Szegedről is jelentéseket írt a CIA

– 1956 márciusában katonai állomáshelyek jöttek létre Szegeden, az ÁVH központjában 40 ide irányított katonát szállásoltak el. A Central Intelligence Agency (CIA) szerint egy ügynök dolgozott Magyarországon, de ez gyanús, mert a szegedi jelentés nagyon pontosan írja le, hogy a városba hogyan vonultak be az ávósok, milyen volt az új rádiótorony, hány barakk épült a településen, hány fogvatartottat vezényeltek ide. Ha csak egy amerikai ügynök dolgozott volna Pestről, akkor ezeket nem tudták volna ilyen részletesen leírni – mutatott rá Stephen Travis Sholl, a Mathias Corvinus Collegium vendégoktatója, aki a közelmúltban tartott Szegeden előadást arról, hogy a CIA hogyan látta hazánkat az 1956-os forradalom kapcsán. 

Magyarok lehettek az ügynökök 

A szakember több száz Magyarországra vonatkozó CIA-aktát tanulmányozott 1950-től 1980-ig, munkája során pedig azt állapította meg, hogy a CIA ügynökei, akik hazánkról jelentéseket írtak, vélhetően magyarok voltak, hiszen nem tudták volna az amerikaiaknak úgy megtanítani a magyar nyelvet, hogy született magyarnak tűnjenek és mindent értsenek. Hozzátette, az sem kizárt, hogy a magyar kormány és a CIA között is kapcsolat volt, vagy épp a jugoszlávok osztották meg a szegedi információkat az USA-­­­ban lévő partnereikkel. 

– A hidegháborús akták feltárása során az is világossá vált, hogy a magyarok többször is segítséget kértek az amerikai­aktól a helyzet kezelésében, viszont az USA nem akart beavatkozni, a szabad kereskedelem és a szabad nép volt a célja. Az amerikaiak je­­lentései szerint a szovjetek többször is megvádolták őket azzal, hogy a magyarokat tá­mogatják és be akarnak avatkozni, azonban az USA mindig megpróbálta visszautasítani ezeket a vádakat. Ugyanakkor az adatbázisokat nézve a CIA szerint a Szabad Európa Rádió két műsorvezetője is azt a látszatot keltette, hogy az USA támogatja a magyarokat és a forradalmat. Emiatt vizsgálat indult a rádiónál, a jelentések szerint pedig a magyar műsorvezetők szabad kezet kaptak, azt mondták ki, ami a szívükön volt, és mivel azt szerették volna, ha az USA segít Magyarországnak, ezért ezt a látszatot keltették – magyarázta Ste­phen Travis Sholl. 

Az USA nem készült fel 

A szakértő szerint egyébként az USA több ezer ejtőernyős katonát tudott volna segítségül küldeni hazánknak, de nem tették, mert szerintük ezzel a harmadik világháború robbant volna ki. Azonban a valódi indok nem ez volt, az USA politikai vezetése felkészületlen volt a valódi támogatásra és beavatkozásra – tette hozzá. 

Sholl szerint a jelentésekből az is megállapítható, hogy az Egyesült Államok szerint hazánk mindig a háborúban látta a szabadság kulcsát, ugyanakkor az 1956-os eseményeket a magyarok tragédiájának tartják a mai napig, valamint az amerikai történelemkönyvekben is előbukkan a forradalom. De valójában az USA-nak nem volt teljes rálátása arra, hogy pontosan mi történt Magyarországon az 50-es évek második felében – jegyezte meg. 

– A hírszerzők tévesen ítél­­ték meg az országot. Egy 1955-ös jelentésből jól látszik, hogy nem hitték el azt, hogy a magyarok részéről komolyabb ellenállásra lehet számítani a szovjetekkel szemben. A szovjeteket erősnek tartották, míg Magyarországot a legproblémásabb kelet-európai országok közé sorolták, ezért a forradalom lehetősége nullának tűnt a CIA szerint. Később persze már azt mondták, hogy van lehetősége a forradalomnak, 1956–1960 között csak ezzel foglalkoztak az akták. Sőt, a CIA a hatvanas évek közepéig attól tartott, hogy újabb forradalom tör majd ki – mutatott rá. 

A legvidámabb barakk 

A CIA szemüvegén keresztül az látszott, hogy hazánk katolikus, konzervatív ország, és az emberek 90 százaléka antikommunista volt, nem értettek egyet a fennálló rend­­szerrel. Az is jól látszik, hogy az amerikaiak szerint a Kádár-korszak pozitív irányba vitte az országunkat, az em­berek biztonságban érezték magukat, békén hagyták őket, látták életük alakulását. Talán éppen emiatt nevezte a nyugati sajtó is hazánkat akkoriban a legvidámabb barakknak. 

Az előadáson a legvidámabb barakk kijelentésre is kitértek, erről már Má­­thé Áron, a Nemzeti Emléke­zet Bi­­zottságának elnökhelyettese beszélt. Kiemelte, a nyugati sajtó és az USA szerint is minden rendben volt Kádár idejében az országban, azonban a valóság egészen más képet festett. Bár az emberek vásárolhattak és eljuthattak olyan országba, mint például Bulgária, de a vasfüggöny mindenkit behatárolt, valamint itt volt a legmagasabb az alkoholizmus és az öngyilkosságok aránya is – osztotta meg gondolatait a magyar történész.