Délmagyar logó

2017. 07. 26. szerda - Anna, Anikó 16°C | 26°C Még több cikk.

Két Nobel-díjast lát vendégül az egyetem Szegeden

Két Nobel-díjas tudós is ellátogat idén tavasszal a XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia 4 szekciójának szegedi egyetemen rendezett döntőjére.
 OTDK-döntők Szegeden

A XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia idei szekciói közül négyet Szegeden rendeznek: március 25-27. között az állam- és jogtudományi, április 2-4. között a biológiai, április 2-5. között az orvos és egészségtudományi, április 4-6. között a testnevelés- és sporttudományi szekciót. Az egyetemen szekciónként mintegy 400 vendéghallgató érkezését várják a szervezők.
Az idei OTDK biológiai, valamint orvos- és egészségtudományi szekciója programjában két Nobel-díjas tudós is Szegedre látogat. Bert Sakmann és Aaron Ciechanover részt vesz egy kerekasztal-beszélgetésen, előadást tart az Országos Tudományos Diákköri Konferencia döntőjén, és a tervek szerint több középiskolába is ellátogat. A két tudós tavaly is részt vett az egyetem Szent-Györgyi Albert Konferenciáján, amikor 9 Nobel-díjas kutató fogadta el a meghívást.

Aaron Ciechanover izraeli kémikus (középen) a szegedi városháza előtt 2012-ben a Szent-Györgyi Albert konferencián. Fotó: Schmidt Andrea
Aaron Ciechanover izraeli kémikus (középen) a szegedi városháza előtt 2012-ben a Szent-Györgyi Albert konferencián. Fotó: Schmidt Andrea
Bert Sakmann német fiziológus az úgynevezett patch-clamp technika, egy úttörő elektrofiziológiai vizsgálati módszer kidolgozásáért kapott Nobel-díjat, Aaron Ciechanover, izraeli kémikus pedig a sejt fehérjefeldolgozó rendszerének felfedezéséért kapta a kitüntetést.

A szegedi OTDK konferencián „A tudomány jövője, a jövő tudósai" címmel kerekasztal-beszélgetést szerveznek. A Nobel-díjas kutatókat egyetemista és középiskolás fiatalokkal ültetik egy asztalhoz a szervezők, és olyan kérdésekre keresik a választ, mint: Mit tesz, tehet azért egy ország, hogy tudóspalántáiból Nobel-díjas kutatók lehessenek? Hogyan találkoznak a tudományterületek a kutatómunkában, egy Nobel-díjas életművében? Milyen a tudomány és kutatás kapcsolata az oktatással?

Varró András professzor, az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese, a tavalyi konferencia egyik főszervezője elmondta: a tavalyi Nobel-díjas konferencia nyomán az egyes szakterületek kutatói sok új meghívást kaptak különböző intézményekbe és konferenciákra. Több olyan projekt is indult, amelyekkel fiatal PhD-hallgatók utazhattak neves külföldi laboratóriumokba. Az esemény nyomán létrejött együttműködések további olyan intézményekbe juttatták el a szegedi kutatókat, mint például az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH), ahol Szent-Györgyi Albert is dolgozott. Ezen felül Oxfordban, San Fransiscoban is megfordultak az Egyetem tudományos munkatársai, mondta a rektorhelyettes professzor.

A tavalyi szervezők közül néhányan, annak érdekében, hogy minden évben Szegedre hozhassák a tudományos elit képviselőit, megalapították a Szegedi Orvosbiológiai Tudományok Jövőjéért Alapítványt. Az Alapítvány kuratóriumának – akik között a Szegedi Tudományegyetem, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont vezetői és a tudomány népszerűsítése mellett elkötelezett médiaszemélyiség egyaránt megtalálható – célja, hogy a fiatalok számára vonzóvá tegyék a kutatói pályát. Hosszú távon pedig – Szent-Györgyi Albert és Klebelsberg Kunó nyomdokain haladva – újabb Nobel-díjas kutatót adhassanak Szegednek és hazánknak.

„Szeretnénk, ha a döntéshozók és a fejlesztésekben érdekelt piaci szereplők felismernék, hogy mekkora potenciál rejlik a tudományban, a kutatásfejlesztésben. Ha a legkiválóbb fiatalokat Szegedre tudjuk vonzani, a meghívott Nobel-díjasok segítségével testközelből meg tudjuk mutatni, hogy meddig lehet eljutni. Ha pénzügyi forrásokat tudunk biztosítani, akkor minden lehetőség adott lehet ahhoz, hogy Szegeden újabb nemzetközileg elismert kiemelkedő eredmények, talán még esetleg újabb Nobel díj is születhessen. Ha egyszer már sikerült, miért nem sikerülhetne újra? Lehet, hogy már most az iskolapadban ülnek azok a tehetséges fiatalok, akik majd elérik ezt. Most azért dolgozunk, hogy népszerűsítsük a tudományt, és javítsuk a feltételeket, amelyek lehetővé tehetik, hogy ezeknek a fiataloknak ne kelljen külföldre menniük azért, hogy nemzetközi szinten is kiemelkedő kutatási eredményeket, adott esetben egy Nobel-díjat érő kutatási eredményt érjenek el" – tette hozzá Hegyi Péter professzor, a Szegedi Orvosbiológiai Tudományok Jövőjéért Alapítvány titkára.

Olvasóink írták

  • 3. X_Y 2013. március 21. 14:33
    „Na majd mehetnek tünteni a Nobel-díjasok ellen a kontárpista-Mozimasiniszta-Cillit_bang-féle magyar- és tudomány-gyűlölő egybites droidok...”
  • 2. lukrecia 2013. március 20. 19:17
    „"A BMW lehet a negyedik autógyár, amelyik üzemet telepít Szlovákiába a Hospodárske noviny napilap szerdai számában megjelent cikk szerint. ,,Az egyértelmű, hogy további gyártókapacitásokra lesz szükségünk, és egyik új üzemünket Kelet-Európában tervezzük felépíteni" - mondta Ian Robertson, a BMW igazgatótanácsának tagja a Hospodárske noviny lapnak. Egy évvel ezelőtt a BMW még határozottan cáfolta azokat az értesüléseket, hogy üzemet készülne építeni Szlovákiában. Most azonban Ian Robertson a ,,legesélyesebb jelöltek" között emlegette Szlovákiát."”
  • 1. Egyszercsak 2013. március 20. 11:39
    „Klebelsberg Kuno.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szegedi szabadegyetem: előadás a székelység önrendelkezéséről

A székelység önrendelkezésének kihívásairól tart előadást B. Garda Dezső erdélyi történész. Tovább olvasom