Délmagyar logó

2017. 06. 25. vasárnap - Vilmos 22°C | 36°C Még több cikk.

Elkészítették egy őskori hal állkapcsának 3D-s modelljét

A Helicoprion cápaszerű, 300-450 centiméter hosszú porcos hal volt, amely a késő karbon kor óceánjaiban jelent meg 280 millió évvel ezelőtt.
Komputertomográfos (CT) felvételek segítségével amerikai tudósoknak sikerült elkészíteniük egy kihalt őskori hal, a Helicoprion állkapcsának 3D-s modelljét, pontot téve arra az évszázados rejtélyre, hogy a sajátságos, csigavonalú, fűrészre emlékeztető fogak valójában hol helyezkedtek el - a szájon kívül vagy belül -, és az őslény mire használta őket.

A Helicoprion cápaszerű, 300-450 centiméter hosszú porcos hal volt, amely a késő karbon kor óceánjaiban jelent meg 280 millió évvel ezelőtt. Túlélte a perm-triász kihalási eseményt, de 225 millió évvel ezelőtt végül kipusztult. Az állat maradványai jobbára csak fogakból állnak, amelyek felfedezésükkor körfűrészre emlékeztették a szakembereket. Egyes tudósokban felvetődött az is, hogy a félelmetes fogak az alsó és a felső állkapcson ültek, valószínűleg védekezésre szolgáltak, úgyhogy a hátuszonyra is jutott belőlük. Későbbi vizsgálatok eredményeként mások úgy vélekedtek, hogy a fogak az alsó állkapocsban helyezkedtek el, a kisebb fogak középre húzódtak, míg az új, nagyobb fogak az állkapocs tövénél ültek.

Az Idahói Egyetem kutatói egy, az amerikai szövetségi állam területén talált 23 centiméteres állkapocsról, illetve a rajta sorakozó 117 fogról készítettek CT-felvételeket, azok felhasználásával pedig megalkották a 3D-s modellt.

Tudósok elkészítették egy őskori hal állkapcsának 3D-s modelljét.
Tudósok elkészítették egy őskori hal állkapcsának 3D-s modelljét.

Rájöttek, hogy a félkör alakban, spirálisan elhelyezkedő fogak "egybenőttek" a száj hátsó részével. "Nyelv helyett fogai voltak, amelyek úgy meredeztek ki az alsó állkapcsukból, mint a körfűrész fogazatai. Körülbelül egy tucat sorakozhatott egymás mögött, félkör ívben, hogy legyen mivel harapniuk, a többi szájuk mélyén húzódott meg, és azokat nem használták semmire sem" - fejtette ki Leif Tapanila, aki munkatársaival a Royal Society Journal Biology Letters című szaklapban ismertette vizsgálatuk eredményét.

Szavai szerint az elemzés megerősítette, hogy a cápáktól eltérően a Helicoprion megőrizte a fogait, és nem növesztett újakat.

A kutatóknak sikerült megfejteniük azt is, hogyan működtek a fogak: a száj bezárásakor hátrafelé siklottak-pördültek, és valósággal kettészelték a zsákmányt, amelyet már korábban megragadtak. "Maguk a fogak vékonyak, hegyesek és háromszög alakúak voltak, olyan csipkézéssel, mint amilyennel a mai húsvágó kések rendelkeznek. Szép, tiszta vágást tudtak ejteni" - idézte a kutatót a tanulmányt kivonatosan ismertető BBC News.

Mivel a fogazaton nem találtak komolyabb sérüléseket, az idahói kutatók arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az őshal jobbára puhatestűekkel - köztük tintahallal és polippal - táplálkozott.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Genetikusok becsülték meg az Iliász keletkezésének korát

A brit és amerikai kutatók az emberi gének mutációinak végigkövetéséhez hasonló módszert használtak,… Tovább olvasom