Délmagyar logó

2016. 09. 26. hétfő - Jusztina 10°C | 20°C

Székelyföld autonómiatörekvéseinek támogatását kérte a Székely Nemzeti Tanács

Határozatban kérte fel a Székely Nemzeti Tanács pénteki budapesti ülésén a magyar kormányt és a magyar állam intézményeit, hogy minden rendelkezésükre álló eszközzel támogassák Székelyföld autonómiatörekvéseit a nemzetközi fórumokon, valamint a Magyarország és Románia közötti államközi kapcsolatokban, és fordítsanak kiemelt figyelmet a kapcsolattartásra Székelyfölddel.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) 2003. október 16-án alakult meg civil szerveződésként, közfelkiáltással létrehívott testületként Sepsiszentgyörgyön. Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megye 97 településének képviseletében több mint kétszáz küldött a helyi és a széki székely tanácsok megalakulása után hívta életre a szervezetet. (Az SZNT a hagyományos történelmi székely „székek" szintjén építette fel struktúráját, ezek az egykori közigazgatási egységek nem esnek egybe a román közigazgatási felépítéssel.)

A tanácskozáson a Székely Nemzeti Tanács határozatot fogadott el a székely székek önigazgatásáról, a Székelyföld autonómiájáról, hangsúlyozva: ezt a demokratikus jogállamokra jellemző eszközökkel, a parlamenti demokráciában érvényesülő eljárásokkal kívánják elnyerni. Elnökké Csapó Józsefet választották, aki kijelentette: a Székely Nemzeti Tanács nem kíván a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alternatívája lenni. Csapó József lemondása után 2006 novembere és 2008 februárja között Fodor Imre volt az ideiglenes elnök, az elnöki tisztséget azóta Izsák Balázs tölti be. Az SZNT együttműködik az Erdély egészét átfogó, Tőkés László néppárti európai parlamenti képviselő vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT).

Fotó: huncrusader.blogspot.com
Székelyföldi idill. Fotó: huncrusader.blogspot.com

A székelység autonómiáját szorgalmazó szervezet 2004. január 17-én fogadta el a Székelyföld autonómia-statútumának tervezetét, amelyet a román parlament elé terjesztettek jóváhagyásra. (A bukaresti parlament erre nemet mondott.) A dokumentum előszavában kinyilvánította, hogy a székelység, mint Székelyföld őshonos magyar nemzetiségű lakossága a nemzetközi dokumentumokban megfogalmazott, és az Európai Unió tagállamaiban gyakorlattá vált területi autonómiát igényli. Székelyföld autonómiája nem sérti Románia területi épségét és nemzeti szuverenitását, csupán az lenne a szerepe, hogy a történelmi szülőföldjén élő többségi közösség jogosan vehesse át a helyi közérdekű problémák jelentős részének megoldását, a szubszidiaritás elvének megfelelően.

Miután a bukaresti parlament nemet mondott a statútum tervezetére, 2006. március 15-én a Székely Nagygyűlés Székelyudvarhelyen közfelkiáltással fogadta el a Székely Nemzeti Tanács autonómiakiáltványát. Az SZNT 2006. október 8-án újabb Székely Nemzetgyűlés összehívásáról döntött „a székely nép önrendelkezésének érvényesítésére", és a Székelyföld autonómiájáról szóló népszavazás kiírását szorgalmazta. A nem hivatalos voksolást 2006. december 16-23. között rendezték meg a Székelyföld körülbelül tíz százalékát kitevő településeken, s a többség támogatta, hogy a régió autonóm státust kapjon. A nem hivatalos, jogi következményekkel nem járó szavazás eredményét a szervezők eljuttatták Románia kormányához és államfőjéhez, valamint az Európai Néppárt magyar frakciójához. AZ SZNT tavaly a Magyar Polgári Párt (MPP) támogatásával hívott össze Székely Önkormányzati Nagygyűlést, egy nappal az RMDSZ és az EMNT hasonló rendezvénye után. Idén március 12-én az újabb Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen (amelyen az RMDSZ nem képviseltette magát) határozatban szorgalmazták, hogy a magyar hivatalos nyelv legyen Székelyföldön, továbbá március 15. helyi jellegű hivatalos ünneppé nyilvánítását, s azzal a kéréssel fordultak Románia parlamentjéhez, hogy törvényben rögzítse Székelyföld régió autonóm jogállását.

2010. július 7-én Izsák Balázs, magyarországi tárgyalásait összegezve, kijelentette: először történt meg, hogy a magyar kormány nyíltan partnerének nevezte a Székely Nemzeti Tanácsot a székelyföldi autonómia megteremtésében.

Olvasóink írták

  • 10. jozko 2011. január 04. 22:44
    „"Rendezni végre közös dolgainkat:
    ez a mi munkánk, és nem is kevés!"

    Az önrendelkezés kiszélesítése, egy autonóm közösség kialakítása a Székelyföldön élő románoknak es előnyökkel járna - legalább is úgy tűnik!

    A II. vh alatt Erdély ideiglenes annektálása az erdélyben lévő magyarságnak sem hozta meg a felhőtlen jókedvet!
    Nem hiszem hogy most ürülnének egy magyarorszához történő csatlakozásnak!
    Az autonómia-jó kezdeményezésnek tűnik!”
  • 9. Ferrer 2010. november 20. 21:17
    „JungHeinrich 2010.11.20. 09:30

    Mi a bajod? A székelyek se magyarnak tartják magukat, attól függetlenül, hogy magyarul beszélnek. Ez olyan, hogy az argentínok se spanyolok, mert spanyolul beszélnek, a belgák se franciák, stb..”
  • 8. achilleus 2010. november 20. 12:28
    „http://www.erdely.ma/autonomia.php?id=72490&cim=simenfalvan_tartottak_a_szekelyfoldi_akademia_elso_eloadasat

    Nemzetisége: székely
    Anyanyelve: magyar”
  • 7. radic 2010. november 20. 11:04
    „smalltown

    Székelyföld lakosságának több mint 80%-a magyar. Szóval az, amit írtál valóban nem zavar senkit sem.”
  • 6. JungHeinrich 2010. november 20. 09:30
    „Egy adott területen élő népcsoport, jelen esetben a székelység a lehető legnagyobb önállóságra törekvése becsülendő.Ha ez esetben pölö az osztrákokat kérik támogatónak azzal sincs baj,hiszen az EU-n belül ez a fajta lobbi az egyetlen járható út.Ha Ferrer provokáló hsz-ét nézem tényleg nem tudom honnan jött ez az idétlen kérdés, sztem csak adrenalinhiánya van. Az autonómia sok esetben még a románságnak is kedvezőbb lehet,mint most vagy előtte ,de ez csak együttműködés esetén lehetséges.Igazi küzdelemből és együttműködésből azonban a magyarorszagiaknak van mit tanulni a székelyektől és az erdélyi magyaroktól ha úgy tetszik.De tényleg okoskodás helyett tettekre kellene váltani azt a rengeteg elpazarolt energiát, bár nem ártana a magyarországiaknak inkább Borsodra figyelni ;-P”
  • 5. smalltown 2010. november 20. 05:13
    „nem zavar senkit az a teny, hogy Szekelyfoldet ma mar tobbsegeben nem szekelyek lakjak, hanem pl romanok?
    Oket elzavarjak majd a magyar testvereink??”
  • 4. Ferrer 2010. november 19. 22:15
    „Na de mi közük van a magyaroknak a székelyekhez?
    Ha jól tudom, ez két külön nép.”
  • 3. TELSTAR 2010. november 19. 21:57
    „Egyetlen rész, ami még megmenthető a régi Erdélyből!”
  • 2. Rexcsek 2010. november 19. 21:43
    „Autonómiát a magyar testvéreinknek!!”
  • 1. abdul66 2010. november 19. 20:39
    „Sok sikert kívánok a székelyeknek szabadságuk elnyeréséhez!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nagy az érdeklődés Székelyföldön a magyar állampolgárság iránt

Erdély - Mintegy ezer, magyar állampolgárságért folyamodót jegyeztek elő hétfőn a csíkszeredai… Tovább olvasom