Délmagyar logó

2017. 06. 29. csütörtök - Péter, Pál 24°C | 33°C Még több cikk.

Először hoztak létre klónozással emberi őssejteket amerikai kutatók

Tizenöt évnyi próbálkozás után először sikerült emberi őssejteket létrehozni klónozással amerikai kutatóknak.
Az oregoni tudományegyetem és az oregoni nemzeti kutatóközpont tudósai ugyanazzal a technológiával dolgoztak, mint amelyet az első klónozott állat, Dolly bárány életre hívásakor alkalmaztak 1996-ban az edinburghi Roslin Intézet szakemberei: egy felnőtt sejtének genetikai anyagát ültették át emberi petesejtbe, amelynek saját DNS-ét eltávolították. Az eredmény egy emberi embrionális őssejt lett.

Az őssejtek a test mestersejtjei, amelyekből valamennyi más sejtünk létrejön, felhasználásuk új utat kínál olyan betegségek gyógyítására, mint a cukorbetegség, a szívroham utáni izomelhalás vagy a Parkinson-kór.

Az őssejtek legtöbb irányban hasznosítható fajtája az omnipotens embrionális őssejt, amely még bármilyen irányú átalakulásra képes. Ezeket a sejteket azonban humán embriókból nyerték, ezért alkalmazásuk etikai vitákat váltott ki. A felnőtt sejtekből átprogramozással létrehozott őssejtek, az úgynevezett indukált pluripotens őssejtek (iPS) használata kevéssé vitatott, ám rugalmasságuk, átalakulási képességük is jóval kisebb.

A Cell című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányban Shoukhrat Mitalipov, a kutatás vezetője hangsúlyozta, hogy a létrehozott sejtek úgy viselkednek, mint a valódi őssejtek, amelyek képesek máj-, szív- vagy idegsejtekké alakulni.

Mitalipov csoportja eltávolította egy bőrsejt sejtmagját, amely egy beteg genetikai örökítőanyagát tartalmazza, és azt egy emberi petesejtbe ültette, amelynek a sejtmagját előzőleg szintén eltávolították. A megtermékenyítetlen petesejt elkezdett embrióvá fejlődni és őssejtet termelni. Mivel hordozza a beteg genetikai kódját, a sejteket be lehet ültetni a beteg szervezetébe annak kockázata nélkül, hogy az immunrendszer kilökné őket.

A technológia már sikeresnek bizonyult majmokon, az embereken végzett korábbi próbálkozások azonban rendre csődöt mondtak, mert a petesejt igen sérülékeny.

Az új technológia a szakemberek szerint etikailag jóval életképesebb, mint a korábbi klónozási módszerek, mivel nem használnak fel hozzá megtermékenyített emberi embriókat. Ennek ellenére az áttörés minden bizonnyal újra felkavarja a vitákat a reprodukciós klónozásról, mivel a módszer elméletben megteremti az alapot ahhoz, hogy a jövőben embert hozzanak létre. Mitalipov annak a reményének adott hangot, hogy felfedezésük nem fog elvezetni ahhoz, hogy bármely más kutató megpróbáljon embert klónozni.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

DNS-vizsgálat bizonyítja a minószi civilizáció eredetét

DNS-vizsgálattal bizonyították kutatók, hogy Európa első fejlett civilizációja, a minószi kultúra… Tovább olvasom