Délmagyar logó

2018. 01. 17. szerda - Antal, Antónia -1°C | 8°C Még több cikk.

A nemzeti ünnepen mutatják be a Kossuthkiflit

Az ország állapotát az mutatja, hogy az állampolgárai mit gondolnak az életükről, a megélhetésükről és a túlélésükről - fogalmazott Fehér Béla, akinek a Kossuthkifli című regényéből hatrészes road movie készült. A 48–49-es témát feldolgozó filmsorozat vasárnap debütál a Dunán, de Rudolf Péter rendező szerint nem ˝csak˝ történelmi a kosztümös film, annál misztikusabb.
Egy kosár bejgli (beugli) miatt indul a hajsza a Kossuthkifli című – nem sütiskönyvben, hanem – regényben, és a belőle készült új magyar, hatrészes road movie-ban is, amely március 15-én debütál 20.59-kor a megújuló Duna Televízió képernyőjén. A Rudolf Péter rendezte filmben – ahogy a könyvben is – az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kisemberei és kalandjaik mutatják be a kort. – „Lent", a hétköznapokban dől el minden. Az ország állapotát az mutatja, hogy az állampolgárai mit gondolnak az életükről, a megélhetésükről és a túlélésükről – ezeket a nagypolitikából nem lehet megtudni. A török kor sem arról szólt, miről tárgyaltunk épp a szultánnal, hanem arról, a nép hogyan élt velük együtt – mondta a Kossuthkifli írója, Fehér Béla, amikor a forradalom és szabadságharc ünnepe előtt művéről és kor- vagy kórképéről kérdeztük.

Történet beugliba töltve

Az írásos és a (kosztümös) filmre vitt „leletek" szerint 1849. május 6-ra virradó éjjel Vödric Demeter (Haumann Péter) pozsonyi cukrászmester váratlanul harminc rúd beuglira kap megrendelést Debrecenből. A hazafias érzelmű Swappach őrnagy (Lengyel Tamás), Vödric leányának (Trokán Nóra) kedvese azonban kémjelentést sejt a zsíros firkában. A szerelmesek egy púpos, unatkozó vénlány (Nagy-Kálózy Eszter) és egy titokzatos, hibbant kocsihajtó (Kálloy Molnár Péter) kíséretében postakocsin indulnak el, hogy a hadszíntérré vált országon át elvigyék a beuglit Debrecenbe és egyúttal végére járjanak a rejtélynek.

Fehér Béla rácsavarodott

A Kossuthkifli című film(sorozat) alapját képező regény több mint négy éven át íródott. A Prima díjjal és a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett író, publicista, Fehér Béla elárulta: – A tankönyvekben leírtak mindent, számomra a legnagyobb gondot a mindennapi élet megismerése okozta. A regénybéli világ részleteit ugyan ki lehetne találni, de inkább utánajártam a tényeknek. A Felvidéken a postajárat a Kossuthkifli által elmesélt 8 napban tényleg szünetelt, a szereplők valóban találkozhattak volna útjukon Klapka Györggyel, sőt, egy katonai térképen azt is megnéztem, milyen vízfolyásokon kellett volna átkelniük. Így sok mindent megértettem a 48–49-es világból – fogalmazott a szerző.

Fotó: MTVA
Fotó: MTVA

– Tudtam, hogy munkásságom során 48–49-ig el fogok jutni, ez a kor érdekelt mindig a legjobban. Mindent elolvastam róla, rácsavarodtam és nem jöttem le a szerről. Emellett mindig bosszantott, hogy a magyar történelemben annyi minden van, például a női ruhában Munkácsról megszöktetett II. Rákóczi Ferenc, a Rákóczi-szabadságharc vezetője, erdélyi fejedelem sztorija. Ezért írtam meg a Kossuthkiflit is 2013-ban, de nem gondoltam, hogy film lesz belőle – fogalmazott Fehér Béla, aki úgy véli: sematikus kép él bennünk a forradalomról és szabadságharcról, illetve március 15-ről.

 A premierre várva

1977. szeptember 7-én született Lengyel Tamás reggel 7 órakor, és március 7-én ünnepli a névnapját, ennyi együttállás ellenére sem várja babonásan a premiert. – Nem szoktam a bemutatók előtt semmilyen rituálét követni. A filmhez hozzátenni már nem tudok, csak izgulni, hogy a külső szemnek is akkora élmény legyen, mint nekem volt – fogalmazott a színész.

– Az iskolai ünnepség és a közhelyek, a hősiesség vagy a jobbágyfelszabadítás szintjén van jelen tudatunkban. De ma már a hősies szó semmit nem jelent – természetes folyamat, hogy elásta az idő. Változik a kor, és mindig is változott – fogalmazott az író. A Kossuthkifli ennek ellenére is egy „áltörténelemkönyv", nincs benne csata, hősei épp elkerülni igyekszenek a kritikus pillanatokat és helyzeteket: azok életét mutatja be, akik akkor nem ragadtak fegyvert.

A reformkoriak vállán állunk

– A forradalmat és szabadságharcot megelőző reformkor a megújulást, a függetlenedést, a nemzeti öntudatra ébredést, a mostani Magyarország megteremtését jelenti számomra, a nagy elődöket, akiknek a vállán állunk, és azt a felismerést, hogy az ember tud változtatni – vallja a Megdönteni Hajnal Tímeát című magyar mozi, a Vígszínház, valamint a Fapad és a Munkaügyek sorozatok színésze, Lengyel Tamás, aki Swappach őrnagyként a Kossuthkifli férfi főszereplője.

– Nagyon régóta nem forgott ilyen film, és nagyszerű érzés, hogy ennek a részese lehettem. Az általam megformált őrnagy egy erős nemzeti érzelmű, nagyon elvhű katona, némi hisztériás hajlammal, akinek fontosabb a forradalom pozitív kimenetele, mint a saját élete. Egy olyan ember, akinek minden vágya hőssé válni – beszélt szerepéről Lengyel Tamás, akinek az archaizáló stílusú szövegkönyv nem okozott gondot, de az elemekkel meg kellett küzdenie. – A forgatás nyara (2013 – a szerk.) nagyon meleg volt. Nekem és Nagy-Kálózy Eszternek sokrétegű, nagyon meleg ruhánk volt, amiket a 40 fokban néha emberpróbáló volt viselni. Ezért is növesztettem a szerep kedvéért szakállt, egyszerűbbnek és kényelmesebbnek bizonyult, mint ragasztani. Swappach őrnagy sokat kiabál, a melegben és a stresszben sokat izzad, így hamar leugrott volna a műszőrzet az arcomról – beszélt a kulisszatitkokról a színész, aki a beugli filmbéli üldözőjeként elárulta: nem ez a sütemény a kedvence, de ha mindenképp választania kell, a diósra voksol.

Fotó: MTVA
Fotó: MTVA

Rudolf Péter: Szerelmetes munka volt

Bár Rudolf Péter, a film rendezője és egyben egyik szereplője szerint március 15. talán az egyik legmagasztosabb ünnepe a nemzetnek, nem a témára keresett alapanyagot: Fehér Béla könyve találta meg őt. – A történelem szeretete vett körül, édesapám megszállott történész. Ha belépek hozzá, csak a Habsburg Birodalom történetének legalább 13-féle feldolgozásával találkozom, ebben nőttem fel, és örülnék, ha a filmezés világába vissza tudna kerülni a történelmi film műfaja, mert árnyaltabban tud sorsfordító kérdésekről beszélni egy-egy művészeti ág, mint egy beszélgetős politikai műsor. De a Kossuthkifli nem kifejezetten történelmi témájú regény és film, annál misztikusabb. Fehér Béla kötete pont azért hozott lázba, mert nem a nagy történelmi sorskérdéseket és a híres figurákat állítja a középpontba, hanem azoknak a mindennapokra és kisemberekre gyakorolt hatását mutatja be. Mára a történelem érettségi tétellé merevedett, ám a film az életünkből is ismerős helyzeteket mutat be – fogalmazott Rudolf Péter.

 Számokban a „kifli"

A Kossuthkifli című filmsorozatot 200 helyszínen, 100 színésszel forgatták 816 millió forintból (ebből 505 millió forintot az MTVA finanszírozott, 100 milliót az EMMI, a többit szponzori támogatásokból fedezték). A road movie jeleneteit 75 napon keresztül vették fel 2013-ban. Az elkészült részek egyenként 53 percesek, összesen hat epizódot láthatunk vasárnaponként a Dunán.

A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, kiváló művész arról mégsem gondolkodott el, egy ilyen nagyszabású film mit jelent a pályáján. – Csak mentem előre és csináltam, most pedig boldog vagyok, hogy elkészült. Az biztos, hogy az eddigi legnagyobb, szerelmetes munkám volt, de hónapoknak, talán éveknek kell eltelnie, hogy tisztán filmként tudjam nézni és ne a hibáin dühöngjek – árulta el a rendező, akinek a legnagyobb kihívást a munkálatokban az jelentette, hogy a Kossuthkifli hat, egyenként 53 perces részében a színészeknek komoly ívet kell bejátszaniuk, miközben 200 helyszínt kellett érinteniük. Így meg kellett találniuk a megfelelő forgatási helyeket, ahol akár több jelenetet fel tudtak venni.

– Ugrálnunk kellett a helyszíneken és a történetben: megesett, hogy ha valahol jobbra fordultunk, az első rész egy jelenetét vettük fel, de a másik irányba nézve már az utolsó epizód pillanatait. Tőlem és a színészektől is nagy koncentrációt igényelt, hogy kövessük: az adott jelenetben éppen hol tart a történet – tudtuk meg Rudolf Pétertől, hogyan forgatták a road movie-t.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Minőségi betegápolás a szabadságharc idején

Magyarország az 1848–49-es szabadságharc idején olyan színvonalas betegápolási rendszert vezetett be, ami egész Európában egyedülálló volt. Tovább olvasom