Délmagyar logó

2017. 12. 17. vasárnap - Lázár, Olimpia -2°C | 3°C Még több cikk.

A britek mérgezték meg Napóleont vagy betegség végzett vele?

Kétszáz éven át megosztotta a kérdés a franciákat és a briteket: mi okozta Napóleon halálát? A britek ölték meg a francia császárt oly módon, hogy megmérgezték arzénnal, vagy a pöttöm francia uralkodó egyszerűen csak belehalt a száműzetésbe?
A titokzatos haláleset jó néhány kérdést hagyott nyitva, például azt is: vajon Napóleon folytatta volna hódítását Európában, ha sikerül megszöknie ismét száműzetéséből?

A legújabb kutatások begyógyíthatják a La Manche csatorna két partján lévő országok évszázados sebeit, és magyarázatot adhatnak arra is, hogy a francia hódító miért tartja a hasán a kezét minden róla festett portrén.

Olasz tudósok szerint az 51 éves korában elhunyt veteránt nem méreg ölte meg – tanulmányuk ugyanis inkább a másik teóriát látszik megerősíteni, miszerint gyomorrák okozta Napóleon halálát.

Napóleon hajmintájának vizsgálata kimutatta: nagy mennyiségű arzén halmozódott fel a szervezetében – méghozzá gyermekkorától kezdve.

Az ellentábort képviselő skót tudósok viszont kizárják annak lehetőségét, hogy a Szent Ilonára száműzött Napóleon képes lett volna újra visszatérni és magához ragadni a hatalmat. Utalnak arra is, hogy a császár egészsége megrendült, és nem volt eléggé erős ahhoz, hogy meghatározó szerepet játsszon Európa újrafelosztásában, még akkor sem, ha sikerült volna megszöknie.

A titokzatos haláleset jó néhány kérdést hagyott nyitva.
Mérgezés vagy betegség? Bonaparte Napóleon titokzatos halála
jó néhány megválaszolatlan kérdést hagyott maga után.

A nagy diktátortól vett hajmintákon többször végeztek különböző vizsgálatokat az elmúlt évtizedben, hogy megcáfolják a mérgezéséről keringő elméletet. Néhány tudós pedig még azt is kétségbe vonta, hogy a minták valódiak. Szerintük ugyanis megkérdőjelezhető, hogy egy középkorú férfinak ennyire dús haja legyen.

Az olasz kutatók módszere annyiban különbözik a témában korábban kutatást végző társaikétól, hogy Napóleon életének különböző korszakaiból származó hajmintákkal dolgoztak, amelyeket ez idáig különböző múzeumok őriztek Olaszországban és Franciaországban.

A paviai Olasz Egyetem szakértői egy apró nukleáris reaktort használtak, ami lehetővé tette, hogy radioaktív anyaggal kezeljék a hajmaradványokat. Ezáltal képesek voltak meghatározni a szervezetében elraktározódott pontos arzénmennyiséget.

Mintha egy James Bond film jelenetét forgatták volna: a hajszálakat lepecsételt kapszulákba helyezték, és berakták az apró nukleáris reaktor magjába. A neutron-aktiválás nevű technológiának köszönhetően a vizsgálatok során a hajminták nem sérültek meg. Emellett mintákat vettek Napóleon kortársainak hajszálaiból is – beleértve a feleségét és a fiát. A tudósok ezek alapján meglepő következtetésre jutottak. Nevezetesen arra, hogy a Napóleon-korabeli emberek szervezetében az arzén szintje általánosságban háromszor olyan magas volt, mint a ma élőkében. Sőt, néhány esetben a maihoz képest százszoros mennyiséget mértek.

A kutatások magyarázatot adhatnak arra is, hogy a francia hódító miért tartja a hasán a kezét minden róla festett portrén.
A kutatások magyarázatot adhatnak arra, hogy
a pöttöm francia hódító miért tartja a hasán a
kezét minden róla festett portrén.

A szakértők szerint a francia császár esetében nem lehet arzénmérgezésről beszélni, mert a hajszálai nagyjából azonos mennyiségű méreg jelenlétéről árulkodtak, mint kortársai hajmintái. A tesztek eredményei szerint már gyermekkorában is meglehetősen magas volt a szervezetében az arzénszint. Az arzén nagyon sokféle forrásból származhat, mutatnak rá a kutatók: olyan enyvből és festékből is, amiket a császár korában használtak. Az egyik teória szerint a francia uralkodó szervezetébe véletlenül került a méreg: Szent Ilonai házának tapétájából, párolgás útján. Azonban a tanulmány készítői felhívták a figyelmet arra is, hogy az arzénmennyiség kevéssé volt magas élete második felében.

– Világos, hogy emiatt nem beszélhetünk mérgezésről, inkább folyamatos felszívódásról van szó – jelentették ki a kutatók. – Abban a környezetben, amelyben az emberek az 1800-as évek elején éltek, nagyon sok fajta arzénforrás fellelhető volt, mai szemmel nézve egészen veszélyes mennyiségben.

A szakértők szerint a francia császár esetében nem lehet arzénmérgezésről beszélni.
Az olasz szakértők szerint a francia császár esetében
nem lehet arzénmérgezésről beszélni.

A legfrissebb felfedezések azt látszanak megerősíteni, hogy Napóleon hosszú lefolyású gyomorrákban halt meg. A betegséget vélhetően egy fertőzés okozta, erre pedig rájátszott a szegényes étrend, amin könyörtelen európai hódító hadjáratai során élt. A vizsgálati eredmények szerint már előrehaladott tumorja volt, amikor súlyos gyomorvérzésen esett át.

Vannak szép számmal, akik ezt az elméletet elutasítják, és inkább a mérgezéshez ragaszkodnak. Magyarázatuk erre nem más, mint hogy Napóleon nem volt betegesen sovány – ezzel arra utalnak, hogy a nagy súlyveszteség a rákban szenvedő betegek jellemzője. Sőt: a francia császár, akinek magassága nem érte el a 160 centimétert, száműzetése idején napról napra hízott – ez a tünet pedig azoknál jelentkezik, akiknek hosszú időn át arzén jut a szervezetébe.

Napóleon 1821. május 5-én halt meg, hat évvel azt követően, hogy Wellington legyőzte Waterloo-nál. Az olasz tudósok azonban hajthatatlanok: úgy vélik, semmiképpen nem arzén mérgezés ölte meg a legnagyobb francia uralkodót Szent Ilona szigetén.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bulgária újabb aranykora

A világ újra felfedezte a bolgár tengerpartot, ahol óriási ütemű a szállodafejlesztés, egyre-másra… Tovább olvasom