Délmagyar logó

2017. 02. 22. szerda - Gerzson 2°C | 13°C Még több cikk.

Letoha Tamás: A természet bölcsebb nálunk

Szeged - Miért a növényi hatóanyagok felől, és miért nem a szintetikusan előállított gyógyszermolekulák felől közelít a betegségekhez? – kérdeztük a példaképpé választott kutatóorvos Letoha Tamást.
„A növényi hatóanyagok akkor kezdtek el érdekelni, amikor a szintetikus molekulákat elkészítettük ugyan, de kiderült: azok a vérben hamar lebomlottak. Hiába hatékony ugyanis a sejttenyészeten a gyógyszerjelölt molekula, ha az élő szervezetbe kerülve lebomlik, nem hat. Miközben ott vannak a növényekből származó stabil hatóanyagok, amelyek képesek leküzdeni a biológiai akadályokat, és könnyedén bejutnak a sejtbe" – magyarázta a génterápiával foglalkozó Letoha Tamás, aki még a szegedi egyetem kutatóorvosaként vizsgálta, a hasnyálmirigy- gyulladásra miként hatnak a növényi kivonatok.

„Ez alapkutatás és alkalmazott kutatás, amelynek a kimenetele nem látható, mert e hatóanyagok nagy része még nem tört utat a klinikumban. Ennek célja, hogy megoldja a nagy molekulasúlyú hatóanyagok terápiássá válását. Ez a génterápiás módszer, amely irányt az a kutatás alapozta meg, amit 2001-ben doktorjelöltként kezdtem el az SZTE Orvosi Vegytani Intézetében."

„A természet sokkal bölcsebb nálunk. Mi, emberek csak a természet részei vagyunk. A növények évmilliók alatt fejlesztették, tökéletesítették saját anyagcsereútjukat. A növényeknél jobb vegyész nincsen!" – érvelt Letoha Tamás.

Letoha Tamás az SZTE kutatóorvosaként vizsgálta, a hasnyálmirigy- gyulladásra miként hatnak a növényi kivonatok. Fotó: Karnok Csaba
Letoha Tamás az SZTE kutatóorvosaként vizsgálta, a hasnyálmirigy- gyulladásra miként hatnak a növényi kivonatok. Fotó: Karnok Csaba

„A kutató szerintem nem teheti meg a gyógyíthatatlan betegek láttán, például a 200 ezer magyar Alzheimer-kórosra gondolva, hogy kihasználatlanul hagyja a természet adta hatóanyagokat, módszereket. Mert a növények kiaknázatlan területei a gyógyhatású anyagoknak" – jelenti ki Letoha Tamás, aki szerint „elsődleges az emberi jólét biztosítása". Irányításával olyan génterápiás ágenseket próbálnak kifejleszteni, amelyek a bennünk lévő mechanizmusokat aktiválják, a bennünk dolgozó sejtátviteli utakon már beváltak.

Nagy hagyománya van ennek a szemléletnek a szegedi egyetemi kutatólaborokban. Hiszen például Szent-Györgyi Albert a C-vitamint a paprikában fedezte fel. Ezen az úton járva ér el sikereket az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar Farmakognóziai Intézete.

„A növényi tudás a növényi életnek köszönhető. Ez szinte magasabb tudás, mint amire az ember képes – véli a Példakép Alapítvány idei díjazottja. – Ezeket az embernek ki kell tudnia használni. Ahogy a betegségekre vonatkozó molekuláris ismereteink bővebbé válnak, úgy a növényi hatóanyagok hatását molekuláris szinten sikerül megismerni."
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Győzelmi jelentés a Föld Napjáról a Füvészkertből

Rengeteg vidám gyermek járta végig vidáman a Föld Napja rendezvénysorozat állomásait a szegedi Füvészkertben. Tovább olvasom