Délmagyar logó

2017. 03. 28. kedd - Gedeon, Johanna 2°C | 17°C Még több cikk.

Az ELI hatásáról

Tudományos konferenciát rendeztek csütörtökön Szegeden, az egyetem gazdaságtudományi karán arról, milyen hatása lehet az ELI lézeres központnak a környezetére, a társadalomra, a tudományok együttműködésére.
A plenáris ülésen előadást tartott Rechnitzer János professzor, a Széchenyi István Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola vezetője, valamint Szabó Gábor professzor, a Szegedi Tudományegyetem rektora, az Innovációs Szövetség elnöke.

Szabó Gábor kifejtette: maga az ELI bármennyire is fontos kutatóközpont, a létrejövő 300 állásával a régió számára közvetlenül érezhető gazdasági hatással nem jár. A tervek szerint azonban a hozzá kapcsolódó fejlesztéssel létrejön egy olyan tudáspark, amely közel 4000 magasan képzett munkahelyet hozhat létre. Önmagában ennek a tudásparknak az éves árbevétele elérheti akár a 80-100 milliárd forintot is, ez várhatóan 15 éven belül megvalósulhat - mondta a rektor.

Szabó Gábor hozzátette: mielőtt azonban létrejönne maga a tudáspark, számottevő beruházással is számolni kell, ez csaknem 200 milliárdos nagyságrendű lehet a 15 év alatt, ami már önmagában is élénkíti a helyi gazdaságot. Ezt követően várhatóan folyamatosan érkeznek majd a betelepülő cégek, és új munkahelyek jönnek létre. A projektre végül az teheti föl a koronát, ha a kormány kiemelt gazdasági zónává nyilvánítja a Szeged-Hódmezővásárhely tengelyt. Ennek érdekében tavasszal már beadott egy közös kérvényt a két város polgármestere, a megyei önkormányzat elnöke, az ELI vezetője és a rektor.

Nemzetközi példaként említette az SZTE rektora a holland Twente egyetem ipari parkját, amely Enschede és Hengelo között helyezkedik el. „Ez az ikerváros Hollandia kiemelkedően pezsgő, modern gazdaságú területe. A nagy álom tehát, amely 15-20 éves időtávlatban fordulhat igazán komolyra, az egy hasonló alföldi fejlesztési zónának a létrejötte, mely a Szeged-Vásárhely párosra támaszkodna.” Itt az integrátor nem egy cég lenne, hanem maga a tudás - tette hozzá. A tudáspark tervezése elkezdődött. Az első fázis egy 2,5 milliárd forintos beruházást igénylő inkubátorház létrehozása lesz. Ennek konkrét üzleti terve elkészült, és már megvan a finanszírozó bank is, amely az üzleti tervet pénzügyi szempontból elfogadhatónak tartja.

Az engedélyeztetési folyamat már zajlik, remények szerint a kivitelezés a jövő év első felében elkezdődik. „Nagyon remélem, hogy ha ez az inkubátorház megkezdheti működését, hamar találunk betelepülő cégeket, vannak is már erre irányuló tárgyalások” - mondta a rektor. Nincs megkötés, de elsősorban olyan partnereket várnak, akiknek szükségük van az SZTE tudásbázisára, illetve arra az együttműködésre, melyben az egyetem a szakember utánpótlásban is tudja támogatni a céget - tette hozzá Szabó Gábor.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fejlesztések az egyetemi sportéletben

A Szegedi Tudományegyetem támogatást nyert a Sport a felsőoktatásban című pályázati konstrukcióban. Tovább olvasom