Délmagyar logó

2017. 10. 24. kedd - Salamon 9°C | 13°C Még több cikk.

Fűvel és sással táplálkozott távoli ősünk Afrikában

Csádi, francia és amerikai kutatók az Australopithecus bahrelghazali három egyedének földi maradványait vizsgálták.
Trópusi füvekkel és sással táplálkozott távoli ősünk, az Australopithecus bahrelghazali három - három és fél millió éve Afrikában - derítette ki csádi leletek alapján egy nemzetközi kutatócsoport, amely eredményeit az amerikai tudományos akadémia folyóiratának - PNAS - online kiadásában publikálta.

A csádi, francia és amerikai kutatók Julia Lee-Thorp, az Oxfordi Egyetem professzorának vezetésével az Australopithecus bahrelghazali három egyedének földi maradványait vizsgálták, amelyeket Csád északi részén, a Djurab-sivatagban találtak. A fosszíliák kora 3-3,5 millió év - olvasható a Science Daily tudományos hírportálon.

A terület ma száraz, sivatagos térség, ám 3-3,5 millió évvel ezelőtt sekély tavak sokasága "hálózta be", amelyeknek partjait buja fűtakaró borította.

Australopithecus
Australopithecus család.

A tudósok szénizotópok (C) arányát vizsgálták a három egyed fogzománcában, a csontokba beépülő stabil izotópok segítségével ugyanis következtetni lehet a táplálkozásra. A fotoszintézis során a növények a felvett szén-dioxidot három- vagy négy szénatomos alakban kötik meg. Az úgynevezett C3-as típusú fotoszintézis a hideg és mérsékelt égövön elterjedt fákra és a bokrokra jellemző, míg a C4-es típusú sokkal hatékonyabb a fűfélék és a száraz, meleg környezetben élő növények esetében.

"Arra találtunk bizonyítékot, hogy a korai emberfélék étrendje Közép-Afrikában C4-es típusú izotópokban volt gazdag, legfőképpen trópusi fűfélékből és sásból állt" - magyarázta Julia Lee-Thorp professzor. Hozzátette: egyetlen ma élő afrikai főemlős, beleértve a csimpánzokat, sem kedveli ezt a fajta étrendet, noha fűfélék és sás bőséggel találhatók a trópusi és szubtrópusi vidéken. Az egyetlen kivételt a szavannákon élő páviánok képezik, amelyek mind a mai napig tartják ezt az étrendet.

"Meglepetésünkre a korai emberfélék több füvet és sást ettek, mint a mai páviánok" - jegyezte meg a brit professzor.

Mint a tanulmány szerzői kifejtik, felfedezésük azt demonstrálja, hogy a korai emberfélék viszonylag hamar megváltoztatták az étrendjüket, legalábbis Közép-Afrikában. Ennek köszönhetően képesek voltak elszakadni az erdőségektől, és megélni a sík vidékeken is, vagyis jobb eséllyel hódíthattak meg új területeket.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tömegek akarják látni a maják Drezdában őrzött kódexét

Tömeges az érdeklődés a Drezdában őrzött maja kódex iránt, amely tartalmazza a közkeletű vélekedés… Tovább olvasom