Délmagyar logó

2017. 05. 28. vasárnap - Emil, Csanád 13°C | 25°C Még több cikk.

27 éve történt a csernobili atomkatasztrófa

Az 1986. április 26-án bekövetkezett robbanásokat a reaktor tervezési hibája és egy felelőtlen, nem engedélyezett kísérlet okozta.
Huszonhét évvel ezelőtt 1986. április 26-án következett be az ukrajnai Csernobilban a világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-szerencsétlensége.

A Kijevtől 130 kilométerre épült erőműben 1000 megawattos, könnyűvizes, grafithűtésű, RBMK típusú, külső szigetelő burkolat nélküli reaktorok működtek. 1986. április 26-án hajnali 1 óra 23 perckor a négyes blokk reaktorát két robbanás vetette szét, felszakítva az épület tetejét és falait. A reaktorban tíz napig égett a tűz, és több százszor annyi radioaktív szennyeződés jutott a levegőbe, mint a második világháborúban Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák felrobbanása után.

A csernobili atomerőmű a katasztrófa után.
A csernobili atomerőmű a katasztrófa után.

A vizsgálat kiderítette, hogy a katasztrófát a reaktor tervezési hibája és egy felelőtlen, nem engedélyezett kísérlet okozta. A személyzet azt akarta kipróbálni, hogy teljes áramkiesés esetén a lassuló turbinák maradványenergiája elegendő-e a pót hűtőrendszer átmeneti üzemeltetésére, amíg a dízelgenerátorok működésbe lépnek. A reaktor teljesítményét az előírásokat figyelmen kívül hagyva a tiltott, alig ellenőrizhető és instabil 20-30 százalékra nyomták le, ráadásul kiiktatták a biztonsági automatikát és a vészhűtő rendszert is. A hűtővíz hőmérsékletének emelkedése miatt automatikusan megindultak lefelé a szabályozó rudak, de a tervezési hiba miatt ezek alsó része grafitból állt, amely nem nyeli el a neutronokat. A reaktor teljesítménye így váratlanul megugrott, a túlhevülés miatt a szabályozó rudak megakadtak. A hűtővíz elforrt, a gőznyomás robbanást idézett elő, majd kémiai robbanás történt, és hasadási termék került a levegőbe.

A szovjet vezetés már aznap értesült a balesetről, de a hírt nyilvánosságra csak két nappal később hozták, amikor Svédország felvilágosítást kért a radioaktivitás általuk mért emelkedésének okairól. (Magyarországon csak május 1. után hangzottak el az első érdemi információk a katasztrófáról.) Az erőmű környékéről 36 órás késéssel kezdődtek meg a több százezer embert érintő kitelepítések, a létesítmény körül 30 kilométeres tiltott zónát létesítettek. A kitelepítettek számára később ezen kívül emeltek új települést Szlavutics néven. A mai Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország területén hatalmas területek szennyeződtek.

A baleset után az erőmű másik három blokkját lezárták, a negyedik reaktor fölé vasbeton szarkofágot emeltek (az új szarkofágnak a tervek szerint 2015-re kell felépülnie). A vizsgálat a baleset elsődleges okát emberi mulasztásban állapította meg, az erőmű vezetőit 1987-ben tíz év börtönre ítélték. A tervezési hibákat államtitokká nyilvánították, a szovjet hatóságok hivatalosan csak 1991 februárjában ismerték el, hogy a katasztrófa bekövetkeztében szerepe volt az RBMK típusú atomreaktor technikai elégtelenségének is.

Acélívvel fedik be a csernobili atomerőmű 1986-ben felrobbant 4-es reaktorblokkját 2013. április 23-án. Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij
Acélívvel fedik be a csernobili atomerőmű 1986-ben felrobbant 4-es reaktorblokkját 2013. április 23-án.
Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség adatai szerint a balesetnek 56 közvetlen halálos áldozata volt, és mintegy 600 ezer embert ért erős sugárzás, ennek következtében mintegy négyezren halhattak meg rákbetegségekben, s orvosi vélemény szerint a katasztrófát követő 70 évben még 40 ezer haláleset várható.

Magyarországot - az időjárási viszonyok miatt - két hullámban érte enyhe-közepesnek minősített radioaktív szennyezés. A legszennyezettebb terület Budapest volt, a fővárosinál kisebb szennyezést mutattak ki a Dunántúlon és Észak-Magyarországon. Budapest cézium-szennyezettsége legalább százszor kisebb volt, mint azoké a fehérorosz, ukrán és orosz területeké, ahonnan a lakosságot kitelepítették, a baleset Magyarországon 2-3 havi természetes eredetű sugárzásnak megfelelő többletterhelést okozott.

Az atomenergetika történetének legsúlyosabb balesete rádöbbentette az emberiséget arra, hogy a nukleáris energia beláthatatlan veszélyek forrása lehet, ha gondatlanul kezelik. Újabb intő jel volt a 2011 márciusi fukusimai baleset, amely a csernobilihez hasonlóan a legmagasabb, hetes szintű besorolást kapta a nukleáris eseményeket rangsoroló skálán.

Olvasóink írták

  • 4. mondomamagamét 2013. április 28. 19:57
    „Súlyos, tárgyi tévedésektől hemzsegő írás. Gratulálok.”
  • 3. csanyiv 2013. április 25. 19:32
    „Azért vízierőművek és széntüzelésű erőművek ennél jóval több áldozatot hoztak már összességében. Inkább a hozzá nem értés és a misztifikálás az, ami a helyes arányok megtalálását nehezíti. Egy-egy árvíz, földcsuszamlás, földrengés nagyságrendekkel gyakoribb dolog, mint a szinte mindig (25-30 évente!) emberi (tervezési) mulasztás miatt bekövetkező nukleáris baleset. Olyan ez, mint a cápatámadás, vagy a repülőgépszerencsétlenség. Azok veszélyesek. A mobiltelefónia meg a gépjárművek, amit milliárdok használnak nap, mint nap, azok nem...”
  • 2. queenmargareth1 2013. április 25. 18:17
    „jönnek az arabok és mi is nagyobb volumennel uranizálunk...
    azért, kérdem én, emlékükre és a mi halottainkra emeltek bármiféle emlékművet?!mert egy felelőtlen kísérlet és halottak sokasága ez is népirtás!”
  • 1. csiperó 2013. április 25. 11:15
    „És nekünk, embereknek a kezünkben van rengeteg alternatív energia előállításának lehetősége, mégis ilyen veszélynek tesznek ki bennünket, illetve a nem megújúló energiákba ölik bele a pénzt....Beteg egy világ ez!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Környezetbarát galaxisra bukkantak amerikai csillagászok

A csillaggyár százszázalékos hatékonysággal dolgozik, valamennyi gázfelhőjét felhasználja a… Tovább olvasom