA nevű, a fémallergia kiszűrésére alkalmas orvosi műszer feltalálása.

"Szabadságvágya" egyre inkább a dzsessz felé vitte, másfél évtizedig tanított a konzervatórium dzsessz tanszakán zeneszerzést és hangszerelést. A tanításról úgy gondolkodott, hogy a zenetanár ahhoz kell, hogy a hangszerhasználatot el lehessen sajátítani, a hangoknak viszont az előadótól lesz hitelük; az igazi zenész az, aki játszik. A tanítással jó ideje szakított, helyette zeneszerzéssel foglalkozott és a kreatív zene egyik legnagyobb hatású képviselője lett.

1985-ben megalapította a Creative Art Ensemble-t, amelynek egy személyben volt karmestere, művészeti vezetője és komponistája, s amelyből később több formáció is kinőtt. Többféle felállásban koncertezett, s több mint tíz évet dolgozott Horgas Eszter fuvolaművésszel, akivel több különleges produkciót valósítottak meg.

Vukán György több mint hatvan éve szerepelt a pódiumon és számos műfajban kipróbálta magát. Írt operát (Fekete Advent), több balettzenét (a Derby címűt A lovakat lelövik, ugye? című regény nyomán), szimfonikus versenyműveket, mintegy 80 dalt, 150 zsoltárt, s II. János Pál pápa látogatására egy misét. Ő szerezte mintegy 150 film zenéjét, többek között Bacsó Péter (A tanú, Megint tanú, Ki beszél itt szerelemről?, Te rongyos élet, Hamvadó cigarettavég) és Fábri Zoltán 141 perc a befejezetlen mondatból, Magyarok, Az ötödik pecsét) alkotásaihoz, de komponált zenét tévésorozathoz (Linda), rádiójátékokhoz és színházi darabokhoz, s ő játszotta a Szomszédok című teleregény főcímdalának zongoraszólamát.

Kiemelkedő zenei tevékenysége elismeréseként Vukán Györgyöt 1962-ben Chopin-díjjal, 1978-ban Balázs Béla-, 1990-ben Erkel Ferenc-díjjal tüntették ki. 1998-ban megkapta a Magyar Köztársaság Érdemkeresztjét, 2002-ben az Artisjus-életműdíjat, 2011-ben pedig a Gramafon-életműdíjat. 2009-ben ő maga is alapított kitüntetést a zenei rögtönzés elismerésére: a Creative Art-díjat első alkalommal 2011-ben adták át.

Vukán Györgyöt 2012-ben tüntették ki Kossuth-díjjal lenyűgöző sokoldalúságú, kivételes stílusgazdagságú előadóművészi és zeneszerzői munkásságáért, a kortárs zene és dzsessz nagy hatású képviselőjeként végzett rendkívül gazdag és szerteágazó, nagy nemzetközi sikerekben is bővelkedő zenei életpályája elismeréseként.

"Néha azt kérdem magamtól: meg vagyok őrülve, hogy ennyit dolgozom? Ám ez az életem, írok akkor is, ha nem rendelik meg. De hát milyen jó érzés, ha keresik az embert, kellene valami és csak benyúlok a fiókba, kihúzom a kottát: erre gondoltál?" - nyilatkozta a Kossuth-díj átvételekor.

A dzsesszzenészek közül Miles Davis, Keith Jarrett és Bill Evans  játékát hallgatta szívesen, mert - mint mondta - mindig újat  fedezett fel bennük, a klasszikusok közül Chopin zenéje állt hozzá  közel. Számára zenét hallgatni, írni és játszani egyaránt boldogság  volt. A művészetet szerinte érezni kell, a zeneműveket pedig jól  előadni, hogy megérintse az embereket.

Olvasóink írták

  • 4. JoGabor 2013. augusztus 13. 18:04
    „Béke legyen vele.
    Novemberben a Jazz Napokon trió felállásban adott nagyszerű, feledhetetlen koncertet.
    Külön köszönet érte Drienyovszky Andrisnak is.”
  • 3. queenmargareth1 2013. augusztus 13. 17:45
    „Nyugodjon békében!Sok szépet, jót köszönhetünk Neki!”
  • 2. kipkop 2013. augusztus 13. 08:54
    „Ezek szerint zseni volt már 10 évesen.”
  • 1. pirosmedence 2013. augusztus 13. 08:40
    „Ó,Ó! Istenem! Nagy művész volt és remek zongorista.....”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Visszakapja ellopott kerekesszékét a végtagok nélküli úszó

"Minden jó, ha a vége jó" - mondta kedden nagy megkönnyebbüléssel a La Manche-csatornát végtagok… Tovább olvasom