Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

˝Emberré tevő˝ gént fedeztek fel

Újabb lépcsőt jelenthet a számunkra legégetőbb kérdés - "mi tesz bennünket emberré?" - megválaszolásához egy nemzetközi kutatócsoport genetikai felfedezése.
A szakemberek olyan gént - az miR-941-et - találtak, amely valószínűleg alapvető szerepet játszik az emberi agy fejlődésében, és talán még azt is megmagyarázhatja, hogy miként kezdtünk el szerszámot készíteni és beszélni. A gén kizárólag az emberben található meg, sem más főemlősökben, sem legközelebbi rokonunkban, a csimpánzban nincs jelen.

Az Edinborough-i Egyetem kutatói az emberi genomot hasonlították össze 11 más faj genetikai állományával, közöttük az egérével, a patkányéval, a gorilláéval és a csimpánzéval, hogy a legfontosabb különbségeket találják meg bennük. Eredményeik szerint - amelyeket a Nature Communications című folyóiratban publikáltak - az miR-941 gén csak az emberben található meg. Valamikor 1 és 6 millió évvel ezelőtt jelent meg, miután az emberi faj evolúciója elvált a többi emberszabásúétól.


A gén a magasabb rendű agyműködés két területére hat rendkívül erősen: a döntéshozatalra és a nyelvi képességekre - e két tulajdonság különösképpen jelentékeny szerepet játszik emberi mivoltunkban - olvasható a ScienceDaily.com című online tudományos magazinban.

Mint az már köztudomású, a fajok közötti különbségeket a létező gének megváltozása, törlődése vagy duplikálódása okozza. A skót szakemberek azonban azt állítják, hogy az miR-941 már teljesen funkcionálisan, a nem kódolódó - korábban "hulladékként" nevezett - DNS-szakaszok közül emelkedett ki evolúciós szempontból viszonylag rövid idő alatt. Mindeddig nagyon nehéz volt ezt a folyamatot működés közben megfigyelni.

Martin Taylor, a Genetikai és Molekuláris Orvostani Intézetben végzett kutatás vezetője szerint "mint faj, az ember csodálatosan találékony - mind társadalmilag, mind technikailag képes egyidejűleg fejlődni. Ez a vizsgálat megmutatja, hogy genetikai szinten is leleményesek vagyunk. Ez a molekula a semmiből bukkant fel akkor, amikor fajunk éppen olyan drámai változásokon ment keresztül, mint a felegyenesedés, a hosszab élettartam, a kommunikáció és az eszközhasználat elsajátítása. Most abban reménykedünk, hogy további, emberré válásunkra magyarázattal szolgáló új géneket találunk".

Olvasóink írták

  • 1. nobody13 2012. november 16. 07:52
    „Kéne valami olyan új, mutáns gént bejuttatni az emberi szervezetbe, ami nemcsak technológiai leleményre buzdítaná az embert, hanem érzelmi azonosulásra, empátiára. Mert jelenleg nem emberré válunk, hanem megkezdődött a visszafejlődés mentálisan, érzelmileg. Nem jó csere.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Növényvédő szerek is tehetnek a Parkinson-kórról?

A múltban elszenvedett súlyos fejsérülés és növényvédő szerekkel való komoly kontaktus fokozhatja… Tovább olvasom