Délmagyar logó

2017. 12. 15. péntek - Valér 6°C | 13°C Még több cikk.

A berlini olimpia Pekingre vetülő árnyéka

Alig több mint hét évtizeddel ezelőtt atléták százai készültek világszerte a modern idők legvitatottabb sporteseményére, az 1936-os Berlini Olimpiai Játékokra. Naivitásukban a versenyzők azt gondolták, hogy az olimpia emelkedett szellemével megteremthető a béke és elkerülhető a diszkrimináció, ugyanakkor kifejezhető a szabadság fontossága. Mekkorát tévedtek! VIDEÓVAL
Ahogyan azt ma már mindenki tudja, a berlini olimpia óriási és nagyszerű lehetőséget adott a náci propagandának. Egy amerikai újságíró azt írta 1936-ban: „Ez a virágzó, boldog nép hisz önmagában - a németek a legbékésebb emberek, akik nagyon megérdemlik mindazt, amit a világ adhat nekik."

De a németek az olimpia zászlót arra használták, hogy bekössék vele a világ szemét, hogy az ne lássa a gyűlöletes rezsim hihetetlen brutalitását. Manapság hasonlóan vitatott és hitem szerint mélységesen elhibázott olimpiai játékok előtt állunk.

Alig öt hónap múlva atlétáink egy olyan nemzet országában versenyeznek majd, ahol kegyetlen diktatúra van, és ahol nem ismerik az alapvető szabadságjogokat, amelyek a nyugati világban alapvetésnek számítanak.

A németek az olimpia zászlót arra használták, hogy bekössék vele a világ szemét
A németek az olimpia zászlót arra használták, hogy bekössék vele a világ szemét.

Azt szokás mondani: az olimpia arra szolgál, hogy erősítse a jót és segítsen a totalitárius diktatúráknak minél inkább elfogadni a humánus, őszinte gondolkodásmódot. Ez az eszme azonban sajnos még a legjobb szándékok esetében is reménytelenül naiv, és kétségtelenül becsapós.

Mindazok, akik azt hiszik, hogy 2008-ban a Pekingi Olimpiai Játékok végre véget vet Kína szégyenletes, emberi jogokat lábbal tipró magatartásának, pont akkorát tévednek, mint azok, akik az 1930-as években hitték ugyanezt a hitleri Németországról. Valóban semmit nem tanultunk 1936 óta?

Nekem, aki két évet töltöttem a berlini olimpia történetének tanulmányozásával, sajnos úgy tűnik semmit. Számos párhuzamot találtam az akkori Berlin és a mai Peking között - és ez megdöbbentő és ugyanakkor rémisztő.


Először is, nagyon sok hasonlóság van a két fogadó nemzet között. Ahogyan a náci Németország az első éveiben, Kínában is több ezer embert végeznek ki minden évben különböző indokokkal.

A halálbüntetést nem csak azokra szabják ki, akik embert öltek, hanem olyanokat is, akik a rendszer ellen uszító kijelentést tesznek, valamint támogatják Tibet és Tajvan függetlenségét.

Dermesztő: ahogyan a náciknak, úgy a kivégzett kínaiak hozzátartozóinak is ki kell fizetniük a lőszert, amivel az elítéltet agyonlőtték. Azok a „bűnözők", akiket nem végeznek ki, évekig élnek a kínai koncentrációs táborokban. Ezek leghíresebbike a Laogai, amely körülbelül 1000 kisebb lágerből áll. Ezekben becslések szerint 40 millió bebörtönzött ember szenvedett és szenved még ma is az 1950-es évek óta.

A politika az olimpiai stadionba is beférkőzött
A politika az olimpiai stadionba is beférkőzött.

Természetesen azok, akik idén augusztusban Pekingbe látogatnak, ezeket a lágereket nem fogják látni, és a kínaiak, akár csak a nácik 1936-ban, csodálatosnak fogják láttatni országukat.

Ami az átnevelő-munkatáborokat illeti, le merném fogadni, hogy a kínai hatóságok egy higiénikus táborban fogják körbevezetni az újságírókat, ahogyan a nácik is tették az, amikor 1936-ban büszkén kitárták a dachau-i láger kapuját a média képviselői előtt, hogy azok lássák: az őrizetesek nem egyebek, mint gengszterek.

De mindezek ellenére, nincs annál ízléstelenebb, mint az a tény, hogy mind a náci Németország, mind a modern Kína égbekiáltó módon megsértette és megsérti az Olimpiai Chartát. A charta 5. pontja ugyanis kimondja: „A diszkrimináció bármely megnyilvánulási formája, amely valamely országra vagy valamely személyre irányul, faji, vallási, politikai, nemiség, vagy bármely forma alapján az Olimpiai Mozgalommal nem egyeztethető össze."

Próbálják csak ezt idézni egy zsidónak, aki túlélte a Harmadik Birodalmat, vagy egy kínainak, akik az ott uralmon lévő rezsim elszenvedője. A probléma nem magával az Olimpiai Chartával van, hanem szégyenletes módon azzal, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) nem tett semmit ez ellen.

Berlini olimpia a horogkeresztek árnyékában
A berlini olimpia a horogkeresztek árnyékában.

Az 1930-as években a NOB hagyta, hogy becsapják a nácik, annak ellenére, hogy a zsidó sportolók tevékenységének korlátozása nyilvánvaló volt. S tette ezt a részrehajlás miatt, és attól a vágytól vezérelve, hogy csodálatos olimpiának lehessen részese a világ.

A kifogásokról akkor sem vettek tudomást, épp úgy, mint ma, amikor a NOB továbbra is közhelyeket pufogtat, fennhangon szónokol a békéről és az egységről, miközben szemet huny az olimpiát rendező ország cselekedetei, nevezetesen az emberi jogok széles körű lábbal tiprása felett.

Az egyetlen dolog, ami talán szégyenérzettel tölti el a NOB-ot, az az egész világon kibontakozott bojkott. Azonban szomorú, hogy a tiltakozásról bebizonyosodott: pont annyira szánalmas, mint 70 évvel ezelőtt. Túl kevés, túl késő.

Az 1930-as években felemelték ugyan a hangjukat a disszidensek, de ezt senki nem vette figyelembe, mert az zsidóktól és kommunistáktól származott. Ma a bojkott-mozgalom hasonlóan gyenge, még akkor is, ha a tiltakozás fontos mozzanata az a kampány, amely megpróbálja felhívni a figyelmet arra az elnyomásra, amelyet Kína Tibetre gyakorol.

Mi fog tehát történni augusztusban? Ha Berlin továbbra is modellként szolgál Kínának, akkor várható, hogy az olimpia minimális vitával kezdődik. Épp úgy, ahogyan Németországban 1936-ban, ma nagyon kis számú – ha nem nulla – atléta merészeli majd felemelni hangját a fogadó országgal szemben. És meg kell említenem azt a nagyon gyáva intézkedést, miszerint a brit versenyzőket arra kötelezték, hogy írjanak alá egy szerződést, amely gyakorlatilag megtiltja neki, hogy kritizálják a kínai rezsimet.

Hitler a dísztribünön is megmutatta magát
Hitler a dísztribünön is megmutatta magát.

Ilyen diktátumot kaptak a berlini játékok résztvevői is. Egyikük elmesélte: a versenysorozat idején kapott egy levelet az egyik koncentrációs tábor lakójától, és a levél szerzője könyörgött neki, hogy hozza nyilvánosságra a koncentrációs táborokban lévők helyzetét. A versenyzőnő odaadta a levelet a kísérőjének, aki azt tanácsolta neki, hogy hallgasson. Ahogyan a többi sportoló, aki hasonló levelet kapott, ő is tartotta a száját.

Azzal kapcsolatban sincsenek kétségeim, hogy a kínaiak, akár csak a németek, hatalmas show-t fognak rendezni. Az esemény színházi természete el fogja fedni a valóságot, és eltakarja Kína brutalitását. A legtöbb versenyző úgy fog hazatérni a pekingi olimpiai játékokról, hogy a politikai kivégzések és a kínzások csupán az újságírók kitalációi.

Feltételezem, lesznek néhányan, akik majd ugyanolyan bátran kiállnak a nyilvánosság elé, mint a brit Arthur Godfrey-Kilner Brown, aki a 400 méteres síkfutásban nyert aranyérmet Berlinben.

Brown azt mondta: - „Néhányan azzal a téveszmével mentünk Berlinbe, hogy egy sportversenyen veszünk részt, és annak leszünk a részesei. Ehelyett azonban a politika propagandaként használt fel bennünket."

Az pedig szerintem aligha számít, hány éremmel térnek haza a britek ezen a nyáron. Mert, akár csak 1936-ban Németországban, a 2008-as pekingi olimpiának is csak egy győztese lesz: a vendéglátó ország hitvány rezsimje.

Fordította: Nyemcsok Éva

Olvasóink írták

  • 9. kertesz 2008. április 07. 16:59
    „Samaranch úr tévedett.”
  • 8. nyemcsok éva 2008. április 06. 20:44
    „Peking harmadszor pályázott az olimpiai rendezési jogáért 2001-ben. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság Moszkvában hallgatta meg a jelölt városok képviselőit. A sorrendben végül Peking mellett döntöttek, Toronto a második, Párizs a harmadik volt a listán. A döntést egyébként világszerte óriási felzúdulás követte. A pekingi olimpiát leginkább a NOB távozó elnöke, Juan Antonio Samaranch támogatta, mert úgy gondolta, hogy az olimpiával együtt járó nemzetközi figyelem miatt Peking változtat magatartásán, és az országban ennek hatására javul az emberi jogok tiszteletben tartása.”
  • 7. bubu4 2008. április 06. 09:44
    „Én egyébként csak azt nem értem, hogy ha ilyen a helyzet Kínában, akkor hogy a fenébe kaphatta meg a rendezés jogát????????”
  • 6. pederzoli 2008. április 05. 17:57
    „Már Athénban is folyt az olaj,magasról tojtak az olimpiai eszmére. Pár hónappal a megnyitó előtt,amikor a létesítményeket be kellett volna lakni,szinte semmi nem volt kész,aztán valahogy minden a helyére került,gondolom az USA némi pénzmaggal megtolta az ügyet. Ez elég volt ahhoz,hogy ne vegyék figyelembe azt az apróságot,hogy ENSZ BT határozat nélkül,tehát agresszorként voltak jelen Afganisztánban,és Irakban,magyarán a játékokon nem vehettek volna részt. Ha most szó szerint vennék az Olimpiai Chartát,azt,ha holnap lenne a megnyitó,el kéne halasztani. De nem lehet,mert hihetetlen nagy pénzek mozognak...”
  • 5. A HÍR! 2008. április 05. 16:58
    „http://index.hu/sport/080319szeged/”
  • 4. kertesz 2008. április 05. 14:47
    „Kedves Cyt!
    "mikor lesz Kína a Világ Ura?" - kérdezed. Miért már nem az? gazdaságilag megették az EU-t, Amerikát és most kezdik Afrikát. Mit tudunk a kínai maffiáról Magyarországon? semmit. Pedig létezik. A magyar nyomozók csak pingvineznek, mert megkülönböztetni sem tudják egyiket a másiktól. Egyet értek a cikkel: ennek az olimpiának csak a kínai kommunista vezetés lesz a győztese.”
  • 3. füstöljük ki a ferdeszemüeket 2008. április 05. 14:01
    „nemtudom,én annyira nem szeretem Kínát.Maga az miatt, hogy olyan sokan vannak. a kormányzás miatt annyira "összetartóak" , de akkor is: majdem mind egy nyelvet beszél, nincs szava a népnek.
    nézzük a hasonló(?) területű (nem lakosok száma) európát: van egy gyatra uniónk, semmire nem megyünk,mindenki jön a jogaival és van egy csomó nyelv is.
    nem,nem azt akarom , hogy mi is ilyen patkányok legyünk, hanem hogy nagyon el*b*ta az USA amikor nem Kínára dobta le az atombombát. ha megtették volna,kifüstölik mind, most nem lenne ilyen probléma.
    de hát mi mindig beszariak vagyunk, aztán meg ugatjuk, hogy bocs nem is akartunk bombázni, legyünk barátok. no itt a gond”
  • 2. cyt 2008. április 05. 13:16
    „A globális világunkban a nemzetközi pénzvilág minden, az érdekével ellentétes dolgot felülir, leseper az asztalról, elhallgattat, vagy egyszerűen csak lepénzel. Érdemes végiggondolni, hogy miként viselkedett az elmúlt 25ü30 évben és viselkedik manapság az USA Kinával szemben: a vak is látja, hogy csak gazdasági érvek és okok mozgatnak minden cselekedetet. Hát ez igaz az olimpia eszméjére is a mai világban, ahogyan ez igaz ma mindenre. Az ember és a humanizmus számit a legkevesebbet a nagyhatalmak világában, legyen az politikai vagy gazdasági nagyhatalom - vagy mindkettő egyszerre. A pénzvilág kapzsiága olyan helyzetbe hozta mára Kinát, hogy az USA is "félelemmel" tekint erre a nagyhatalomra. Innentől kezdve már csak az a kérdés, hogy mikor lesz Kina a Világ Ura. Mert hogy az lesz, az teljesen bizonyos.”
  • 1. kertesz 2008. április 05. 13:15
    „Érdemes megnézni a videót. Az olimpia megnyitója, olaszok, osztrákok, németek meg talán ( ha jól láttam a franciák is) karlendítve vonultak el a führer elött. Helyesek voltak az amcsik a szalmakalapjaikban.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Che Guevara valódi arca: a forradalmár és a CIA

Négy évtizeddel halála után legendává vált a forradalmár, aki az "ördögi elnyomók" ellen harcolt.… Tovább olvasom