Délmagyar logó

2017. 06. 28. szerda - Levente, Irén 22°C | 35°C Még több cikk.

Idegeink védelmében - Vécsei László neurológus professzor Széchenyi-díjas 2012-ben

A Parkinson-kór az egyik legismertebb neurodegeneratív betegség, melyben hazánkban mintegy 16-17 ezer ember szenvedhet – a kór elismert kutatója a Széchenyi-díjjal kitüntetett Vécsei László akadémikus, a szegedi Neurológiai Klinika vezetője, az Általános Orvostudományi Kar dékánja.
Vécsei László szegedi neurológus professzor (Fotó: Gémes Sándor)
Vécsei László neurológus professzor (Fotó: Gémes Sándor)
Vécsei László az idegszövet-károsodás pathomechanizmusa, a fejfájás, a sclerosis multiplex és a Parkinson-kór kutatása, a neurológiai kórképek kezelésében az új terápiás lehetőségek kidolgozása terén végzett tudományos és kutatói munkássága, hazai és nemzetközi szakmai közéleti tevékenysége elismeréseként kapta 2012-ben a magas állami elismerést. A professzor elengedhetetlenül fontosnak tartja a tudományos kutatás és a klinikai munka közötti egyensúlyt, mint mondta, a klinikusnak is nagyon tájékozottnak kell lennie a legújabb tudományos eredményekről.

Vécsei László professzor számos Parkinson-kórral foglalkozó nemzetközi bizottságban tölt be vezető szerepet, a magas állami kitüntetést is részben e betegség kutatásának területén kifejtett munkásságáért kapta. A Parkinson-kór a statisztikák szerint főként az 50-60 év feletti idősebb korúak betegsége, a fiatalabbaknál többnyire a genetikai hajlam révén familiáris Parkinson-kór fordulhat elő. A betegség tünettanában többnyire féloldalon kezdődő kézremegés, nehézkessé váló csoszogó járás, előre hajló testtartás szerepel és mindez az izmok merevedésével társul, így előfordul mind a túlmozgás, mind az, hogy nem tud megmozdulni a beteg. A későbbiekben előfordulhat memóriazavar is. Nem minden remegés szükségszerűen Parkinson-kór. – Fontos, hogy megértsük a betegség pathofi ziológiáját – emelte ki a professzor.

Nézze meg a Szegedi Egyetem Magazin 2012. májusi számát!
Nézze meg a Szegedi Egyetem Magazin 2012. májusi számát!
A kór döntően az agy egy kitüntetett régiójának hibás működésekor alakul ki. Az úgynevezett substantia nigra sejtjei dopamint termelnek, melyek beidegzik a striatum nevű agyi régiót – ez tartja fenn az egészséges mozgást. Parkinson-kórnál a substantia nigra károsodik, és nem termel kellő mennyiségű dopamint. A másik esetben, az úgynevezett Parkinson-szindróma esetén pedig a dopamint befogadó striatum receptorainak száma is lecsökken. Az okok még nem tisztázottak, sok más környezeti és genetikai tényező mellett bizonyos méreganyagok (toxinok), sőt egyes gyógyszerek, illetve a nem megfelelően előállított kábítószerekben előforduló MPTP nevű anyag is előidézhetik a substantia nigra károsodását. A gyógyszeres terápiák során a hiányzó dopamint próbálják pótolni, illetve minél stabilabbra beállítani. – Kulcsfontosságú, mennyire képes együttműködni az orvos és a beteg – hangsúlyozta Vécsei László. A sebészeti beavatkozás során pedig az agy egy kitüntetett régiójába egy stimuláló elektródát építenek be, mely képes mérsékelni a remegést.

– A kutatás egyik vonalán leginkább arra törekszenek a szakemberek, és magunk is folytatunk e területen vizsgálatokat, hogy olyan molekulákat fejlesszenek ki, melyek képesek a korai stádiumban megvédeni az érintett sejtek károsodását – tudtuk meg Vécsei Lászlótól.
NÉVJEGY

Vécsei László (1954) 1973-ban a Petri Gábor Sebészeti Műtéttani Intézetében, majd Telegdy Gyula által vezetett Kórélettani Intézetben kezdte tudományos pályafutását, s itt kapcsolódott be az idegrendszeri kutatásokba. Szakmai tapasztalatot szerzett többek között Svédországban és Norvégiában, de kutatott a Harvard Egyetemen is. 1993-tól a SZOTE (majd Szegedi Tudományegyetem) Neurológiai Klinika tanszékvezető egyetemi tanára. 2001-től az MTA levelező, majd 2007 óta rendes tagja. 2010-ben az SZTE ÁOK dékánjának választották. 2011 óta az MTA Orvosi Tudományok Osztályának elnöke. Számos tisztsége között az Európai Neurológiai Társaságok Szövetségének regionális alelnöke, a Szegedi Akadémiai Bizottság alelnöke. 1979-ben Apáthy István-emlékéremmel, 2005-ben Klebelsberg Kunó-díjjal, 2007-ben Szőkefalvi-Nagy Béla-díjjal tüntették ki, 2012-ben Széchenyi-díjjal ismerték el sokoldalú munkásságát.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Spagettiszörny hit és tudomány vitájában

Több platformon találkozik, vagy csap össze hit és tudomány. A vallás, a fizika, valamint az orvoslás háza táján érdeklődtünk. Tovább olvasom