Szeged - delmagyar.hu

Balástya az Alföld nagytájhoz, ezen belül a Duna-Tisza közi síkvidék és az Alsó-Tisza Vidék középtájakhoz tartozik. Száraz, vízhiányos terület, jellegzetes síkság. Uralkodó talajtípusa a homok, kisebb részben réti talaj, és szikes talaj. E talajadottságok alakították ki a térség sajátos mezőgazdasági kultúráját

Balástya felsőtanyai határrészén 1891. október 26-án avatták föl a Felsőközpont külterületi közigazgatási és "kultúrközpontot". Az avatási ünnepségre meghívták Mikszáth Kálmánt és Munkácsy Mihályt is. (Munkácsy Mihály "Honfoglalás" című festménye mellékalakjainak balástyai parasztok is voltak a modelljei. Mikszáth szerint gyönyörű típusok akadtak: "ős arcok, szőrrel benőve egészen a szemig, csontos, körteképű kunok, laposfejű tatárok, keresztbevágott szemmel, nyomott pogácsaképű besenyők, széles girbegurba fiziognómiájú, zömök termetű magyarok, apró, mélyen bent ülő szemekkel.")

A kis tanyaközpontban 1903-ban Páduai Szent Antal tiszteletére fölszentelt templom épült.
A település lakói a belterjes szőlő- és gyümölcstermelés mellett az ország legjelentősebb fóliás-, üvegházas növény- és virágtermesztői közé tartoznak. A falu a tanyaiak építkezései és beköltözése folytán egyre gyarapszik. A községben sportcsarnok, füves labdarúgópálya áll a vendégek rendelkezésére. Lehet lovagolni, horgászni és vadászni. A balástyai tanyavilágot 25-30 km-es kerékpárút köti össze az Ópusztaszeri Emlékparkkal. Balástyán élt Veszelkáné Gémes Eszter a XX. századi parasztíró. Számos népéleti tárgyú írásán kívül két kötete jelent meg: Mindig magam címmel önéletírása (1979) és a Történetek Rúzsa Sándorról (1981.)

Forrás: www.vendegvaro.hu