Délmagyar logó

2018. 06. 18. hétfő - Arnold, Levente 18°C | 26°C Még több cikk.

Ára van a szúnyogirtásnak: nem válogat a permetszer

Fellélegzünk, amikor meglátjuk a szúnyogirtó repülőgépeket az égen: végre megcsappan a vérszívók serege. Egy kis enyhülésért cserébe szemet hunyunk afelett, hogy milyen károkat okoz az irtás jelenlegi formája a környezetben.
Jéggranulátummal a leghatékonyabb

 A szúnyog lárváját pusztító baktérium fehérjéjét jéggranulátum formájában lehet a leghatékonyabb módon a tenyészőhelyekre szórni. Ebben a formában ugyanis nem akad el a fák lombjában, mint a repülőről folyadékként adagolt anyag. Németországban, ahol száz százalékban biológiai módszerrel védekeznek, ezt a technológiát alkalmazzák helikopterekről – tudtuk meg a szakemberektől.
Egy olvasónk nemrég zaklatottan telefonált a szerkesztőségünkbe. A ligetben, ahol nap mint nap dolgozik, szomorú látvány fogadta szúnyogpermetezés után: – Hőscincérek, méhek szenvednek lemérgezve, a hátukra fordulva. Vagy 50 idegméregtől vergődő állatot találtam csak tegnap. Annyit tudok tenni, hogy a lábukra fordítom őket, de végül sok kínlódás után mind elpusztulnak, pedig ezek védett állatok. Fáj ezt látni nap mint nap, szegényeknek alig marad már élőhelyük – mondta a férfi elcsukló hangon.

 A többség úgy van „kalibrálva", hogy egy emlősállat – például kutya vagy ló – szenvedése sokkal inkább meghatja, mint a rovaroké. Pedig ezek az állatok is az ökoszisztéma szerves részei, életük kihatással van a miénkre is. Ahogy a belvizek és árhullámok pangó vizeiben elszaporodott, majd a hirtelen melegben egyszerre kikelt szúnyogok hada is, amelyek megkeserítik a szabadtéri tevékenységeinket, nem beszélve az általuk terjesztett betegségekről. Irtsunk hát akkor vagy sem, és ha igen, hogyan? – ennek próbáltunk utánajárni.

 Idegméreggel küzdünk ellenük

 A gyanút, hogy a tömeges rovarpusztulásnak köze lehet a szúnyogirtáshoz, dr. Gajda Zita és dr. Szepesszentgyörgyi Ádám biológus kutató házaspár, az Európai Szúnyogirtó Szövetség tagjai is megerősítik.

 – A kémiai permetezéskor neurotoxint, azaz idegmérget juttatnak a környezetbe, amely nem szelektív. Tehát minden szúnyognagyságú rovart megöl, amellyel érintkezik, beleértve a méheket is, nemcsak a csípőszúnyogokat. Az említett hőscincéreknek sem tesz jót, ha idegméreg jut a szervezetükbe – mondta dr. Gajda Zita.

A hatóanyagot a hordozóanyaggal köddé porlasztják, a légi permetezéssel kiszórt méregfelhő fentről lefelé süllyedve a repülő rovarokra hat. A légi kémiai permetezés a leveleken megbújó szúnyogokra nincs hatással, ezért földi permetezést is alkalmaznak.

 A talajról melegködképzéssel küzdenek a vérszívók ellen. Ennek hordozóanyaga a közelmúltig az emberre is rákkeltő hatású nyers gázolaj volt, mára ezt nem mérgező parafinbázisú anyagra cserélték. Ez a fajta kezelés minden, a növényzetben megbújó, kifejlett szúnyoggal végez. Ám nem csak velük. Egy, a Magyar Tudományos Akadémia Növényvédelmi Kutatóintézete által kiadott tanulmány szerint egy adott területen a permetezés hatására elhullott rovarok közül csak minden ezredik volt csípőszúnyog.

A fecskék bánják

A kémiai, vegyszerekkel történő permetezés ráadásul csak a kifejlett szúnyogokra van hatással, a lárvákra nem, így néhány nappal később már újra számolhatunk az újonnan kifejlett vérszívók támadásaira.

A nagymértékű rovarpusztulás hatással van a táplálékláncra: a molnárfecskék hazai állománya felére csökkent 1999–2013 között. De szúnyogirtást követően országszerte tapasztalnak konkrét madárelhullásos eseteket is, elsősorban fekete rigók és széncinegék esetében, amelyeknél egyik napról a másikra teljes fészekaljnyi fióka pusztul el – írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a honlapján. Bár a tájékoztatók szerint a kémiai permetezés a melegvérű állatokra nincs hatással, arról nincsenek információk, hogy mit okoz a fiókák fejlődő szervezetében a nagyszámú mérgezett rovar elfogyasztása.

Miért éheznek a madarak, ha mi közben nem győzzük csapkodni magunkról a szúnyogokat? – tettük fel a kérdést a biológusoknak. – A madarak is a magasabb kalóriatartalmú rovarokat kedvelik, egy szúnyog energiatartalma pedig csak néhány kalória. A szúnyogok és a madarak aktív időszaka sincs mindig fedésben – magyarázta dr. Szepesszentgyörgyi Ádám. Igazán nagy inváziókor azonban a vérszívók már nappal is aktívak, ilyenkor sokat elfogyasztanak belőlük a madarak is.
Kullancsok. Az Európai Unió egy 2006-os rendeletében betiltotta a korábban kullancsirtásra használt rovarirtó szereket, mert azok környezetkárosító hatásúak voltak, ráadásul azt sem sikerült kimutatni róluk, hogy az emberre nem veszélyesek.

 Biológiai védekezésben a kulcs

A kutatóházaspár évek óta foglalkozik a szúnyogok tenyészőhelyeinek felkutatásával és a biológiai módszer népszerűsítésével. Azért küzdenek, hogy a kémiai irtást teljesen felváltsa a környezetbarát megoldás. Bár munkájuk kevésbé látványos, mint a repülőgépes permetezés, mégis eredményes.
Létezik ugyanis egy baktériumfaj, amely olyan fehérjét termel, amely mérgező a szúnyoglárvákra – kizárólag rájuk, más rovarokra nem. – Nem drágább a biológiai védekezés, mint a vegyszeres, mert az anyagot csak a tenyészővizekbe kell kijuttatni, amikor a szúnyoglárvák is ott vannak. Ehhez megfelelő kijuttatási technológiára is szükség van – mondta a házaspár.

A biológiai védekezés ráadásul preventív jellegű: a szúnyogok el sem jutnak a kifejlett állapotukig. Alkalmazása mellett csak bizonyos esetekben van szükség kiterjedtebb vegyszeres permetezésre. Például egy árhullám alkalmával, amikor egyéb kivitelezési technológia hiányában gyalog nem lehet megközelíteni, és biológiai úton kezelni a tenyészőhelyeket.

Amit mi tehetünk

Az egyre gyakoribb települési szúnyoginvázióban legjelentősebb szerepe az embernek van, mert úgy csökkent a vérszívók természetes ellenségeinek száma, hogy közben javultak a szúnyogok életfeltételei (az ereszcsatorna- és tetőkarbantartások elhanyagolása; a klímaváltozás miatti zöldáras és belvizes időszakok számának és hosszának növekedése; a melegebb nyarak és enyhébb telek is hozzájárulnak mindehhez) – emlékeztet az MME.
Az egyesület néhány jó tanáccsal is ellátja a lakosságot, amely sokat tehet a helyzet javulásáért. Elsőként szemléletváltást javasolnak: ne várjunk el teljesen szúnyogmentes életet, különösen ne vízparti üdüléskor vagy horgászat közben, mert a szúnyogoknak fontos szerepük van a táplálékláncban.

A teljes környezet lepermetezése helyett használjunk szúnyogriasztó spray-ket a ruhánkra az esti szabadtéri programokon. A ruházatunk lehetőleg ne legyen sötét és meleg színű, mert azok kifejezetten vonzzák ezeket a rovarokat. Emellett ügyeljünk arra, hogy ne legyenek pangó vizek a környezetünkben: autógumiban, esőgyűjtőben, de még egy virágcserépben is tömegesen fejlődhetnek ki a szúnyogok, ha sokáig áll bennük a víz. A kerti emésztők légterébe tegyünk molyirtó kazettát, mert enélkül ideális környezetet biztosítanak a kiteleléshez és a peterakáshoz. Helyezzünk ki mesterséges denevérodúkat, mert egy-egy ilyen repülő emlős akár több ezer szúnyogot is levadászhat egy éjszaka alatt! Ne bántsuk a pókokat, mert ők is rengeteget elfogyasztanak az ellenségeinkből! Kérjük településeinken a biológiai irtást a kémiai helyett! – javasolja a Madártani Egyesület a honlapján.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Klímaszakértő: "A Föld hőmérsékletéről azt mondasz, amit akarsz, a gleccserek azonban nem hazudnak"

Klímaszakértő:
Új-Zéland gleccsereinek több mint fele nemcsak az előző télen nyert jeget, hanem az egy évvel… Tovább olvasom